A klímaváltozás miatt a hegyekben hó mennyisége általánosságban csökken, és így veszélybe kerülhetnek a hegyi életközösségek, sőt a népszerű sípályák is. Az Alpokban zajló változásokról Marc Zebisch-t, a bolzanoi Alpokat tanulmányozó kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, aki szerint Magyarországon is érezhetők lesznek a hócsökkenés hatásai, kevesebb víz jut majd a folyókba.

Az Alpokat nagyon változatos éghajlati befolyások érik, és a klímaváltozás következtében egyre csökken az északről jövő poláris, hideg és növekszik a szaharai, meleg hatás. A hőmérséklet a hegységben kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint az északi féltekén, amely komoly változásokat okozhat mind az ökoszisztémákban (az élőlényeket és környezetüket is magában foglaló rendszerekben), mind a hóborítottságban. A kevesebb hó eredményeképp lecsökken az Alpokból eredő folyók vízutánpótlása, és ennek hatása már most is érezhető a szárazodó Pó-síkságon.

Az Alpokban az elmúlt 30 évben átlagosan 0,7-1,6 Celsius-fokot melegedett a hőmérséklet. A tavalyi augusztus az ötödik legmelegebb volt az elmúlt 90 évben. A hóval borított napok száma a korábbiakhoz képest jelentősen lecsökkent, átlagosan 30-50 nappal. Ez a 3000 méter körüli területeknek 35 százalékán figyelhető meg, 2000 méteren 50 százalékban, 1000 méteren pedig 90 százalékban, az alacsonyabban fekvő területeken tehát nagy változásokra lehet számítani.

"A szén-dioxid nem méreg"

A változásokról Marc Zebisch-t, a bolzanoi European Academy (EURAC) Alpokat műholdfelvételekkel elemző csoportjának (Institute for Applied Remote Sensing) vezetőjét kérdeztük február 25-én, az intézet által tudományos újságíróknak szervezett előadássorozaton.

[origo] Mivel foglalkoznak az intézetben?

Marc Zebisch: Ahogy az intézet nevéből adódik, elsődlegesen távérzékeléssel foglalkozunk, műholdas adatok segítségével elemezzük a klímaváltozást. Monitorozzuk a változásokat az Alpokban az elmúlt 10-20 vagy még több évre visszamenőleg, és hogy mi történik éppen aktuálisan. A legfőbb területeink a hóborítottság vizsgálata, a vegetáció fejlődésének, változásának tanulmányozása, előrejelzések a természeti katasztrófák bekövetkezéséről, azok azonosításáról, várható helyszínéről.

A hómennyiség éves változása az Alpokban

Egy előadásán azt mondta, hogy könnyebb a városokban csökkenteni a szén-dioxid kibocsájtást, mint a kevésbé sűrűn lakott területeken. Mégis hogyan?

Mert a városokban hatékonyabb a tömegközlekedés. Könnyebb egy városban megszüntetni az autóforgalmat a tömegközlekedés kiépítettsége miatt. A második okot az épületek jelentik, egy kompakt épület több lakóval kevesebb energiát fogyaszt fejenként, mint az egyéni házak.

De az emberek éppen a tisztább levegő miatt költöznek ki a városokból.

A városok, amelyek ingázásra kényszerítenek minket, nem jók. A jó város az volna, amelyben ott is élünk és ott is dolgozunk. Ez volna hatékony.

Ön szerint mi a legjobb megoldás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére egy átlagember számára?

Emberektől függ. Nagyon jó internetes kalkulátorok vannak, amelyek kiszámolják, hogy egy ember az életmódjával mennyi szén-dioxidot állít elő évente aszerint, hogy mit eszik, hol él, mennyit utazik, mit csinál a nyaraláson, van-e háziállata. Ezt követően a program kiszámítja, hogy mennyivel több szén-dioxidot termel egy átlagos személyhez képest. Például ha valaki autóval jár, akkor tömegközlekedésre válthat, vagy ha nagy öreg házban lakik, akkor azt le kell szigetelni, és modernizálni kell a fűtésrendszert.

Nagyon sok olyan környezettudatos javaslat is van, amely nem kivitelezhető egy átlagos ember számára, mert nagyon drága, például a hibridautó vagy a passzív ház.

A hibridautó egy speciális eset, mert többsége általában luxusautó. Továbbra is 6-7 liter üzemanyagra van szüksége, amely jó egy nagy luxusautóhoz képest, ám több, mint amennyit egy kis autó fogyaszt. Sokkal olcsóbb tehát egy kis autót tartani, mint egy hibrid családi autót, mert az csak arra jó, hogy a gazdag emberek lelkiismeretét megnyugtassa. A passzív ház egy kicsit más helyzet. Ha az ember maga építi a házát, mindenképpen eladósodik 20 évre. Megéri erre fordítani, mert sokkal kevesebbet kell a fűtésre költeni, és 20 éven belül megtérül a befektetés. De nagyon egyszerű megoldás a lakás hőmérsékletének csökkentése is, amely nem kerül semmibe, viszont nagyon sokat segít, ha 24 fok helyett csak 19 fok van, és ezzel pénzt is spórolhatunk meg.

Ilyen műholdfelvételekkel vizsgálják az évszakos változásokat az Alpokban: ez a decemberi hóesés előtt készült, a Pó-síkságot sűrű felhőréteg takarja

Milyen hatással lesz a klímaváltozás az Alpok ökoszisztémájára?

A hatások már most érezhetőek. Minden feljebb fog tolódni, minden növény, amely most alacsonyabban van, felfelé fog elmozdulni. Az első változások nem feltétlenül jelentenek leromlást. Egy hosszú távú vizsgálat a csúcsok élővilágát tanulmányozza, és megállapították, hogy a klímaváltozással nő a fajgazdagság, mert egyre több faj megy felfelé. A probléma az, hogy vannak olyan ritka fajok, amelyek csak a csúcs közelében élhetnek túl, és nem versenyezhetnek a felfelé haladó fajokkal. A fahatár már most elkezdett emelkedni, és ez kihat az állatokra is. A kérdés az, hogy ez valóban olyan rossz-e? A változások gyorsan zajlanak, és néhány faj, amelyet mi nagyon kedvelünk, valószínűleg el fog tűnni. De az ökoszisztéma ugyanúgy működik tovább. A hatást nem lehet megállítani. Kérdés, hogy megengedjük-e a fajoknak, hogy felfelé mozogjanak, például átjárók létesítésével. El kell fogadnunk, hogy az Alpokban a magas helyeken, a csúcsok közelében élő fajok valószínűleg el fognak tűnni.

A hófedte Alpok 2010. február 13-án, a hóhatár ekkor 500-700 méternél volt

Mit gondol, milyen hatással lehetnek az Alpokban zajló változási a magyar éghajlatra?

Magyarország számára a legnagyobb problémát a víz jelentheti. Nemcsak a csapadékban, amely esetleg az Alpok felől jön, hanem az Alpokat szokták Európa víztornyainak hívni, és ha eltűnik a hó, akkor kevesebb víz lesz a folyókban. Magyarországra nézve ez a máshonnan eredő folyókra is elmondható, tehát jelentős vízutánpótlás csökkenésre lehet számítani az elkövetkezendő 50 évben.

Mi a véleménye a koppenhágai klímacsúcsról?

Nem vagyok elégedett, egyáltalán nem. Nagyot csalódtam Obamában. A kezdetektől fogva látszott, hogy Kína problémás lesz, de Obama amilyen lelkes volt az elején, semmi nem maradt belőle a végére. Gyakorlatilag semmit nem ajánlott, sőt, még le is húzta a tárgyalásokat. Úgy érezte, hogy be kell bizonyítania, hogy ő a főnök, minden titkos megbeszélésen ott volt, aztán amikor megoldást kellett találni, akkor egy nappal előbb elment. Utána az amerikai sajtóban azt nyilatkozta, hogy Koppenhága azért volt sikeres, mert ő irányította a tárgyalásokat. A szememben tehát nagy csalódás volt, főleg azok után, hogy utána megpróbálták sikerként elkönyvelni az eredményeket.

Szén-dioxid és a klímaváltozás

Az üvegházhatású gázok közé tartozó szén-dioxidnak jelentős szerepe volt abban, hogy Földünk élhető lett, ezek a gázok tették ugyanis lehetőve, hogy bolygónk felmelegedjen. A szén-dioxid jelenléte a légkörben teljesen normális, a növények fotoszintézisük során a fényenergia segítségével a szén-dioxidból és vízből állítanak elő oxigént, szénhidrátot és vizet. Légköri koncentrációja azonban az elmúlt 100 évben az emberi hatások, az iparosodás következtében jelentősen megnövekedett, s a klímaváltozásban játszott szerepe tagadhatatlan. A klímaváltozás lassítására irányuló törekvéseknek ezért egyik fontos része lett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.

origo