Az izlandi vulkánfelhőnek hatásában csak egyetlen makrogazdasági elődje volt: a 2001. szeptember 11-i terrormerénylet-sorozat – írja a párizsi Le Monde-ban megjelent cikkében François Bostnavaron és Yves Mamou. „Akárcsak a mostani kitörés, a New York-i ikertornyok elleni merényletek is olyan bizonytalanságra vezettek, amely megbénította a légi teher- és személyforgalmat, egy rövid időre megszüntette a globalizációt" – állítja Elie Cohen, a CNRS francia tudományos csúcsintézmény kutatási igazgatója.

A New York-i ikertorony és a tűzhányó közötti párhuzam kettős. Egyfelől egyik zavaró esemény létrehozása sem volt költséges. A vulkán természetes energiája révén, ingyen állította elő a hamufelhőt, szeptember 11-e előkészítése, a terroristák képzése pénzben csak néhány tízezer dollárba került.

Ami viszont a következményeket illeti, mindkét esetekben dollár milliárdokról van szó.

Az OECD, a nemzetközi gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet 30 milliárd dollárra becsülte a szeptember 11-i merényletek által okozott közvetlen és közvetett anyagi károkat. A hamufelhők okozta veszteségeket egyelőre még csak becsülni lehet, de a Natixis pénzügyi elemző iroda szerint a törölt légi járatok száma felülmúlja a szeptember 11-ét követően elmaradt légi utakét.

Amennyiben számításba veszik a szállodák veszteségét, a munkahelyükről hiányzó, veszteglésre kényszerült utasok el nem végzett munkáját, a meg nem érkezett pótalkatrészek miatt leállított gépek kieső teljesítményét és az ehhez hasonló más járulékos károkat is, csak Európának több milliárd dollár értékű veszteséget okozhatott az izlandi kitörés. Mindezt némileg ellensúlyozza más szektorok, például a közúti szállítások vagy a brit szigeteket Európával összekötő Csalagút nyeresége, mivel a forgalmuk megnőtt.

Ám a vulkán és a merényletek egyaránt felvetettek egy olyan kérdést, amely a globalizációt érinti: képesek voltak megzavarni a személyek és az áruk bonyolult világforgalmát. „A légi teherszállítás az áruknak csak 5 százalékát továbbítja, de értékben a világkereskedelem 40 százalékát bonyolítja le" – mutatott rá Daniel Mirza professzor, a CEPII nemzetközi gazdasági kutatóközpont elemzője.

„Szeptember 11. után már kibontakozott a vita a globalizáció sebezhetőségéről – hangsúlyozza Elie Cohen professzor -, de a feljövő országok növekedési törekvései és a multinacionális vállalatok profitvágya hamar elnyomta a kételyeket." Daniel Mirza szerint pedig „csak egy állandósuló sokk lenne képes megkérdőjelezni a globalizációt. Ma még mindig nagyobb a haszon reménye, mint a terrorizmustól vagy a természeti csapástól való félelem".

Pillanatnyilag a sokkot már ellensúlyozták és a pótmechanizmusokat működésbe hozták. Nyitott maradt viszont a lélektani tényező. Mert a globalizáció a személyeket is jelenti. „A felhő gazdasági hatásának felmérésében kulcsszerepe lesz annak, hogy miként tekintenek majd az utazók a jövőben a légi közlekedésre" – írta elemzésében a Natixis iroda. A kérdés az, hogy a globalizáció mai formájában betöltött szerepük fenntartásáért mekkora kockázat vállalására lesznek hajlandók az egyének életbiztonságukat és szokásaikat illetően.

globusz.net