Tényleg fölösleges az egy órás óraátállítás. Én még tovább is mennék. Kipróbálnám az asszírok holdhónapokra alapuló naptárát.

Válasz

Az asszír időszámítási rendszerről ékírásos táblácskák vallanak: számukra a hónap akkor kezdődött, amikor az égen megjelent halvány holdsarló, minthogy pedig ezt – érthetően – az esti órákban lehetett megfigyelni, az asszírok számára a hétköznapok – estefelé kezdődtek. Szabad szemmel is megfigyelhették a keletiek, hogy az úgynevezett lunáció (a holdhónap) 29 és fél napos szabályos periódus, így azután a közel-keleti birodalmakban 354 napos holdévvel számoltak.

Igazán nem volt nehéz viszont felismerniük, hogy az az – általuk tropikus évnek- nevezett időszak, amikor az izzó Nap a tavaszponttól a tavaszpontig megteszi látszólagos útját, holdhónapokkal számolva 11 nappal rövidebb. Tudomásul kellett hát venniük, hogy a holdév tizenegy nappal rövidebb a tropikus évnél, időről időre kalendáriumukba iktattak egy pótlólagos holdhónapot.

Válasz

Egy biztos, hogy a téli-nyári átállás fölösleges. Csak megterheli a nap hosszának folyamos változásához évmilliók alatt hozzászokott emberi szervezetet. Az óraigazítás utáni napokban mindenféle nyavalya és baleset megszaporodik. Évente kétszer szarakodhatunk a lakásban levő össze analóg és digitális időmérő szerkentyű átállításával, a távhőmérőtől a mikróig. Vacoghatunk a nyílt pályán éjjel egy óra hosszat várakozó fűtetlen vonatban. A spórolás nulla=0. Nem hiszem, hogy ne lehetne manapság a közvilágítást, a munkakezdést, stb. folyamatosan a Nap járásához igazítani. Putyinnak van igaza, aki Oroszországban eltöröltette a kétféle időszámítást.

Válasz

A wikipédia szerint:
Általánosan és leggyakrabban a naptári évet használjuk éveink meghatározásához. A naptári évet a Gergely-naptár szerint feloszthatjuk:

* két félévre
* négy évszakra vagy négy negyedévre
* 12 hónapra
* 52-53 naptári hétre
* 365 napra (szökőévben 366 napra)

Nem szokás, de lehetséges tovább osztani az évet:

* 8760 órára (szökőévben 8784 órára)
* 525 600 percre (szökőévben 527 040 percre)
* 31 536 000 másodpercre (szökőévben 31 622 400 másodpercre)

A Gergely-naptár szerint az év első napja január 1., az év közepe július 1-jére esik, míg az utolsó nap december 31.

Az évek számozását a Gergely-naptár Jézus születésének évével kezdi, azaz 1. január 1-jével (történészek valószínűsítik, hogy Jézus i. e. 4-ben született). Más naptárak, évszámozások is léteznek vagy léteztek, amelyekben az időszámítás kezdetét más időpontra tették (az évszámokat a Gergely-naptár szerint adjuk meg):

* zsidó: A világ teremtésétől számítja éveit, amely a hagyomány szerint i. e. 3761. október 7-én hétfőn, 5 órakor történt.
* bizánci: i. e. 5509. szeptember 1.
* maja: i. e. 3214. augusztus 10.
* mezopotámiai: I. Szargon (uralkodott: i. e. 2335-2279 körül) születése
* óegyiptomi: I. Menész trónra lépése: i. e. 3100-3066 körül
* ógörög: i. e. 776. július 1.
* római: a város alapítása: i. e. 753. április 22.
* iszlám: 622. július 16.
* Julián-dátum: i. e. 4713. január 1., 12 óra

Válasz

Csillagászati éven a Föld Nap körüli útjának egyszeri megtételét értjük. A csillagászati év időtartama többféleképpen is megadható; az alábbiakban három változat leírását ismertetjük.

A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.

365,256363051 SI nap (365 nap 6h 9m 9s) (J2000.0 epochára = 2000. január 1. 12:00:00 TT).

A tropikus év az az időtartam, mely a Fiktív Ekliptikai Középnap két egymást követő tavaszpont-áthaladása között eltelik.

31556925,9747 efemerisz másodperc vagy 365,24218967 SI nap (365nap 5h 48m 45s) (J2000.0 epochára).

A tropikus év hossza nem állandó: értéke a (8000 éves idő intervallum)T. évben: t = 365,242189669781 – 6,161870·10-6·T – 6,44·10-10·T^2, ahol T=(JD – 2451545)/36525 [1] A képlettel számított hosszának eltérése a távcsöves megfigyelésektől

ΔTMB = 48,75 + 48,1699·T + 13,3066·T^2 [IS másodpercben] (McCarthy, Babcock 1986)

Figyelembe véve az ókori csillagászati eseményeket a hiba érték növekszik

ΔTSM = 2177 + 408.6·T + 44.3·T^2 [IS másodpercben](Stephenson and Morrison 1984)

/a két hiba érték között i. e. 45-re ΔTSM=12330 sec és ΔTMB=46222 sec különbség adódik./

Az anomalisztikus év az az időtartam mialatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül, másképpen perihéliumtól perihéliumig tart.

365,259635864 SI nap (365nap 6h 13m 52s) (J2000.0 epochára).

Mivel a Föld precessziója miatt a tavaszpont vándorol az égbolton, és a perihéliumpont pedig más okok (Jupiter zavaró hatása és általános relativitáselmélet) miatt, ezért ezeknek az éveknek a hossza eltér. Ez a három legfontosabb év, még több található a szócikk angol változatában.

Válasz

Az év vagy esztendő időszámításunk egyik meghatározó egysége, bizonyos egységül felvett időköz. Leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja, és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek.

Létezik csillagászati és naptári év.

Csillagászati év alatt az év valóságos (másodpercre pontos) időtartamát értjük, naptári éven pedig a csillagászati évben foglalt teljes napok számát.

Az év jelölése a természettudományokban: a (az annum szóból), melyet SI-prefixummal láthatunk el.

Válasz

Az időmérés nagyjában egyidős a homo sapiens, a gondolkodó ember megjelenésével. Már az ősember is ismerte az idő fogalmát, hiszen megfigyelhette az égitestek: a Nap, a Hold és a csillagok (látszólagos) mozgását, és megtapasztalhatta, hogy az évszakok periodikusan visszatérnek. Valószínűleg meg tudta határozni a napéjegyenlőség bekövetkeztének időpontját, és többnyire ahhoz igazította a maga kezdetleges „naptárait”. A mai naptárhoz azonban sok-sok reformon keresztül vezetett az út.

Csillagászati, naptári, sőt időmérési és időszámítási célokat is szolgálhattak az ősi kőépítmények: a dolmenek, a menhirek, közöttük a híres angliai Stonehenge, de a Nap- és a Hold-templomok, sőt még a piramisok is. Ezek a Nap sugarait – például a napéjegyenlőség időpontjában – a kijelölt kultikus helyre irányították.

Válasz

Az internet kora új időszámítást kényszerít a világra. Svájci informatikusok Biel városkában mindenféle nemzetközi egyeztetés nélkül bevezették az abszolút világidőt. Ez fölöslegessé teszi az internet világában a zónaidőket és az órák nyáritéli átállítását, s ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy a különféle zónákban lévő számítógépek működését jól és könnyen összehangolják.
A napot 24 óra helyett 1000 részre osztották. Az e szerint járó óra a világon mindenütt ugyanúgy „ketyeg”, és ugyanazt az időt mutatja.
Az új időegységnek – az egynapi időtartam ezredrészének – „beat” a neve, s – miért is ne – a közismert @ karakterrel jelölik. A nap 0000 beattel indul és 999 beattel végződik. A világon mindenütt ugyanaz a dátum, ami Bielben, a világon mindenütt: Bielben, Budapesten és Tokióban is ugyanakkor van – mondjuk – március 15-e 615 beat.

Ez először kissé szokatlannak tetszhet, de az internetes nemzedékek már hamar megszokják.

Végül is a bieliek egyszerűen megtették városukat a „világ közepének”, a Greenwich Mean Time (GMT) helyett bevezették a Biel Mean Timeot (BMT), s a decimális időszámítás problémáját is megoldották. Mindezt – úgy látszik – elfogadja az internetes világ.

Válasz

A következő kiigazítást XIII. Gergely pápa rendelte el 1582. február 24-ei bullájával, eszerint 1582. október 4-e után október 15-ét kellett írni, így a tavaszi napéjegyenlőség napja – ez Julius Caesar óta már tizenhárom napot késett – ismét március 21-e lett. A rendelkezés szerint minden 4. év szökőév, de a kerek száz évek közül csak az, amelyik 400-zal is osztható. Azok a kerek évszámok, amelyek 4-gyel és 100-zal is oszthatók, de 400-zal nem, nem szökőévek. (Egyébként – egy kicsit a mába ugorva – a 2000. év dátumát is ezért tévesztették el az alkalmilag összerakott és többnyire nem egészen törvényes szoftverekkel működő számítógépek, mert a gépbe ez a kiegészítő rendelkezés nem volt beprogramozva. A 2000. év ugyanis 4-gyel és 400-zal is osztható lévén – kétszeresen szökőév volt.)

A tropikus év és a naptári év között még így is marad 26 másodpercnyi eltérés, ezért a csillagászok azt javasolják, hogy minden 3600. (más csillagászok szerint 3200.) évben maradjon ki a szökőév.

Válasz

A római naptár az i. e. 47-ben már 67 napot tért el a tropikus – azaz a csillagászati, tavaszi „napéjegyenpontok” közötti – időtől. Ezért Julius Caesar bevezette a 365 és fél napos évet, és az i. e. 46. februarius 23-a után 67 nappal korrigálta a dátumot. Ugyanakkor elrendelte, hogy az év 365 napból álljon, minden negyedik év pedig szökőév legyen. A szökőév akkor is egy nappal volt hosszabb, mint a többi év. A kereszténység szintén ezt az úgynevezett Julián-naptárt fogadta el.

A kiigazítás azonban nem volt pontos: kiderült, hogy a juliani év 11 perccel és 11 másodperccel hosszabb, mint a csillagászati, azaz a tropikus év.

Válasz