Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén nevű összetevőt tartalmaz, melyet cápák májából vonnak ki. Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.
Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént.
A 300 és 1500 méter közötti mélységben található mélytengeri cápák, melyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként, vagy pedig mellékfogásként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki. A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nőnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté. Egy nőstény pedig mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.
A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, mely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót (ún. adjuvánst) tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.
O'Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársa becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 9700 fontnyi (4400 kilogrammnyi) cápaolajra van szükség - hisz egy adagban 10.69 milligramm szkvalén található. Ez a becslés azt feltételezi, hogy nincs selejt, és amint kinyerik a szkvalént a cápából, azt nem hígítják fel.
Magyar Gábor a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelőzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek előállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe.
Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa
eredetű szkvalént, vagy épp az alternatívákra történő átállást tervezi
az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében. Ám a GSK
szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a
cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen
alternatívára.
Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem
állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de
állításuk szerint még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot.
Egy nemzetközi tanulmány szerint kihalás fenyeget 11 cápafajt a világszerte ellenőrizetlen keretek között folyó cápavadászat miatt.
Az ázsiai országokban, elsősorban Kínában egyre nagyobb az igény a divatossá vált cápauszonylevesre. A halászok ezért szinte kizárólag az uszonyukért halásznak a cápákra, az állat tetemét gyakran egyszerűen visszadobják a vízbe. A tanulmány szerzői szerint leginkább az indonéz és a spanyol vadászok felelősek a cápák számának rohamos csökkenéséért.
A legnagyobb veszélyben a röviduszonyú makócápa, a farkascápa és a selyemcápa van. A kutatók figyelmeztettek arra is, hogy idén hét nyílttengeri cápafaj kerül fel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 2008-as vörös listájára, ezzel 21-re emelkedik a veszélyeztetett cápafajok száma.
A cápák azért is különösen sebezhetőek, mert csak több év után képesek a szaporodásra, és egyébként is kevés utódot hoznak világra. A cápafajok kihalása más fajokat is veszélybe sodorhat, és felboríthatja az óceánok természetes egyensúlyát.
Az ENSZ Bonnban zajló biodiverzitás konferenciáján azt javasolták a kormányoknak, hogy állítsanak fel kvótákat a cápavadászat terén, és vessenek véget a kizárólag a cápauszony miatti halászatnak.
(MTI)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Mérgező a védőoltás, amit a H1N1 ellen be akarnak adatni nekünk?
Növények, állatok, amik voltak és amik megmaradnak - az új IUCN lista
Dr. Horowitz: Szándékosan szabadította ránk a H1N1 vírusát a gyógyszermaffia