Mi lehetett a GULAG létrejöttének igazi oka? Milyen hatékonysággal játszott szerepet a kényszermunka-tábor az iparosításban? Mi vezetett végül a GULAG felszámolásához?

Meglepő tények és összefüggések Leonyid Borodkintól, a moszkvai Lomonoszov

Egyetem professzorától.

Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa

A GULAG létrejöttének politikai és gazdasági okai szétválaszthatatlanul összefonódtak – állította a nemzetközi hírű tudós a Russzkaja Zsizny című lapnak adott interjújában.

Amit meg akarunk szüntetni

A gazdasági termelés az 1950. évi szint ötszörösére növekedett, mégis nőtt a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenség, az erőszak, és szétesnek a családok. A gazdaság úgy „növekszik”, hogy fölfalja mindazt, ami összetartja a társadalmat. A kényszerítésekkel hajszolt „gazdasági növekedés” miatt, fölbomlott az emberi közösségeket fenntartó, eleven társadalmi kapcsolatháló.
A nemzetek feletti vállalatok a saját profitjukhoz alakítják a világot, amitől nonstop válságállapotokban élünk.

Számos fesztivál kérkedik kiválóságával, meghökkentő programjaival, lenyűgöző környezetével, lélegzetelállító fellépőkkel, de egyik sem tölti el akkora aggodalommal vegyülő kíváncsisággal az oda készülőt, mint a Burning Man fesztivál.

Magyarország évente külföldi bankok számára 1200 milliárd forint kamatot fizet államadósságai fejében, amelynek nagy részét Kádár János és társai vettek fel a kommunizmus fenntartása érdekében.

Magyarország több mint 30 éve fizeti a kamatokat, miközben az eredeti adósság miatti tartozása folyamatosan nő.

a bank kamathaszna = A * hitelkamat - L* betétikamat - (P-L)*látraszólókamat + tartalék*MNBalapkamat

Mennyi az évi 1200 milliárd forint, amelyet Magyarország kamatként évről-évre kifizet?

Róna Péter befektetési bankár úgy véli, hogy a válság miatt összeomlott a harminc éve uralkodó neoliberális paradigma, a piac önszabályozó mechanizmusai nem válthatják ki az állami szabályozást. A válság következtében visszafordulhat a globalizáció és újjáépülhetnek a nemzetállamok. Az ELTE tiszteletbeli tanára szerint az euró bevezetése több kárt okozhat mint hasznot, a külföldi befektetők helyett pedig a hazai mezőgazdaságra kéne koncentrálnia az országnak.

A világ egyik legelismertebb pénzembere, Soros György - akinek eddigi elméleti fejtegetéseit lerázta magáról a közgazdasági szakma - új könyvében izgalmas megfejtést ad arra a talányra, hogy miért lett ilyen nagy a mai válság. Véleménye szerint a piaci fundamentalizmus felelős a mai válságért, és a közgazdasági szakma hibás gondolkodása fújta fel a buborékokat. Adam Smith tanain egy olyan közgazdasági iskola nőtt fel, és vette birtokba a fejlett világ kormányait, amely szerint a pénzpiac állami beavatkozás nélkül is egyensúlyba kerül.

Íme a FED hivatalos közleménye. Az elsõ rész a szokásos maszlag, ami az elmúlt másfél évben csak hazugságokat és mellébeszéléseket tartalmazott, úgyhogy annak semmi jelentõsége, hogy õk miket gondolnak közölni a gazdaság állapotáról. A második rész azonban minden képzeletet felülmúlóan a totális bankóprés beindításáról szól, fedezetlen pénznyomtatásról, a pénz hígításáról, szándékos elértéktelenítésérõl.

FOMC STATEMENT December 16, 2008

The Federal Open Market Committee decided today to establish a target range for the federal funds rate of 0 to 1/4 percent.

IMF: a magyar gazdaság lassan fog felépülni

A NAPI Online közlése: 2008. 11. 18.

Magyarország csak lassan fog felépülni a recesszióból jövõre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozása szerint; az IMF azonban úgy látja, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya meredeken csökken.

Ha tudsz angolul és érdekel a pénzügy- gazdasági mutatók, itt olvashatod az IMF által lehívott kölcsön szigorú feltételeit külsõ szemlélettel átitatott magyar gazdasági elemzéssel együtt.

Bod Péter Ákos

Közgazdaságtani alapfogalmak II.

Árupiac és tényezõpiacok

A kereslet és a kínálat találkozását, a termelõ és a fogyasztó piaci összekapcsolódását eddig olyan árupiaci példán elemeztük, mint a gabona termesztése és piacra vitele. A piac fogalma azonban nem korlátozódik az áruk világára, sõt éppen azzal határozzuk meg a piacgazdaságot, hogy abban nemcsak a javaknak, hanem a munkaerõnek, a természeti javaknak, a földnek, a pénznek ? azaz összegzõ kifejezéssel: a termelési tényezõknek ? mind megvan a piaca, és ezek a részpiacok rendszerré állnak össze.

Bod Péter Ákos

Közgazdaságtani alapfogalmak I.

A gazdaság mára globálissá vált

Aki turistaként utazik a világban, azt látja, hogy mindenfelé meglehetõsen hasonlóak a nemzetközi repülõterek, a bankfiókok, bevásárló központok. Az egyik ország tehetõsebb, mint a másik, de azért a szegényebb helyen is ismerõs fizetési módokat, ismert márkaneveket találunk. A világ ma ilyen: a pénz és a piac nemzetközi jelleget ölt.

Bár már száz éve is volt szabadkereskedelem, csaknem kötöttség nélküli tõkemozgás, de annak egy idõre véget vetettek a világháborúk, majd a piacgazdaságok és a tervgazdaságok közötti vetélkedések és a hidegháborús feszültségek.