Az ország közlekedési rendszere részét képezi az EU szállítási mozgatási rendszerének. A közlekedési infrastruktúra képességei és állapota jelentõs mértékben befolyásolja az ország gazdasági lehetõségeit.

  1. A vasúti közlekedés helyzetének vizsgálata

A vasúthálózat Budapest központú, centrális, állapota huzamos ideje romlik, terhelhetõsége csökken, egyes irányok áteresztõ képessége nem felel meg a követelményeknek. Kevés a kettõs- vágányú, a villamosított, vonalak hossza. A mûködtetett vonalakon sok szakaszon van sebességkorlátozás érvényben. A vágányok életkora magas, alacsony a korszerû biztosító berendezések aránya. A vonalak fenntartásához, felújításához létrehozott szervezetek korszerû eszközökkel, technológiával biztosítják az igényeknek megfelelõ feltételeket.

   A vasúti gördülõ állomány átlagos életkora magas, csekély a korszerû jármûvek aránya. Az elöregedett jármûpark mûszaki állapota folyamatosan romlik, a szükséges cserék végrehajtása nem történt meg. Az alágazat eszközei közül hiányoznak a korszerû szállítási módokat lehetõvé tevõ speciális pályaudvari anyagkezelõ berendezések és a különleges – zsebes, eltolható falú, lengõhidas – tehervagonok. A villamos vontató eszközök mennyisége elmarad a nemzetgazdaságilag kívánatos szinttõl. Az eszközök üzemben-tartásához szükséges javítóbázisok felszerelése megfelelõ, az anyagellátás forráshiány miatt nehézkes.

Kattints kétszer a képre a nagyításhoz

Az alágazat a vezetéséhez szükséges szervezeti, személyi és adatátviteli feltételekkel
rendelkezik. Az informatikai és hírközlési rendszerek gerinchálózatának kiépítése megtörtént, a munkaállomások folyamatos kiépítése, a teljes hálózatot lefedõ vezetéshez és irányításhoz szükséges fejlesztések folyamatban vannak. A szállítás és gazdálkodás irányítási-, valamint a hálózat- felügyeleti rendszer korszerû eszközökkel biztosítja a belföldi és tranzit áruszállítás optimális lebonyolítását, a gazdálkodási folyamatok követését, ellenõrzését.

   2. A közúti közlekedési alágazat helyzetének vizsgálata

A közúthálózat Budapest centrikus, sugaras rendszerû. A Duna hidak száma kevés,
elhelyezkedése kedvezõtlen, az alsóbbrendû utak átbocsátó képessége, mûszaki
paramétereinek szintje alacsony. Kevés az autópálya és az autóút. A hálózat, a fontos hidak, a nemzetközi kapcsolódási pontok áteresztõ képességének elégtelensége, a tervszerû, megelõzõ karbantartási munkák elmaradása, a nemzetközi hálózathoz történõ kapcsolataink és a tranzitforgalom lassulásához vezetett. Kevés a több közlekedési alágazat kapcsolatában kiépített, korszerû rakodó berendezésekkel fe lszerelt terminálok száma.

   A közúti közlekedés fejlesztései a vizsgált idõszakban a vonalak teljesítõ képességének növelését, korszerûsítését eredményezték. A fejlesztések ellenére az országos közúthálózat 40 %-án, az EU-országokban engedélyezett 11,5 t tengelyterhelésnek elégtelen, a fõhálózaton a kapacitáshiányos útszakaszok aránya 20%. A hazai közúthálózat a súlyozott állapotjellemzõk alapján mintegy 70%-ban nem megfelelõ. A hidak 10%-a teherbírás vagy a méretek miatt csak korlátozottan alkalmas a forgalom lebonyolítására.

   A szállító eszközök mûszaki állapota javul, de még mindig magas a haszonjármûvek
átlagéletkora. A szigorodó környezetvédelmi elõírásoknak is megfelelõ, korszerû
szállítóeszközök száma a nemzetközi szállításokat végzõ vállalkozásoknál nö vekvõ tendenciát mutat. Kevés a korszerû, többfunkciós, több szállítási alágazat által mozgatható, különbözõ felépítmények szállítására alkalmas eszközök száma.

   A rendelkezésre álló javító kapacitás biztosítja a folyamatos üzembentartás feltételeit. A jármûvek javításához szükséges javító anyagkészlet szintje alacsony, de a napi igény a korszerû típusokhoz biztosított.

   Az alágazat vezetése, a polgári igényeknek megfelelõen biztosítja a vonalak, az eszközök és a forgalom biztonságos fenntartásához szükséges jogszabályi, szervezeti és anyagi feltételeket.

   3. A vízi közlekedési alágazat vizsgálata

A vízi úthálózat sûrûség, összehasonlítva az európai országokkal, meghaladja az átlagot, de a kihasználtság az utolsók között van. A vízi közlekedés alacsony kihasználtságát a Duna és a Tisza közötti kapcsolat hiánya, a belföldi vízi utakon sok a kedvezõtlen hajózható szakasz, a rövid belföldi útvonalak hossza, a kevés kikötõ, rakodó és a szárazföldi kapcsolat hiánya okozza.

   A hazai vízi utakon három, a nemzetközi normáknak megfelelõ kikötõ üzemel. A hajópark elöregedett, a szükséges cserék nem történtek meg. A tulajdonosi szerkezet átalakítása befejezõdött, de korszerû eszközök hiányában a kívánatosnál kisebb mértékben vesznek részt hazai eszközök az áruszállításban. A hajózást törvény szabályozza, a vezetés személyi, szervezeti, technikai feltételei biztosítottak, megfelel a béke-vezetés követelményeinek.

    4. A légi közlekedési alágazat vizsgálata

A légi közlekedés a tényleges igényeket meghaladó repülõtér hálózattal rendelkezik. A
repülõterek egy részére a biztonságos repüléshez szükséges feltételek hiánya a jellemzõ. A kifutó pályák hossza megfelelõ, de állapotuk miatt felújításra szorulnak. A légi irányítás korszerû berendezésekkel csak a Budapest Ferihegy Nemzetközi Kereskedelmi Repülõtér-II terminálon rendelkezik. A repülõtéri infrastruktúra fenntartásához szükséges erõkkel az ország korlátozottan rendelkezik. A légi közlekedés irányítása, kapcsolatai a nemzetközi légiforgalmi rendszerekhez biztosítja a biztonságos polgári és katonai repülés feltételeit.

   5. A csõvezetékes szállítás vizsgálata

A csõvezetékes szállítás biztosítja a lakosság, az ipari fogyasztók és az erõmûvek
mûködéséhez szükséges energiahordozók mennyiségét. A hazai termékvezeték rendszer nincs összekötve a nyugat-európai rendszerrel. Az elhasználódott vezeték hálózat cseréjének elmaradása, a vezérlõ rendszerek egy részének korszerûtlensége és a szükséges tartalék anyagok hiánya nehezíti az alágazat munkáját.