Így van, szerintem is erős párhuzam van a zsidó népnek fájó második világháborús események és a magyar népnek fájó I. és II. világháború utáni, a magyar nép számára megalázó, erősen méltánytalan szabályozásnak. Ennek alapján mindkét nép fájdalmát, történelmi sérelmét méltán nevezhetjük Holokauszt néven.

Az elszakított területeket nem azért szükséges visszaszereznie Magyarországnak, a magyar népnek, hogy nagyobb legyen, hanem a magyar kultúra, történelmünk szerves folytatása érdekében. Azért kell újra egyesítenünk a népünket, mert a mai határokon túl nem élhetik meg méltó a magyarságukat, a mai politikai vezetés ezt nem hajlandó elősegíteni sem Romániában, sem Szerbiában, Ausztriában se Szlovákiában és Ukrajnában.

Érthetetlen számomra, hogy amikor a rendszerváltozáskor, a Szovjetunió szétbomlásakor a szovjet vezetés szép gesztusként vissza akarta adni Magyarországnak Kárpát-Ukrajnát, az akkori magyar vezetés ezt az ajándékot elutasította! Miért? Mi volt ennek az oka?

A Lisszaboni Szerződés legfontosabb pontjai

A leglátványosabb változás az lesz, hogy az Európai Uniónak 2009-től lesz egy elnöke. Most a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. A féléves forgás itt megmarad, de lesz egy ember, aki az egész Uniót összefogja, a világ előtt szimbolizálja. Az elnököt a tagállamok állam- illetve kormányfői, vagyis a tanács választja majd. Az EU-nak lesz egy kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja is. Ezzel tovább erősödik a tagállamok diplomáciai és katonai összefogása. Az új főmegbízott állandó helyet az Európai Bizottságban, sőt ő lesz a testület alelnöke.

Az egyre bővülő EU kezelhetősége érdekében 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az EU kormányának számító Európai Bizottságban. Rotációs rendszerben csak a tagállamok kétharmada delegálhat egy-egy tagot. Ezzel a bizottság tovább távolodik a nemzeti érdekek képviseletétől.

Változik a szavazati rendszer az egyes tagállamok szakminisztereit és vezetőit összefogó tanácsban. Egy-egy határozat elfogadásához elég lesz a tagállamok 55 százalékának egyetértése, ha az együtt szavazók képviselik a lakosság 65 százalékát is. A tagállamok vétójoga azonban megmarad kül- és biztonságpolitikai ügyekben, illetve az unió költségvetésének elfogadásakor. Erősödik az EU egyetlen közvetlenül választott intézményének, az Európai Parlamentnek a szerepe. Az EP érdemben beleszólhat majd az agrárpolitikába (az EU a legtöbbet erre a területre költi) és a bel- és biztonságpolitikába is.

Miközben a változtatások nagy része a közös intézményeket erősíti a tagállamok rovására, egy változtatás ezzel szemben áll: a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállniuk uniós törvényjavaslatokkal szemben. Ha a tagországok egyharmadának parlamentje ellenvetéssel él, akkor ez ugyan még nem jelenthet vétót, de különleges indoklásra kötelezi az Európai Bizottságot. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti, hogy egymillió uniós polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés uniós szabályozásával.