Egy vezetőben folyó váltóáram és az általa keltett mágneses mező kölcsönhatása elektromágneses sugárzáshoz vezet. Az elektromágneses sugárzás hullám formájában terjed, fénysebességgel. Jellemzője a hullámhossz – két legközelebbi,azonos fázisban lévő pont közötti távolság – és a frekvencia – a másodpercenkénti hullámok száma, amit hertzben (Hz) mérünk. A frekvencia és a hullámhossz között összefüggés áll fenn: szorzatuk egyenlő a fénysebességgel, amely megközelítóleg 3▪10⁸ m⁄s. Minél nagyobb tehát egy elektromágneses sugárzás frekvenciája, annál rövidebb a hullámhossza és fordítva.

Az összefüggés alapján kiszámítható, hogy egy adott frekvenciájú sugárzásnak mekkora a hullámhossza.

Pl. egy 900 MHz-en működő mobiltelefon 33 cm-es hullámokat bocsát ki. Mikrohullámnak az 1 mm – 1 m hullámhosszú sugárzásokat nevezzük, melyek frekvenciája 300 megahertz (MHz) és 300 gigahertz (GHz) között van. A fény is elektromágneses sugárzás, hullámhossza 380 és 780 nanométer között van. Az elektromágneses sugárzások elrendezhetők a frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ezt nevezzük elektromágneses spektrumnak.

Az elektromágneses spektrum az osztrák Általános Baleset-biztosítási Intézet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt) Elektromagnetische Felder című kiadványában

Kattints rá nagyobb képért

Stromnetz = Villamoshálózat; Diebstahlsicherung = Lopásvédelem; U-Boot-Sender = Tengeralattjáró-adó; Induktionsöfen = Indukciós kemence; Rundfunk = Rádió; CB-Funk = CB-rádió; ISM-Anlagen = ISM-berendezés; Fernsehen = Televízió; Mikrowellenherde = Mikrohullámú sütők; Satelitenfunk = Műholdas műsorszórás; Radar = Radar; Laser = Lézer; Solarien = Szolárium; Röntgen = Röntgen

Niederfrequenz = Kisfrekvencia;

Hochfrequenz = Nagyfrekvencia;

Mikrowellen = Mikrohullám;

Infrarot = Infravörös; sichtbar = látható (fény);

UV ionisierende Strahlung = Ultraibolya ionizáló sugárzás

Frekvenciatartományok, hullámhosszok és technikai alkalmazású elektromágneses mezők

Az elektromágneses spektrum a Svájci Környezet-, Erdő- és Tájvédelmi Ügynökség (Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape, SAEFL) Electrosmog in the environment című kiadványában

Kattints rá nagyobb képért

Non-ionising radiation = Nem ionizáló sugárzás;

Ionising radiation = Ionizáló sugárzás

Low-frequency fields = Kisfrekvenciás mezők;

High-frequency fields = Nagyfrekvenciás mezők

Frequency = Frekvencia;

Wavelength = Hullámhossz;

Infrared = Infravörös;

Visible light = Látható fény;

Ultraviolet radiation = Ultraibolya sugárzás

Railway lines = Vasútvonalak;

Electricity supply and use = Villamoshálózat és -fogyasztás;

Broadcasting = Műsorszórás;

Mobile telephony = Mobil hálózatok;

Microwave oven = Mikrohullámú sütő,

WLAN = WLAN;

Point-to-point microwave links = Pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetés;

X-ray = Röntgensugár

Részlet a kiadványból:

"A diagram bemutatja az egész elektromágneses spektrumot. Az elektromágneses sugárzás lehet természetes vagy mesterséges. Az utóbbi közé tartoznak a nagyfeszültségű távvezetékek által keltett elektromos és mágneses mezők, a mobiltelefon bázisállomások és a rádióadók sugárzása, a röntgensugárzás.

Fizikai értelemben ezeket a sugárzásokat a frekvenciájuk különbözteti meg, azaz a másodpercenkénti rezgések száma. A frekvenciától függően különböző sugárzási jellemzőik vannak, és különbözőképpen hatnak az emberekre.

A frekvenciaspektrum felosztása

Az elektromágneses sugárzás frekvenciaspektruma két fő sugártípusra osztható fel: ionizáló és nem ionizáló sugárzásra. A nem ionizáló sugárzáson belül megkülönböztetjük a kis- és nagyfrekvenciás sugárzást, az infravörös sugárzást, a látható fényt és az ultraibolya sugárzást. A mesterségesen létrehozott kis- és nagyfrekvenciás sugárzást 'elektroszmog'-nak is nevezik.

Kisfrekvenciás mezők

A kisfrekvenciás tartományba tartoznak a vasúti vonalvezetékek, a nagyfeszültségű távvezetékek és az elektromos háztartási készülékek keltette elektromos és mágneses mezők. Mivel a vasúti áramellátás frekvenciája 16,7 rezgés másodpercenként (Svájcban), az általa keltett mezők frekvenciája is 16,7 hertz (Hz). Összehasonlításképpen, a villamosenergia-közellátás frekvenciája 50 Hz.

Nagyfrekvenciás sugárzás

Akkor beszélünk nagyfrekvenciás sugárzásról, ha a rezgések száma eléri vagy meghaladja a 30.000-et másodpercenként. Ebben az esetben az elektromos és mágneses mezők összekapcsolódnak és hullám formájában terjednek. Ezt használják fel az információ vezeték nélküli továbbítására. Példák: rádió és televízió adó- és vevőkészülékek, mobil telefontechnika, pont-pont közötti mikrohullámú összeköttetések és radarok. Ezek a berendezések néhány száz kilohertz frekvenciától – középhullámú rádióadók esetén – több milliárd hertzig (gigahertzig) – pont-pont közötti összeköttetésnél – működnek, míg a hősugárzásnak (infravörös) és a látható fénynek még nagyobb a frekvenciája. Bár ezeket nem nevezik 'elektroszmognak', a nem ionizáló sugárzások közé tartoznak.

Ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzásba való átmenet az ultraibolya sugárzástartományban történik. Ionizáló sugárzások közé tartozik a röntgen és a gammasugárzás. A nem ionizáló sugárzással ellentétben az ionizáló sugárzás energiája elég nagy ahhoz, hogy közvetlenül megváltoztassa az élő organizmusok alapvető alkotóelemeit (atomokat és molekulákat)."

Eddig a sugarzas. info felsorolása.

Most meg nézzük meg ezen sugárzások terjedelmét és biztonságos értékeit, valamint hatásait az emberi szervezetre a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának honlapjáról.

Kellemes okulást kívánunk!