Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Amióta megszületett Moore törvénye, azóta problémát jelent a
folyamatosan miniatürizálódó processzorok hőmérsékletének alacsonyan
tartása. Az olyan trükkök, mint a tápfeszültség csökkentése, csak
limitált eredményt hoznak, az integrált áramkörök zsúfoltsága miatt a
napjainkban egymás mellé „szerelt” tranzisztorok százmilliói komoly
hűtést igényelnek. Erre leggyakrabban léghűtéses (azaz ventilátorral
szerelt) rendszereket alkalmaznak; hűtőfolyadék használatával ugyanis
megdrágul a folyamat, nem is beszélve a víz elektronikus eszközökre
gyakorolt hatásáról.
A Rochesteri Egyetemen mégis ez utóbbival kísérleteznek, melynek
eredményeként sikerült kifejleszteni egy speciális eljárást.
Szilíciumban létrehozott hidrofil minták segítségével a víz akár még a
gravitációval ellentétes irányban is képes folyni.
Az egyetem optikai intézetében dolgozó Chunlei Guo és Anatoliy Vorobyev rövid, nagy intenzitású lézerimpulzusok segítségével volt képes kialakítani precíz, nanométerű struktúrát, ezáltal elérni a kapilláris, azaz hajszálcsöves hatást.
A két kutató eredetileg fémeken próbálta ki az eljárást, de rájöttek, hogy szilícium felületen is hasonló eredményre juthatnak.
A szilícium normális körülmények között hidrofób, ami nem kedvező
vízelvezetési szempontból. Víztaszító tulajdonsága miatt éltető
folyadékunk apró gyöngyöket képezve „megül” a szilíciumon, ha a két
anyag egymással kapcsolatba kerül - legalábbis addig, amíg segítségül
nem hívjuk a nanotechnológia tudományát.
Guo és Vorobyev két és fél centiméter hosszú, 100 mikrométer széles
„hornyokat” vájt a szilíciumba, melyek önmagukban nem simák. A lézer
pontos szabályozásával nanoméretű „barlangokat” és „dombokat”
alakítottak ki a felületen, aminek köszönhetően jelentősen javul, sőt,
egyenesen megváltozik a szilícium vízelvezető képessége.
Ráadásul ez a struktúra képes csapdába ejteni a fotonokat, ami szintén segítséget nyújthat a hűvösebb lapkák elkészítésében. A sötét felületek ugyanis jobban sugározzák ki a hőt, mint a világosabbak.
Természetesen, mivel kísérleti projektről van szó, kereskedelmi
forgalomban megjelenő termékről még jó darabig nem beszélhetünk.
Azonban, ha a kutatások továbbra is megfelelő eredménnyel haladnak,
akkor nem kizárt, hogy a jövő processzorai víz- (vagy valamilyen
folyadékalapú) hűtéssel rendelkeznek majd.
Szilágyi Szabolcs
Forrás:
Terminal.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!