Polgár, polgárság - e fogalmakat különösen sokat halljuk és használjuk a rendszerváltás óta. De vajon tudjuk-e, miről is van szó, mit jelentenek? A kérdés problematikáját egy májusban indított vándorkiállítás járja körül, amely holnaptól Nagycenken látható.

A polgárjogot nyert, személyi szabadsággal rendelkező városlakó osztály átmenetet képezett a nemesség és a jobbágyság között. A kiállítás sorozat azt mutatja be, vajon milyen szerepet játszottak a polgári mentalitás és értékrend megformálásában?

Hat történeten keresztül mutatja be a kiállítás azt a folyamatot, hogy miként alakult ki az a fontos szerep, amelyet a polgárság betöltött az ipar, kereskedelem, a tudományok, a kultúra, a közélet terén.

A hat történethez járul a vándorkiállítás helyszínein az adott település, megye, régió polgárosodásának „története” - családok, kiemelkedő személyiségek és teljesítmények bemutatásával. Ezeket megismerve érthetjük meg, miként lehetett bárki – származásra, nemre való tekintet nélkül – „hazájának hasznos polgára”, ahogy ezt Kner Imre édesapjának írt levelében célként megfogalmazta. A szabadság adta lehetőségek országában, a 19. századi Magyarországon…

A nagycenki történet Id. Storno Ferenc (1821-1907) életét idézi meg. Id. Storno Ferenc Kismartonban született, gyermekkorát Landshutban töltötte, ahol a családi hagyomány szerint kitanulta a kéményseprő mesterséget. Közben rajzolással töltötte minden szabadidejét, a müncheni képzőművészeti akadémián szerette volna tovább képezni magát, de rosszabbodó családi és anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Folytatva ősei hivatását, vándorló kéményseprő lett, s 1846-ban végleg letelepedett Sopronban.

Szorgos művészeti önképzéssel és kiemelkedő tehetségével egyre több festészeti megrendelésre tett szert. Az 1850-es évektől az építészet és az akkoriban meginduló műemlékvédelem területén kifejtett tevékenysége hozta meg számára a szakmai elismerést. A történelmi Magyarország területén rengeteg középkori műemlék felmérését végezte el elsőként. Restaurátori munkákat, műemlék-helyreállításokat is vállalt ifj. Ferenc festő és Kálmán építész fiával együtt. Bécsi barátja, Friedrich Amerling festőművész hatására tudatos műgyűjtésbe kezdett, mely elsősorban a 17-19. századi kézműves, céhes ipar termékeire, használati eszközökre, bútorokra terjedt ki.

A németül beszélő Storno Sopron városának megbecsült polgára lett, részt vett a városi polgárság intézményeinek létrehozásában és működtetésében.

Megtekinthető: Nagycenk, 2010. augusztus 19. – 2010. szeptember 30.