Minden villamosenergia szolgáltató hálózatból valamint rendszertermelő, szállító és elosztó berendezések összességéből áll.

Mivel a váltakozóáramú villamosenergia nem tárolható, az időben változó fogyasztói igény teljesítése változó termelést is igényel. Alapvető törekvés azonban, hogy a fogyasztást mindig a leggazdaságosabban elégítsük ki. Ezért a termelőegységek – az erőművek – közül a legkisebb önköltségűek és legjobb hatásfokúak üzemelnek a lehető legtöbbet, a drágábban termelők pedig kevesebbet működnek.

Előbbiek képezik a rendszer termelésének alapját, az időben viszonylag állandó terhelést elégítik ki, ezért ezeket a villamosenergia termelő egységeket alaperőműveknek nevezzük. A karbantartási és az esetleges javítási idő kivételével állandóan üzemben vannak. A napi fogyasztói igény előre megbecsülhető kisebb terhelésmódosulásait, a változásokat rugalmasan követő gépekkel üzemelő ún. menetrendtartó erőművek elégítik ki. Az időszakosan fellépő csúcsigényeket gyorsan üzembe vehető gépekkel rendelkező csúcserőművek fedezik.

erőmű

erőművi vezénylőtermek

Az erőművekből távvezetékek szállítják el a villamos energiát azokra a nagy hálózati csomópontokra (transzformátor állomások), amelyek segítségével a termelő berendezések, illetve ma már a szomszédos országok kölcsönös együttműködése is megvalósul. Hazánkban ezek az ún. alaphálózati (átviteli hálózati) vezetékek 750, 400 és néha 220 kV feszültségűek. Ez a hálózat táplálja azután a 120 kV feszültségű főelosztóhálózatot, amely a fogyasztás súlypontjaiba juttatja a villamos energiát.

gőzturbina - az erőműben megpörgeti a generátorban lévő forgórészt és ezzel termeli az energiát

 generátor - 6, 10 és 25 kV gépfeszültségen dolgozik

kültéri transzformátor

a beltéri transzformátor a generátorról jövő teljesítményt a hálózatra 120 vagy 400 kV feszültségre táplálja be

Az energiarendszerben együttműködő erőművek és hálózatok üzemének irányítását és az üzemmenet állandó ellenőrzését irányító központok – teherelosztók – végzik. Munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges információkat távközlési rendszereken keresztül folyamatosan kapják.

A teherelosztó elnevezés elsősorban az erőművek közötti terhelés – pontatlanul teher – elosztására utal, de általános elterjedtsége miatt a villamosenergiarendszer hálózati üzemirányító központjaira is ezt a megfogalmazást használjuk.

A magyar villamosenergia-rendszerben a teherelosztók háromszintes tagolásban működnek.

- A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVIR Rt.) Villamos Teherelosztó (korábban Országos Villamos Teherelosztó – OVT) hatásköre a nagy erőművek és az alaphálózat irányítása és a körzeti „alteherelosztók” szakmai felügyelete.Ezt a Magyar Villamos Művek - MVM - végzi a szakminisztérium irányításában.

- Utóbbiak az áramszolgáltató vállalatok szervezetébe tartoznak Körzeti Diszpécser Szolgálat (KDSz) néven. Feladatuk a már említett főelosztóhálózat, valamint a nagyfeszültségű elosztóhálózat egyes kiemelt elemeinek és az ezekhez kapcsolódó erőművek üzemirányítása.

transzformátor állomás 120 vagy 400 kV, melyről gyűjtősínen keresztül jut az áram a távvezetékekre

- Az elosztóhálózatok működésének irányítását üzemirányító központok (ÜIK) látják el a területi áramszolgáltató vállalatoknál (ÉMÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ, ELMŰ).

 villamos távvezeték oszlopok

A jelenlegi villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetésekkel is rendelkezik. Ezek segítségével lehetőség van szerződés szerinti energiaforgalomra, amelyet ugyancsak az érintett országok országos teherelosztóinak együttműködése tesz lehetővé. Ez azzal az előnnyel jár, hogy egy-egy országban kevesebb erőművi termelő berendezés tartalékolására van szükség, mert számítani lehet az országhatáron túlról érkező kisegítésre, akár üzemzavaros helyzetben is.