id. Bőhm Mihály városi írnok, városi szolgabíró Marosvásárhelyen, könyvkiadó, nevelő, könyvtárőr

Az Erdélyi Múzeum Egylet legrégibb, hűséges tisztviselőinek egyike: Id. Böhm Mihály, augusztus hó 22-én, 77 éves korában csöndesen elhunyt. A könyvtár segédőre volt s mint ilyen népszerűségre és szeretetre, köztiszt életre tett szert. Kötelességtudása, hivatása iránt való szeretete és buzgalma meg is érdemelték azt az általános rokonszenvet,
mely iránta életében, halálában nyilvánult.

Nem is nevezte másként senki, mint Böhm bácsi. Patriarchális alakja a könyvtártól elválaszthatatlannak látszott, a könyvkiadásnál működött leginkább, de régebben a könyvtár rendezésében is tevékeny részt vett. Mint könyvkiadással foglalkozó tisztviselő, a közönséggel érintkezett és ennek szeretetet épen az által nyerte meg és érdemelte meg, hogy változatlan szelídséggel, nyugalommal, szolgálatkészséggel állott rendelkezésére
mindenkinek egyaránt. E tekintetben valóban mintája lehet bármely tisztviselőnek. Maga magának jutalmául tekintette, ha másoknak szolgálatot tehetett és segítségére állott tudományos törekvésében, tanulmányaiban.

Válasz

2. Id. Böhm Mihály 1822 július 28-án született Kolozsvárt, tanulmányait Marosvásárhelyt végezte. 1847-ben Kabos Dániel itélőmester mellett jurátussá ló'n. E tisztségében, hivatalos bizonyítványa már fölemlíti és kiemeli egész életén át végig vonuló lelki tulajdonait: „Midőn— úgymond a bizonyítvány — a királyi táblai és irnokszéki üléseket gyakorolta, erkölcsében fedhetlenséget, a honi törvények tanulásában szorgalmat,
felsőbbekhez engedelmességet s tagtársai iránt szerénységet tanúsított".

1848 októberében Kolozsvárt tiszteletbeli városi Írnokká választották, majd szolgabíróvá. Ez utóbbi állásából az abszolutizmus fosztotta meg, az új közigazgatási rendszerrel. Darab ideig Tompa Károly bíró mellett dolgozott magán alkalmazásban. Nemsokára a kolozsvári ev. ref. kollégiumhoz német tanítónak alkalmazták, majd 1855 szept.-
ben állandóan s véglegesen megválasztották ez állásra. Nehéz feladata volt: a tantárgy, melyet tanítania kellett, a lehető legnagyobb népszerűtlenségben állott és tanítását erőltették. Böhm Mihály kötelességét oly hazafiasán, oly tapintattal végezte, hogy az ifjúság is, a tanítótestület is megbecsülte és tisztelte. Mint német tanítónak rendes szokása volt, hogy lelkes szavakban intette a fiatalságot: becsüljék meg és míveljék a magyar nyelvet, a nemzeti mívelődés javára. E mellett és ez után a német nyelvről sem szükséges megfeledkezni — „nem árt az, ha
tudjuk", mondogatta. És ilyen módon tanításának több sikere volt, mint bárki másnak e tárgyból.
Halála nagy részvétet keltett városszerte.

Sok, sok tisztelőjét szomorította meg a szerény, jóságos agg férfiú, halálával, melyet ő maga nagyon óhajtott. 1897-ben elhunyt neje. Azóta nem kívánt semmivel sem foglalkozni. Folyamodott nyugdíjaztatásáért s ezt meg is kapta, kegydíj alakjában. Azóta folyton felesége után vágyódott. Temetésén nagy közönség volt jelen. Külön kocsi vitte a szebbnél szebb koszorúkat, köztük az Erdélyi Múzeum Egylet koszorúját, A temetésen a Múzeum-
Egylet választmánya több tagjával képviseltette magát. A halottas háznál Szász Gerő mondott imát, a sírnál pedig Jlerepei Gergely. Az elhunyt emlékét számos barátján, tisztelőin kívül mint hűséges, régi, derék tisztviselőjét,
e kegyelettel őrzi meg az Erdélyi Múzeum Egylet is.

Gyalui Farkas.

Válasz

Kedves Ágnes!
Szeretettel várjuk Tante Mimi portréját.

Válasz

Kedves Nemeskéri Klári !

Köszönöm Bükkfalvi Tanár Úrra emlékezésedet .......Hálával.

S, Kedves "Tanuljunk együtt oldal",talán nem tolakodás, ha hamarosan megfestem Tante Mimi portréját is,
Fleischmann Mária sokunk életének Szivárványa volt életében, zseniális pedagógiájával és szívetmelengető filozófiájával fűszerezve.

Avagy vizsgáztál már 10 nyelvlecke után, s dobtak ki Téged is Németországba merészen a Szüleid 11 évesen ?
Mi álltuk a sarat, hála Mimi Néninek.
Szeretettel:
Szerencsésné Majkó Ágnes

Előzmény

Válasz

Dr. Károlyi Ferenc történelmet tanított nekem másfél évig az I. István Gimnáziumban. Kirándulni is eljött egyszer az osztállyal. Nagyon szemléletesen, érdekfeszítően adta le az ókort és a középkort, az újkort a XVIII. századig.
"Ferenc, te kit választanál az osztály lányai közül az ősmagyarok ízlése szerint?"
Inkább nem választottam, mert az osztály legkövérebb lányát kellett volna megneveznem.
"II. Andrást más lepedőben forgatták [olyan beteg volt], amikor a felesége teherbe esett. A királynét elzavarták az utak, nem hitték el, hogy az öreg királytól van a gyerek. Amikor Kun László meghalt, valakinek eszébe jutott ez az eset. Egy küldöttséget küldtek ellenőrizni az unokát. Az egyik kezén 6 ujja volt, tehát Árpád-házi. Így lett király III. András."
"A pozsonyi országgyűlésre elvitte magával Mária Terézia a kicsi II. Józsefet. Jól megcsipkedte a fenekét. hadd üvöltsön a gyerek."
"A szerbek csak két királyukat nem ölték meg. Mert azokat a horvátok ölték meg."
----
Nyugdíjba küldték a kedélyes öreget. Utána jött Dr. Fórizs József, aki a "világnézetünk alapjai" nevű tantárgyat is tanította. Striguláztam, húsz perc alatt tizenhétszer mondta ki az "alapvető" szót.

Válasz

Kedves Ágnes!

Gyönyörű, szívbemarkoló képet festettél Bükkfalvi Tanár úrról!
Nagyon kedves, életük végéig tartó/ ható emlék ez tanárnak, diáknak egyaránt.
Történetesen jó családi barátunk volt a tanár úr és a tavalyi temetésen fia, unokája is ott volt. Ők is humán - tanári és jogi pályán vannak és nagyon kedves emberek. Hát igen, az alma nem esik messze a fájától.

Sok szeretettel:
Nemeskéri Klári

Előzmény

Válasz

Kedves B. Klári !

Varázslatosan szép az "EMLÉKEZZÜNK" gondolatod.

Bükkfalvi Tanár Úr előtt tisztelgek most ismét, --- hála Neked.
Katharzis talán, hogy életében is ápoltuk a lelkét Szabó Piroskával, mi öreg Móriczosok. Igen, felemelte a lelkünket, s mi hűen doromboltunk idős korában is.

Csitri 16 évesen Ilus néni első latinos éve után úgy éreztem, hogy mit nekem ez a holt nyelv, mindent tudok már.
Másodikos korunkban Ilus néni olyan lazán gombolta le magáról azt a 7 latinos kölyköt (minket), hogy ihajj....
Azzal a laza stílussal, ahogy addig is inkább csak pletykálta nekünk a nyelvet. Ez csak akkor tudatosult bennem, mikor Bükkfalvi Tanár Úr első óráin még hápogni is alig voltam képes......

Vidéki, s egyke lévén megrémültem lelkiismeretesen.
Rendkívül mély idegen-nyelv tisztelet fejlődött ki bennem már korábban, kisgyerekként prímán beszéltem németül,tehát nem engedhettem meg magamnak a budai sznob luxust, hogy éppen nyelv- területen bukdácsoljak.

A kollégiumban azonnal behízelegtem magam egy híresen jó latinos lányhoz, Erzsébethez korrepetálásra, miközben kihegyezett receptorokkal tapadtam Zoltán Bácsi óráira.
Szerencsém volt talán, hiszen egyre inkább éreztem a nyelv logikáját, s Bükkfalvi Tanár Úr zseniálisan ültette át mindezt a mi modern lelkivilágunkba. Egyszerűen megmagyarázta az ókori hasonlóságokat, összevetette a régi bölcsességeket a hetvenes évek jelenével. Átszellemültünk. S teljesen megváltozott az addigi kiscsikós lelkem, gondolkozásom.

Szabó Piroska barátnőmé a babér -- a harcos egyetemi évek után kerestük fel Tanár Urat. Arra nem is gondolva, hogy micsoda örömöt szerzünk Neki. Valóban, ez csak akkor, ott tudatosult bennünk. Nála, Vele.
Meglepődtem kissé önzően. Jó latinosként emlékezett az "Ágikára".

Megtaláltam a módját , hogy viszonozzam némileg az álhatatos, belénk, anno nyavalyás tizenévesekbe vetett hitét.

Vanda a kislányom Zoltán Bácsinak gyűjtötte a bélyegeket, én pedig sikeresen szerveztem meg két aranyos, idős , nagyszerű Ember randevúját. Zoltán Bácsit sikerült összeboronálnom a szintén művészi szinten bélyeggyűjtő Tibor Bácsi Barátommal.
Múlt év ősze óta hiába hívtam Őt telefonon, a Neki gyűjtött utolsó bélyegek itt szunnyadnak.
Igaz szeretettel gondolok Rá.

Klári Kedves , üdvözlettel:
Szerencsésné Majkó Ágnes

Válasz

Csík Miklós

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Vörösmarty Mihály Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium neves középiskolák énektanára, karnagya, tagozatvezetője volt.

Csík Miklós azon pedagógus-generáció tagja volt, akiben még élt a szakmája iránti alázat: nem volt számára nagy és kis feladat; meglátta a „kőben a szobrot”. Sokat tett azért, hogy Magyarország a Kodály-módszer elterjesztésével zenei nagyhatalommá váljék. Csík Miklós olyan szintű munkát végzett ennek érdekében, hogy méltán tartozik a legnagyobb énektanárok, karnagyok és pedagógusok körébe.



Csík Miklós zeneakadémiai tanulmányait követően Budán, a Lorántffy utcai ének-zenei általános iskolában kezdte a pályáját. Amikor az intézményben beindult a gimnáziumi osztály, megalakította az első kamarakórust. Később a Szilágyi Erzsébet gimnáziumban folytatta a munkát, ahol közel húsz éven át tanított.
A Vörösmarty Mihály Ének-zenei Általános Iskola 1991-ben gimnáziumi osztállyal bővült, s az igazgatónő személyes kérésére elvállalta az ének-zene oktatás vezetését. A következő tanévben a lány- és a vegyeskar a gimnáziumok országos találkozóján arany oklevelet kapott. Azóta megszámlálhatatlan elismerésben volt részük külföldön és belföldön.
A Vörösmarty iskolában több kiváló kórus működik, amelyek nemcsak hazai, de nemzetközi sikereket aratva öregbítik iskolájuk hírnevét.
A kitűnő zenepedagógus nem csak a diákokkal kedveltette meg az együtt éneklést, hanem a szülőkkel és volt tanítványaival is. 1996 karácsonyán megalakította a Vörösmarty Családi Kórust, elválaszthatatlan kapcsolatot teremtve az Alma materrel és a zenével.
„A zenei műveltséget nem pénzzel mérik, annak munka az ára, és ahhoz mindenkinek joga van. Kodály szellemében a Vörösmarty iskola mind a 12 évfolyamában működik egy-egy ének-zene tagozatos osztály. A diákok eredményei megerősítették a pedagógusok várakozásait, a kodályi koncepció lényegét. A kóruspróbák és a szereplések hatására egymásra is figyelő közösségi emberré válnak a fiatalok– vallotta Csík Miklós.

Díjak, elismerések:
1991. Kiváló Pedagógus
1996. Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje
XVIII. kerületi önkormányzat „Művelődésért-díj”
2003. Eötvös József-díj


Fülep Erzsébet

Válasz

dr. Kovács Győző

A Corvinus Egyetem 2006-ban avatta díszdoktorává Kovács Győzőt, azt a ma 77 éves informatikus szakembert, akinek nagy szerepe volt az első magyar gyártású számítógép, az M3 megalkotásában. Kovács Győző székfoglalójában egy újabb történettel gazdagította a magyar számítástechnika (h)őskorát.

Kovács Győző, tanári elhivatottsága mellett vérbeli gyakorló számítástechnikai-informatikai szakember. Első ilyenek között az országban. Emellett tudományos újságíró, előadásokat tart országszerte és könyveket ír...

Ő maga mutatta be élete folyását 2000-ben, melyet most négy részletben olvashatsz. Igen érdekes, eseményteli életút:

1933 február 27. Világra jöttem: „... tűzoltó leszel vagy katona ...”, egyik sem lettem, „csak” számítástechnikus.

1950 Elvégeztem a középiskolát, nem vettek fel az egyetemre, mert Édesapám - politikai okokból - éppen börtönben volt. Gyárba mentem, szakmát szereztem, majd
1951-ben, mint munkást elküldtek az egyetemre. A hatalom diszkrét bája.
1957 A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara, Gyengeáramú tagozatán diplomáztam, immáron megvalósult a gyermekkori álmom (6 éves koromtól készültem erre a pillanatra), villamosmérnökként léptem ki az ÉLET-be.

1957 őszén Tarján Rezső felvett az MTA Kibernetikai Kutató csoporthoz tudományos segédmunkatársnak.
1957 elkezdődik az első hazai elektronikus (csöves) számítógépnek, az M-3-nak a fejlesztése. A fejlesztő csoport vezetője: Dr Dömölki Bálint, kineveznek a fejlesztés helyettes – műszaki - vezetőjének.
1959 Elkészül az M-3-as számítógép, megalakul a számítóközpont, kineveznek az első hazai számítóközpont vezetőjének.
1960 Új elven működő mágnesdob-memória vezérlőrendszert tervezek és építek, ami egy helyett négy mágnes-dob vezérlésére alkalmas. A szabadalmaztatását - tapasztalatlanságomnak köszönhetően - visszautasítják.

1960 A Budapesti Ipari Vásárra egy új mágnesdob-memória modellt készítek, ekkor láthatott először a nagyközönség a BIV-en számítástechnikai eszközöket. Az M-3-as mágnes-dobom mellett Kalmár László a logikai gépét és Muszka Dániel a kibernetikus katicabogarát állították ki.
1960/61 Az első román számítógéphez, William Lőwenfeld és Jisif Kaufmann tervezte, a Temesvári Egyetemen épült MECIPT-1-hez elkészítem a mágnes-dob és a vezérlőrendszer a terveit, az intézet műhelyében egy mágnes-dob is készül, amit üzembe helyeztünk Temesvárott.
1960/61 Elindul a MK Közgazdaságtudományi Egyetemen a terv-matematikai szak, adjunktusként - megint csak elsőként a hazai felsőoktatásban - rendszeres előadásokat tartok a számítógépekről. Két egyetemi tankönyvet írok: az egyik Elektrotechnika, a másik Számítógépek. Muszka Dániel néhány évig ezekből a könyvekből tanítja Szegeden a programtervező matematikusokat.

Válasz

1960-67 Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Optikai és Finommechanikai szakán elektrotechnikából és félvezető technikából rendszeres előadásokat tartok
1960/61 Moisil professzor meghívására az első számítástechnikai előadásokat tartom franciául a Bukaresti Egyetemen.
1963 Megérkezik az Akadémia számítóközpontjába az URAL 2-es számítógép, az M-3-at leköltöztetjük a szegedi JATE Kibernetikai Laboratóriumba

1963 az URAL-2 átvételére 3 hónapos tanulmányútra megyek Penzába, az URAL gyárba.
1963 Az MTA Számítóközpontjában az URAL-2 számítógép üzembeállítása, a számítóközpont kialakítása.
1963 A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem URAL-2-es számítóközpontjának a létrehozása és üzembe állítása, az első egyetemi számítóközpont kialakítása és beindítása.
1967-69 Az ILO által alapított Országos Vezetőképző Központ ICL számítóközpontjának a megtervezése és a számítógép üzembe állítása. Kineveznek a számítóközpont vezetőjének.

1969-88 Egyik alapítóként belépek a Számítástechnikai Koordinációs Intézet-be. Kineveznek a számítóközpont vezetőjének, majd – évekkel később - az Alkalmazási Laboratóriumcsoport igazgatójának.
1975-85 Megválasztanak a Neumann János Számítógéptudományi Társaság főtitkárának, 1985-től 1990-ig, majd 1993-tól folyamatosan alelnökként tevékenykedek.

1981-ben kineveznek az első hazai PC gyár, az SzKI alapította Sci-L igazgatójának.
1982 szeptember 23 szívinfarktusban UFÁ-ban (Szovjetúnió, Baskíria) megbetegedek: no comment.
1983-tól Dr Náray Zsolt SzKI főigazgató tanácsadója vagyok.
1983-90 Könyves Tóth Pállal kettesben megalapítjuk az első számítástechnikai képes diák- havilapot, a Mikroszámítógép Magazint, a szerkesztő bizottság elnökeként jegyzem a lapot.

1983-88 Az NJSzT keretében meghirdetem a „Társadalom Informatizálása” programot, ennek keretében - többek között - cca 400 hazai számítástechnikai ifjúsági klub - Mikro-klub - elindításában tevékenykedek. Ezek a klubok társadalmi támogatást nyújtanak az iskola-számítógép programnak.
1983-88 A „Társadalom Informatizálása” francia-magyar kormánybizottság magyar elnökévé neveznek ki, a kinevezésemet azóta sem vonták vissza.
1983-88 Megalapítom és elnökként szervezem az Országos Mikroszámítógépes Találkozókat és az első Számítástechnikai Szakvásárokat. A találkozók neve: SzMSzM, azaz a Számítástechnika Mindenkiért, a Számítástechnika Mindenkié.

Válasz