Tanulás: Global economic crisis conference - előadássorozat Budapesten

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1095 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 590 db
  • Blogbejegyzések - 844 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 412 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1095 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 590 db
  • Blogbejegyzések - 844 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 412 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1095 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 590 db
  • Blogbejegyzések - 844 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 412 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1095 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 590 db
  • Blogbejegyzések - 844 db
  • Fórumtémák - 37 db
  • Linkek - 412 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 

Négy igen tanúlságos szemináriumot tartott a CEU és a Brit Nagykövetség 2009 telén- tavaszán.

 

 

Az energia és éghajlati biztonság,

az élelmiszer és víz biztonság kérdését és a világszervezetek működésének, felépítésének változtatási igényét tekintettük át 4 alkalommal.

 

 

 

 

 

 

 

 

The British Embassy Budapest, in partnership with the Central European University is convening a series of four expert seminars focussing on the current economic crisis with the aim of contributing to the EU's policy response.

     

Prior to the collapse of Lehmann Brothers' and escalation of the credit crunch, the price of oil and other commodities dominated economic headlines. Oil at $147 per barrel and soaring food prices led political instability in some developing countries and tough policy choices in all. Today oil is trading at $50 per barrel, not because of advances in the energy sector but due to a sharp decline in global economic activity. Some of the symptoms may have disappeared but the problems still remain.

 

 

network.hu

A júniusi szemináriumon

 

 

This is why I am delighted that BE Budapest has undertaken this endevour, which aims to explore policy responses to pertinent economic issues. How can energy and climate security be achieved? What practical steps can Europe take to help ensure global food security and promote international development.  And how can we develop international institutions that are effective in today's reality?

This series will raise the profile of these issues locally and regionally, bringing together policy-makers, academics and figures from business and the third sector.

 

The first seminar 'Global Economic Crisis: challenges and opportunities for Europe – framing the context' will set the context for the series with a key note speech from Andrew Cahn, Chief Executive of UK Trade and Industry.

The second event 'Promoting a high-growth, low-carbon economy in light of energy and climate security' will explore the possibility of achieving a low-carbon economy, with a European and international outlook.

The third seminar 'Food and water security in the context of international development cooperation' will focus on EU international trade and development policy, particularly in relation to Doha.

 

The fourth and final seminar 'International institutional reform: global governance reflecting today’s economic realities' will be the opportunity for experts to discuss how international institutions should be reformed to reflect today's economic reality, and be more responsive to international economic issues.

As the world's closest union of both advanced and emerging economies, the EU is particularly well placed to develop a response to these issues. I look forward to seeing the contribution of this initiative between BE Budapest and the Central European University to the EU's policy debate.

 

 

network.hu

 

 

 

E eseménysorozat előzményei magyarul:

 

A globális gazdasági válság: történelmi lehetőség a változásra - Nyilatkozat
October 20th, 2008

Független egyének, társadalmi mozgalmak és civil szervezetek első válaszkísérlete a krízisre, egy átmeneti jellegű, radikális gazdasági átalakuláshoz vezető program megalkotásáért.
Peking, 2008. október 15.

Előszó


Kihasználva az alkalmat, amit a pekingi Asia-Europe People’s Forum-ra (Ázsiai-Európai Társadalmi Fórum) különböző mozgalmakból érkezett emberek együttléte nyújtott, a Transnational Institute (Transznacionális Intézet) és a Focus on the Global South (Fókuszban a Globális Dél) informális éjszakai gyűléseket rendezett október 13. és 15. között. Megpróbáltunk számot vetni a kifejlődőben lévő globális gazdasági válsággal és a lehetőséggel amit a válság nyújt számunkra, hogy megismertessük a köztudattal néhány olyan inspiráló és realisztikus alternatív javaslatot, amik kidolgozásán sokan közülünk már évtizedek óta dolgozik.

Az alábbi nyilatkozat a pekingi éjszakai gyűlések közös munkájának az eredménye. Mi, az első aláírók, ezzel a nyilatkozattal szeretnénk hozzájárulni az erőfeszítésekhez, melyek során megfogalmazzuk javaslatainkat, melyek köré aztán mozgalmaink szerveződhetnek majd, hogy elősegítsék egy, a maitól radikálisan különböző politikai és gazdasági rend kialakulását.

 

 

A krízis


A globális pénzügyi rendszer óriási sebességgel hullik darabjaira. Mindez számos további krízisjelenség közepette zajlik, melyek az élelmiszerellátással, a klímával illetve az energiaforrásokkal kapcsolatosak. A krízis nagyban meggyengíti az USA, az EU és az általuk dominált nemzetközi szervezetek, különösen az IMF és a WTO, hatalmát. Nem csak a neoliberális paradigma kérdőjeleződött meg, hanem magának a kapitalizmusnak a jövője is.

A nemzetközi pénzügyi rendszeren belül akkora káosz uralkodik, hogy a fejlett világ kormányai olyan lépéseket tettek, melyeket korábban baloldaliak javasoltak hosszú időn át, mint például a bankok államosítása. Ezeket az intézkedéseket azonban rövidtávú stabilizációs intézkedéseknek szánják, és ha a vihar elült, valószínű, hogy a bankokat újra privatizálni fogják. Nincs sok időnk a cselekvésre, hogy megakadályozzuk, hogy ne így történjen.

 

Kihívás és lehetőség


Föltérképezetlen területre léptünk: több mély krízisjelenség találkozik most össze, és a pénzügyi krízis utóhatásai súlyosak lesznek. Sokak zuhannak a teljes bizonytalanságba, és a nyomor és a nélkülözés mindenhol terjedni fog a szegényebbek között. Nem szabad megengednünk, hogy fasiszta, jobboldali populista, idegengyűlölő használják ki ezt a pillanatot, akik minden bizonnyal reakciós céljaikra próbálják majd kihasználni az emberek félelmét és haragját.

Az utóbbi évtizedekben erős mozgalmak épültek a neoliberalizmussal szemben. Ezek tovább fognak erősödni, ahogy a válság kritikus bemutatása egyre több embert világosít meg, akik amúgy is dühösek, hogy közpénzeket fordítanak olyan problémák megoldására, amiért nem felelősek, és akiket már eleve aggaszt az ökológiai válság és az áremelkedés – különösen az élelmiszereké és az energiáé.

 

A mozgalmak tovább erősödnek majd, ahogy a recesszió hatni kezd, és nemzetgazdaságok süllyednek válságba (depression). Újfajta nyitottság tapasztalható ma az alternatívákkal szemben. Ahhoz, hogy megragadják az emberek figyelmét és megnyerjék támogatásukat, praktikus és azonnal végrehajtható alternatívákra van szükség. Számos meggyőző alternatív megoldás van, amelyek már kezdenek gyakorlattá válni, és még több olyan, amellyel korábban már megpróbálkoztak, de elfojtották őket. Az általunk felajánlott alternatívák az emberek és a bolygó „jól-létét” (welfare) helyezik a középpontba. Ehhez azonban a pénzügyi és gazdasági intézmények fölötti demokratikus kontrollra van szükség. Ez az a „vörös szál”, amely végighalad az alábbi javaslatokon.

 

 

Javaslatok vitára, kidolgozásra és cselekvésre


Pénzügyi szféra


  • A bankok teljes társadalmi tulajdonba való vétele (full-scale socialisation), az elértéktelenedett pénzügyi eszközök (bad assets) állami felvásárlása helyett.
  • Népi részvételen alapuló (people-based) bankok kialakítása, a meglévő szolidaritáson és kölcsönösségen alapuló kölcsönzési rendszerek megerősítése mellett
  • A pénzügyi rendszer teljes átláthatóságának intézményes kiépítése, a bankok üzleti könyveinek nyilvánossá tételével, melyet állampolgári és munkásszervezetek segítenének elő.
  • Parlamentáris és állampolgári ellenőrző-funkciók létrehozása a jelenlegi bankrendszer kontrollálására
  • Szociális (munkakörülményeket is beleértve) és környezeti kritériumok alkalmazása minden hitelnyújtás során, beleértve az üzleti jellegű hitelezést is
  • A társadalmi és környezeti szükségletek kielégítését, illetve a már létező fair (social) gazdasági szféra kiterjesztését szolgáló kölcsönök előnyben részesítése minimális kamatlábak mellett
  • A jegybankok átalakítása demokratikusan meghatározott szociális, környezeti és (a recesszió ellen ható) expanzív-anticiklikus (expansionary) célkitűzéseknek megfelelően, nyilvános elszámolásra kötelezett intézményekké alakítva őket
  • A bevándorlók hazautalásainak biztosítása, a rájuk kivetett díjak és adók csökkentését elősegítő törvények bevezetése

Adózás


  • Adóparadicsomok felszámolása
  • Az atomenergiával és fosszilis üzemanyagokkal foglalkozó cégeknek juttatott adókedvezmények megszüntetése
  • Szigorúan progresszív adórendszerek bevezetése
  • Globális adózási rendszer kialakítása a szokásos piaci ártól eltérő belső árak alkalmazása (price transfer) és az adóelkerülés megelőzésére
  • Adó kivetése az államosított bankok profitjaira, amellyel állampolgári befektetési alapokat hoznánk létre (ld. később)
  • Szigorú progresszív CO2-adók (carbon taxes) kivetése a legnagyobb CO2-lábnyomú vállalatokra
  • Kontrollmechanizmusok bevezetése spekulatív tőkemozgásokra, pl. a Tobin-adó hoz hasonló eszközökkel
  • Vámok és tarifák újrabevezetése luxustermékek importjára, illetve egyéb, lokálisan is előállított termékekre, ezáltal növelve az állam fiskális erejét, másrészt a lokális termelőket is támogatva, és ezáltal csökkentve a globális CO2-emissziót

Közkiadások és befektetések


  • A katonai kiadások radikális csökkentése
  • Az állami kiadások átirányítása: a bankok kisegítése (bailing out) helyett az alapjövedelem és a társadalombiztosítás garantálása, az univerzálisan elérhető alapvető szociális szolgáltatások, mint pl. lakhatás, vízellátás, elektromosság, egészségügyi ellátások, oktatás, gyerektartási támogatások (child care), Internet-hozzáférés és egyéb közüzemi kommunikációs szolgáltatások biztosítása
  • Az állampolgári alapok (ld. fönt) felhasználása a legszegényebb közösségek segítésére
  • Segítségnyújtás a jelzálogkölcsönök törlesztésére képtelen, kilakoltatással fenyegetett embereknek, a fizetései feltételek újratárgyalásával
  • A közszolgáltatások privatizációjának leállítása
  • Parlamenti, önkormányzati és/vagy dolgozói kontroll alatt álló, köztulajdonban lévő vállalatok létrehozása, a foglalkoztatás növelése érdekében
  • A köztulajdonban lévő vállalatok teljesítményének javítása, az irányítás demokratizálásának segítségével: a közüzemi vezetés, személyzet, szakszervezetek illetve fogyasztói szervezetek részvételének elősegítése ebből a célból
  • Az állampolgári részvétel kiterjesztése a közkiadások költségvetési folyamatába, ahol csak lehetséges (participatory budgeting)
  • Masszív befektetések az energiahatékonyságba, az alacsony CO2-kibocsátású tömegközlekedésbe, a megújuló energia-forrásokba illetve a környezeti károk felszámolásába
  • Az alapvető élelmiszerek (basic commodities) árának szubvencionálása vagy megszabása

Nemzetközi kereskedelem és pénzügyek


  • Permanens globális tilalom a részvények shortolására (rövidtávú, árfolyamesésre játszó részvényeladás, a részvény birtoklása nélkül)
  • A származékos eszközök (derivatives) kereskedelmének betiltása
  • Az alapvető élelmiszerekkel való pénzügyi spekuláció betiltása
  • A fejlődő országok adósságának megszüntetése – ezek az adósságok a krízis miatt egyre nőnek, ui. a globális Dél devizáinak értéke csökken
  • Az ENSZ bevonása a krízis kezelésével kapcsolatos tárgyalásokba, mivel a krízis jóval nagyobb hatással fog bírni a fejlődő/harmadik világ gazdaságaira, mint ahogy azt jelenleg elismerik
  • A Világbank, az IMF és a WTO fokozatos felszámolása
  • Az amerikai dollár nemzetközi tartalékvaluta státuszának fokozatos felszámolása
  • Egy igazságos nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítására irányuló, az egész társadalom által hozzáférhető kutatások megindítása (people’s inquiry).
  • Biztosítani, hogy a segélyek nem csökkennek a krízis miatt
  • A feltételekhez kötött segélyek (tied aid) megszüntetése
  • A segélyekre vonatkozó neoliberális feltételrendszerek megszüntetése
  • Az export-orientált növekedés paradigmájának visszaszorítása, a fönntartható fejlődésre, a lokális illetve regionális piacra való termelés elősegítése
  • Szelektív támogatás a lokális piachoz legközelebb értékesített termékek számára
  • A kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményekre illetve gazdasági partnerségre vonatkozó összes tárgyalás felfüggesztése
  • A regionális gazdasági együttműködésre törekedő szervezetek segítése, mint pl. az UNASUR, az ALBA, a Trade Treaty of the Peoples (Népek Kereskedelmi Egyezménye) és egyéb, a valódi fejlődésre és a szegénység felszámolására törekvő kezdeményezések.

Környezet


  • Globális kompenzációs rendszer kialakítása azon országok számára, amelyek nem használnak fosszilis üzemanyagokat, ezáltal elősegítve ez utóbbi hatásainak visszafogását
  • Kárpótlás a Dél országai számára az Észak által elkövetett ökológiai pusztítás kompnezálására, ezáltal segítve a Dél népeit a klímaváltozással és a környezeti válsággal való küzdelemben.
  • Az ENSZ Nyilatkozat a fejlődéshez való jogról (UN Declaration on the Right to Development) c. dokumentumában megfogalmazott „elővigyázatossági elv” (“precautionary principle”) szigorú alkalmazása, mint minden fejlesztési vagy környezeti jellegű projekt előfeltétele
  • A Kyoto-i Egyezmény „Tiszta Fejlődés Mechanizmus” (“Clean Development Mechanism”) cikkelye alapján történő, környezetileg káros projektek számára nyújtott hitelek felfüggesztése, pl. monokultúrás eukaliptusz, szója vagy pálmaolaj-ültetvények számára
  • Az emissziókereskedelem (carbon trading) és egyéb, környezetileg kontraproduktív technológiai megoldások (techno-fixes) felszámolása, mint pl. CO2-leválasztás (carbon capture) illetve szénlekötés (sequestration), bioüzemanyagok, nukleáris energia, „tiszta szén” (‘clean coal’) stb.
  • A gazdag országokon belüli fogyasztás radikális csökkentésére irányuló stratégiák kifejlesztése, a fenntartható fejlődés elősegítése a szegényebb országokban
  • Demokratikus ügyvitel bevezetése minden, a klímaváltozás kezelésére vonatkozó nemzetközi támogatási mechanizmusba, a déli országok és a civil társadalom erős részvételével

Mezőgazdaság és ipar


  • Az ipar-központú (industry-led) fejlődés kártékony paradigmájának visszaszorítása, melyben a rurális szektort arra kényszerítik, hogy az iparosodás és az urbanizáció forrásait szolgáltassa
  • Az élemiszer-biztonságot, élelmiszer-szuverenitást és a fenntartható gazdálkodást (farming) elősegítő mezőgazdasági stratégiák támogatása.
  • Földreformok és egyéb olyan intézkedések támogatása, melyek elősegítik kisléptékű gazdálkodást és segítik a paraszti és őslakos közösségek fennmaradását
  • A szociálisan és környezetileg káros monokultúrás vállalkozások terjedésének megállítása.
  • A munkaidő meghosszabbítását illetve a dolgozók könnyebb elbocsátását lehetővé tevő munkajogi „reformok” megállítása
  • Munkahelyek megvédése a „prekarizált”, alacsonyan fizetett munkaviszonyok betiltásával
  • Azonos munkáért azonos fizetés garantálása a nők számára – alapelvként, és mint a recesszió ellenszereként, a dolgozók vásárlóerejének erősítésével
  • A vendégmunkások jogainak biztosítása munkahelyvesztés esetén, garantálva biztonságos hazatérésüket és reintegrációjukat az eredeti országban. Azok számára, akik nem mehetnek vissza, garantálni kell biztonságukat, állást vagy valamiféle alapjövedelmet biztosítva számukra.

Konklúzió


Ezek mind praktikus, józan javaslatok. Néhánnyal közülük már kísérleteznek is, és láthatóan végrehajthatók. Ezeknek a kísérleteknek a sikereit közismertté kell tenni, és népszerűsíteni kell őket. Más javaslatoknál azonban nem valószínű, hogy pusztán objektív meritumuk alapján be fogják vezetni őket. Ehhez politikai akaratra van szükség. Ebből következőleg minden javaslat felhívás a cselekvésre.

Úgy írtuk le azt, amit látunk, hogy egy élő dokumentumot hozzunk létre, amelyet együtt kell továbbfejlesztenünk és gazdagítanunk.

Megvan a szükséges tapasztalatunk és gondolataink – fogadjuk el a jelenlegi uralkodó rend-etlenség kihívását és őrizzük meg a lendületet az alternatíva beindításához!

 

 

 

 

 

 

Címkék: budapest ceu conference crisis economic global szeminárium

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu