A Hunyadi János által vezetett seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. Július 22-ét az Országgyűlés 2011-ben a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Válasz

Ez is a levegőben van, a kormány káros oktatási politikája. Már mondóka is született róla:

Egyedem begyedem tengertánc, Hoffmann Rózsi mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet, butítom a gyereked,

Egyedem, begyedem tengertánc, te Matolcsi mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet, lenyúlom a pénzedet,

Egyedem, begyedem tengertánc, Lázár Jani mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet, növelem a zsebemet,

Egyedem, begyedem tengertánc, Giró András mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet, lehazudom az eget,

Egyedem, begyedem tengertánc, Orbán Viki mit csinálsz?
Nem csinálok egyebet, HÜLYÍTELEK TITEKET.

Válasz

Ole C. Salomonsen norvég fotós hat hónapot töltött el azzal, hogy a sarki fényt fotózta. Ez alatt az idő alatt 50 ezernél is több képet készített az aurora borealisról. A fotókból aztán összeállított egy videót, amely megpróbálja úgy bemutatni a sarki fény változását, ahogyan az a valóságban is lejátszódott.

http://vimeo.com/21419634

Válasz

Létezik egy országos és fővárosi légszennyezettségi térkép, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérőhálózata által óránként mért és összegyűjtött adatok alapján készül.

http://www.idokep.hu/szmog

A színezés mindig az adott mérőpont legmagasabb értékének megfelelő színnel kerül kifestésre.

Vajon az alább felsorolt (és eddig kihagyott anyagok) mindegyikét jelzi a szmogtérképünk?

Válasz

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10):

A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék.

Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet.

Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet.

Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk.

A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

Válasz

Stroncium (SR):

A stroncium jelen van a levegőben por formában és a koncentrációja nőtt a szén- és olajégetéssel. A stroncium a levegőből bekerül a talajba és a felszíni vizekbe valamint az ivóvízbe.
A 90Sr izotópja atomorobbanáskor keletkezik, ez a maghasadás elég hosszú felezési idejű (28 év) terméke.
A legfontosabb ásványai: cölesztin (SrSO4) és a stroncianit (SrCO3).
A cölesztin gyakran megtalálható üledékes kőzetekben A környezetben sok vízoldható vegyülete létezik.

A vízben a növekvő koncentrációt a hulladékok vízbe helyezése, a talajban pedig a szénerőművek hamuja és az ipari hulladékok okozzák. A stroncium a talajban feloldódik a vízben, így a felszín alatti vizekbe jut. A talajban a talajszemcsékhez kötött állapotban megtalálható mennyiség akár évtizedekig is megmaradhat, felhalmozódhat.

Élettani hatásai:

Az emberek kis mennyiségű stronciumnak ki vannak téve a belélegzett levegővel, vagy porral, az étkezéssel, az ivóvízzel, vagy a szennyezett talajjal érintkezés esetén.
A legnagyobb valószínűséggel evés vagy ivás közben kerülhet a szervezetbe. Az élelmiszerek, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak stronciumot azok a szemes, leveles zöldségek és a tejtermékek.

A vízben oldódó stroncium vegyületek jelentenek nagyobb veszélyt az emberi egészségre, melyek bekerülhetnek az ivóvízbe.

A radioaktív stroncium vérszegénységet és oxigén hiányt okozhat, magas koncentrációban pedig rákot, mivel károsítja a sejteket.

A stroncium-kromát még kis mennyiségben is zavarokat a csontok fejlődésében, tüdőrákot de akár halált is okozhat. Beépülhet a Ca helyére a csontokba, ha több ezer ppm tartományban kerül a szervezetbe.

A világ stroncium termelése mintegy 140,000 tonna évente.

Válasz

Bárium (Ba):

A levegőben általában bárium-szulfátként vagy bárium-karbonát formájában található.
A bárium légzés útján, a talajon termesztett növények elfogyasztásával vagy akár az ivóvízzel is bejuthat a szervezetbe, de bőrrel való érintkezés is előfordulhat.

A veszélyes hulladékok báriumot is tartalmaznak. Megtalálhatóak a termőföldben, tavakban és folyókban, ezzel a vízi állatok testében, növényekben és állatokban is felhalmozódhat.

A vízben oldható bárium vegyületek mérgezőek. A szervezetben bénulást vagy akár halált is okozhat.

Válasz

Kén-dioxid (SO2):

Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért.

Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

Válasz

Alumínium (Al):

Élelmiszerekkel, légzés útján és a bőrrel érintkezve kerülhet a szervezetbe.
A levegő tömegének kb. 8%-át alkotja, ennél magasabb koncentrációban egészségügyi problémákat okozhat.

A következőket:

a központi idegrendszer károsodása,
demencia vagyis Alcheimer-kór,
memória elvesztése, levertség,
a sejtekben, ahol az alumínium oldat a fehérjéket visszafordíthatatlanul kicsapja,
súlyos reszketés.

Környezeti hatásai:

Elsősorban savasodást okozó hatása miatt okoz problémákat. Az alumínium felhalmozódhat a termőföldben, vízben, növényekben és az ilyen növényeket fogyasztó állatok szervezetében. Az elsavanyodott tavakban nagy az alumínium koncentráció. Ezekben a tavakban a halak és kétéltűek száma csökken, mivel az alumínium ionok oldott állapotban a fehérjéket irreverzibilisen kicsapják.

Egy másik negatív környezeti hatása az alumíniumnak, hogy az ionok reakciókba léphetnek a foszfátokkal és így a foszfátok kevésbé elérhetőek a vízi szervezetek számára. A felszín alatti vizekben károsíthatja a növények gyökerét.

Válasz

Ózon (O3):

Az ózon három oxigén atomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra.

A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. Azonban a troposzférikus (talajközeli) ózon káros egészségügyi hatásokat okoz.

Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon.

Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is.

Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyermekeket is ebbe a kategóriába kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre. Az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél.

Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, azaz peroxi-acetil-nitrát, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek).

Válasz