Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Száz-százötven évvel ezelőtt az emberiség több mint kilencven százaléka még a természettel szoros kapcsolatban élte életét. A XIX. század elején kezdődött urbanizáció minden átkával és áldásával megkezdte az ember elszakítását a természettől.
Bár nincs olyan józanul gondolkodó ember, ki a kérdésre: "egyetért-e a természetes életmóddal ?" nemmel válaszolna, nagyon kevesen vannak, akik valóban vállalnák is a természetben való létezés, a természethez való igazodással járó kötöttségeket. És még kevesebben vannak, akik áldoznának is erre anyagiakat vagy éppen szabadidőt.
A nyugati féltekén az elmúlt 30-35 évben kedvező folyamatok indultak el.
A jelek arra mutatnak, az emberi faj talán mégis kezd észhez térni - először az egyes emberek, mára már a hivatalok, szervezetek is igyekeznek a természet, a környezet megóvását napi gyakorlatukká tenni.
A rousseau-i "vissza a természetbe" jelszó az 1970-es években kezdett cselekvéssé alakulni. Ez részben az egyes országokban, vidékeken már elviselhetetlen környezetszennyezésnek (például a Rajna folyó tönkremenetele, a savas esők miatt kipusztult erdőségek) tudható be, de nagyban hozzájárultak gazdasági tényezők is (olajválság). Az egyének gondolkodásának változása magával hozta a kihívásokra adott társadalmi szintű válaszokat - mely visszahatva az egyénekre már az egyes emberek életét is megváltoztatta. így jutottunk el addig a pontig, ahol már az emberek lakóhelyének környezetbarát megalkotása és működése lett a megoldandó feladat.
Hamar rájöttek a problémával foglalkozók, hogy a környezetet védő építési módok, a környezetóvó életvitel egyben anyagi előnyökhöz is juttathatja azokat, akik hajlandók ezzel törődni - és ez lett az egyik legfontosabb motiváció, amivel az egyes embereket és a közösségeket meg lehet győzni az új szemléletű otthonteremtés fontosságáról.
Az anyagi eszközökkel való takarékosság és a környezetóvó tevékenység akkor hatásos, ha a résztvevők megértik, hogy az óvás, a védelem egyben takarékosság is jelent az anyagi lehetőségekkel, az emberi munkával egyaránt.
A megóvandó természeti és környezeti értékek a minket körülvevő teljes világot jelentik élő és élettelen alkotórészeivel. A levegőt, a talajt, a vizeket, a napfényt - azaz a Bioszférát.
Az elmúlt évtizedekben minden nap újabb és újabb ismeretek jutnak el hozzánk, melyek a fenti célok elérését segíthetik. Ezeket vagy felhasználjuk, vagy nem. Az alapkutatásoktól az alkalmazott tudományokon keresztül az ipari megvalósításig rengeteg materiális erő és anyagi eszköz mozdul meg és igyekszik megfelelni az igényeknek.
A "bio", a "natur", a "zöld" elméletek kidolgozása, azok felhasználása komoly iparággá szerveződött, melynek egyre nagyobb a jelentősége a világ gazdaságában. Bio-anyagok, natuúr-termékek ezreit árulja a kereskedelem, gyártók, munkahelyek lehetőségeit megteremtve.
Eközben azonban egyre-másra kerülnek felszínre olyan módszerek, áruk és elméletek, melyek esetében már fontosabb az eszköz, mint a cél. Ismertek olyan építési technológiák, anyagok, melyek a "természetközeliség" álcája alatt az élő természet mind nagyobb mértékű kihasználásán, esetleg pusztításán alapulnak.
A bio-jellegű, a naturális építészet alkalmazásához számtalan elmélet, új módszer került kialakításra, és az ilyen elvek iránt fogékonyságot érzők között ezek szerencsére meghallgatásra is találtak.
Az utóbbi egy évtizedben nem csak tőlünk nyugatra, de nálunk is egyre több híve van a környezetóvó, természeteshez közelítő építészetnek, építkezésnek.
Ám az építők és építtetők a "natur"-elméletek megvalósítása iránti igyekezetükben elfelejtkeztek valamiről.
Az emberiség az elmúlt évezredek során - a bevezetőben említett természetközeliség okán - kialakította, alkalmazta és folyamatosan fejlesztette azokat a technikákat, melyek kiválóan alkalmasak voltak sok, a környezetet óvó, a meglévő forrásokkal ésszerűen gazdálkodó, azokat a legkevésbé felélő életmódra. Az építőanyagokkal való takarékoskodás, a napfény lehető legjobb kihasználása, az épületek fűtése és hőmérsékletszabályozása, vagy éppen a vízzel való takarékosság: ezek nem az elmúlt évtizedekben fellelt magasztos célok. Az embereket, a közösségeket évszázadokon át ezek az elvek vezérelték házuk, lakásuk, településük kialakításakor. Csak az elmúlt két-három emberöltő alatt veszett ki a köztudatból ez a típusú gondolkodás, felejtődtek el ezek a technikák.
Pedig a BIOSZFÉRA megőrzéséhez a TRADICIÓ ismeretével és megfelelő alkalmazásával sokkal közelebb juthatunk, mint azt gondoltuk volna.
Ökopanzió - Csővár
A projekt célja egy olyan vendégfogadásra alkalmas épület létrehozása, mely építése és működése során kielégíti az alábbi környezetbarát (ökotudatos) kritériumokat:
- építés során mind az anyagok, szerkezetek előállítása, mind azok beépítése (szállítása, elhelyezése) a lehető legkevesebb energiát igényli,
- olyan - vegyszermentes - építőanyagok kerülnek felhasználásra, melyek helyben kinyerhetők, előállíthatók, vagy újrahasznosítottak,
- az épület esetleges elbontása során a beépített szerkezetek, anyagok legalább 60 %-a újra felhasználható,
- az épület működése során a lehető legkevesebb energiát és természeti forrást igényel,
- a működése során a kibocsátott anyagok (hulladék, szennyvíz, stb.) a lehető legkisebb mértékben szennyezzék a környezetet.
Az épület leírása:
A tervezett épület keresztboltívek áthatásával kialakított úgynevezett "dombház".
Az egyes helyiségek egy négyezetes alaprajzú központi tér körül helyezkednek el.
A négyágú keresztet formázó helyiségek rendeltetése:
- 1 bejárati helyiség, melyből két egyágyas hálófülke nyílik
Előtér: 3,60 m2
Hálófülke: 2 x 4,70= 9,40 m2 (hasznos alapterület)
- 2 hálóhelyiség 2-2 férőhellyel 2 x 9,43= 18,86 m2
- közös tér: 15,61 m2
- 1 vizesblokk (fürdő, külön WC) 6,40 m2
- gépészeti helyiség 3,30 m2
Összesen: 57,17 m2
Az épület - tekintettel funkciójára és a rendelkezésre álló területre - külön konyhát nem foglal magában, de a közös térben az kialakítható.
Az épület szerkezetei:
- Alap: beton
- Falazatok: a boltívek, az azokat lehatároló végfalak és a válaszfalak bontott, kisméretű tégla.
A keresztboltozatok a határoló végfalakon mintegy 25 cm-el túlnyúlnak. Ennek két oka van: egyrészt így ereszként védik a nyílászáró szerkezetek, másrészt formájukkal és kialakításukkal visszautalnak a hazai népi építészet egy különleges szerkezetére, a Bükk-alján még ma is létező barlanglakások homlokzataira. A boltívek magassága 3,0 méter, vastagsága 45 cm.
A boltív külső felülete újrahasznosított anyag felhasználásával gyártott kétrétegű műanyagfólia szigetelést kap.
A boltívek lábához NA 80-as dréncsőhurok kerül lefektetésre. Ennek feladata esőzésekkor a földfeltöltés alá bejutó (a szigetelés által visszatartott) csapadékvíz összegyűjtése és tárolóba vezetése. Ez a víz kerül felhasználásra később öntözésre. Az öntözővíz tároló az épületen kívül, külön egységben kap helyet.
A boltíveket szigetelő fóliára NA 25 mm-es KPE csőhálózatot építünk ki, mely száraz időszakban a földtakarás növényzetének locsolását látja el csöpögtető rendszerrel.
A csőhálózat fölé a boltív görbületét követő rácsozat kerül (akácfa), melynek feladata a föltakarás lemosódásának megakadályozása addig, amíg a növényzet meg nem erősödik.
A boltíveket 40-45 cm vastagságú földtakarás fedi. Ebbe perje illetve gyep kerül beültetésre, helyben fejtett gyeptéglázás és fűmag szórás segítségével. A földtakarás télen hőszigetelésként működik, nyáron megvédi az épületet a hőségtől.
Párafizikai szempontból a helyiségek szellőztetése a boltíveket lezáró végfalakon és a központi tér nyitható tetőablakán keresztül történik.
Az épület központi terét ez a kör alaprajzú tetőablak világítja meg. Az egyes helyiségek határoló falazataiba hagyományos, a népi építészetben alkalmazott formát mintázó faablakok kerülnek. Üvegezésük ibolyántúli sugarakat átengedő speciális bioüvegezés.
Épületgépészet
Fűtés: a fűtést a központi térben elhelyezett cserépkályha biztosítja, melyben forróvíztárolóval kiegészített fűtési rendszer kerül kiépítésre. A fűtési rendszer padlófűtés. A melegvíz ellátást az épület mellett a talajon elhelyezett állványzatra épített napkollektorok biztosítják.
WC: kereskedelemben beszerezhető komposzt WC. Szennyvízkezelés: ingatlanon belül nádágyas szennyvíztisztító kialakításával (szükséges kapacitás: 4-5 m2/fő).
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!