A kormányok egyelőre képtelenek megoldást találni az éghajlatváltozásra és az energiaválságra, sokan a civil kezdeményezésektől várnak áttörést.

Hallgassa meg a műsort!

A brit Independent című napilap egyik cikke szerint az elmúlt évek válságának nagyszerű hozományai is vannak. Az Átalakuló Városok Mozgalma öt évvel ezelőtt indult, s nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy át akarják vezetni a globális felmelegedés és a fogyatkozó kőolajkészletek miatt vergődő világgazdaságot az olaj utáni korszakba – vagy legalábbis megmutatni az oda vezető utat. 2008-ban 11 ország 100 települése tartozott a mozgalomhoz. Vélhetően a válságnak is szerepe volt abban, hogy ma már a világ 35 országában 850 átalakuló várost tartanak nyilván.

Helyi lakosok munkáján alapuló helyi pénz

Az elmúlt húsz év alatt több ezer tudós kutatta világszerte a klímaváltozást, annak okait és várható következményeit, mondta el a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában Boda Zsolt közgazdász, politológus, a Védegylet vezetőségi tagja. Konszenzus alakult ki abban, hogy nem szabadna hagyni, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja a 2 °C fokot. A kutatók szerint ugyanis ez az a határ, ahol megállítható, sőt akár még vissza is fordítható a klímaváltozás.

Visszatérnek a hagyományos módszerekhez

Ahhoz, hogy ezt a folyamatot meg lehessen fordítani, arra lenne szükség, hogy most megálljon a széndioxid-kibocsátás növekedése, és húsz éven belül a globális kibocsátás a felére csökkenjen. A kormányok azonban egyelőre képtelenek egyességre jutni, és közös erővel elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését. A klímatárgyalásokkal kapcsolatban sokan teljes kudarcról beszélnek, a fejlődő és a nyugati világ egymásra mutogat, és egymásra vár az ügyben.

Talán túlzott optimizmus, de egyes szakírók az alulról jövő kezdeményezésektől várnak áttörést. Az egyik ilyen civil kezdeményezés az Átalakuló Városok Mozgalma, mely az írországi Kinsale városából indult.

„Az ottani egyetemen néhányan elkezdtek arról beszélgetni, milyen az a város, ahol élnek – mesélte a műsorban Tracey Wheatley, aki jól ismeri a mozgalmat. Az is foglalkoztatta őket, mi fog történni ezzel a várossal, ha a globális felmelegedés folytatódik, és hatásai egyre súlyosabbak lesznek.

A másik fontos téma az olajcsúcs volt. A fogyatkozó olajkészletek miatt az olaj ára egyre emelkedik, márpedig az emberek élete Írországban sem képzelhető el olaj nélkül. A beszélgetés során felvetődött, mi lenne, ha azonnal elkezdenék átszervezni az életüket – mégpedig úgy, hogy ha mások is követik őket, akkor a globális éghajlatváltozás ne forduljon át katasztrófába.

Helyi termelőktől vásárolnak, így kevesebb a szállítás

Nem sokkal később Rob Hopkins, az egyetemi oktatók egyike Anglia déli részére, egy Totnes nevű kisvárosba költözött, de az átalakulást változatlanul sürgetőnek tartotta. A következő években Totnes az Átalakuló Városok Mozgalmának bölcsőjévé vált. A mozgalom legnagyobb eredménye, hogy a résztvevők számára a globális éghajlatváltozást fenyegetésből lehetőséggé alakította.”

Tracey Wheatley 18 éve Magyarországon él, 15 éve költözött Wekerletelepre, mely az Átalakuló Városok Mozgalmának regisztrált tagja lett. Tracey Wheatley elmondta, helyi építészekkel dolgoznak együtt abban, hogyan lehet energiatakarékosan felújítani a házakat, kertbarát kört hoztak létre, hogy segítsenek azoknak, akik saját zöldségeskertet akarnak létrehozni, és évente több programot is szerveznek.

http://www.mr1-kossuth.hu