Minden szülő rémálma, hogy egyszer cigarettázáson vagy az alkoholos pohár ürítésén kapja gyermekét, a könnyű és nehéz drogok kipróbálásáról nem is beszélve. Egy nemrégiben megjelent kutatási eredmény azt mutatja, hogy egyre több és egyre fiatalabb tizenéves jár legalább egyszer a tilosban. Aszakemberek szerint, még ha megdöbbentő is, nem kirívó a hazai helyzet,ám hatékony kezeléséhez némi szemléletváltásra is szükség lenne.

Szinte biztos, hogy a mai felnőttek többségének van legalább egy olyan emléke, amikor titkban, a nyári táborban - a merészebbek az iskolai WC-ben - kipróbálták a szülőktől csent vagy a sarki kisboltban száljával vett cigarettát,esetleg a tinidiszkóban lehúzták az első pohár vörösboros kólát, majd hosszas fogmosással és dezodorálással próbálták a "bűnüket" otthon titkolni.

Egy a nemrégiben kiadott ÁNTSZ-jelentés szerint ez ma sincs másképp - csak éppen az arányok látszanak kissé megnövekedni bizonyos korcsoportoknál. Németh Ágnes, az ÁNTSZ Országos Gyermek-egészségügyi Intézet kutatásvezetője arról számolt be arról, hogy az adatok azt bizonyítják: a jelenleg dohányzó fiatalok 63,2 százaléka naponta gyújt rá, a fiúk 67,6 százaléka, a lányok 58,8 százaléka. A hetente dohányzó fiatalok aránya az életkorral nő.

Az alkohol kipróbálása mind a két nem esetében magas arányú, és ugyancsak növekszik az életkor előrehaladásával: a 11. évfolyamra (vagyis 17 éves korukra) több mint 90 százalék azoknak az aránya, akik már ittak valamilyen alkoholt.

A lányok alkoholfogyasztása az általános iskolás osztályokban jelentősen kisebb arányú, azonban a felsőbb évfolyamokban már "utolérik" a fiúkat. Az anonim kérdőíveket kitöltő serdülők válaszai alapján elmondható: a 9. évfolyamosok 40 százaléka, míg a 11. évfolyamosok 60 százaléka már legalább kétszer lerészegedett életében.

A kábítószer-fogyasztási szokásokról a középiskolás korú fiatalokat kérdezték meg. A felmérés szerint a 9-11. osztályos tanulók 20,3 százaléka fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, a leggyakrabban a cannabisszármazékokat próbálták ki: marihuánát, hasist.

Feljövőben a lányok

Varga Orsolya, a Nemzeti Drog Fókuszpont helyettes vezetője a kutatás eredményeit látva azt mondja, a fiatalok kábítószer-használata, illetve kipróbálása tekintetében Magyarország a legtöbb esetben az Európai Unió középmezőnyében van, nem jellemző a feltűnően nagy különbség az egyes megállapított értékek között. Ami meglepő, hogy a lányok jóval bátrabban e téren, mint egy-két évtizeddel ezelőtt.

"A lányokra húsz évvel ezelőtt jóval kevésbé volt jellemző, hogy rendszeresen dohányoztak vagy alkoholt fogyasztottak, náluk nagyobb növekedést tapasztaltunk, és mostanra gyakorlatilag elérték a fiúk szintjét" - mondja dr. Németh Ágnes. "De ez nem csak magyarországi tendencia: Nyugat-Európára és Kelet-Európára egyaránt jellemző. A lányoknál erőteljesebben emelkedett mind a kipróbálási, mind a fogyasztási arány, egészen közel kerültek a fiúkhoz. Ebben nagyon komoly szerepet játszhat az emancipáció, a férfi és női szerepek közötti különbségek csökkentek az elmúlt évtizedekben."

A fiatalok egyszeri megkérdezésével összegyűjtött adatok arra sajnos nem alkalmasak, hogy az ok-okozati összefüggéseket meglássák, vagy arra konkrét bizonyítékokat szerezzenek, de nagyvonalú következtetést levonhatnak belőlük a kutatók.

A szerfogyasztásnál mintrizikómagatartásnál mindenképpen fontos tudni, hogy számos tényező befolyásolja a kipróbálást, illetve a rendszeres fogyasztóvá válást.

"Kamaszokról van szó - mondja Németh. - A kipróbálásnál feltétlenül szerepet játszik, hogy ennek az életkornak sajátossága a fiatalok élménykereső magatartása. Szeretnének kipróbálni mindenféle új, izgalmas dolgot, és az sem elhanyagolható tényező, hogy ez a szülőktől való függetlenedés korszaka, átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőttkor között, és bizony sokszor szeretnének a fiatalok felnőttebbnek látszani. A szociális érintkezésnek is nagy szerepe van. Társas kapcsolatok, elsősorban a kortárs kapcsolatok nagyon fontossá válnak ebben az életkorban és a társas érintkezéseket is megkönnyíti a különböző feszültségoldó, gátlásokat csökkentő szerek használata. Ha valaki komolyabb fogyasztóvá válik, akkor biztosan vannak a háttérben erőteljesebb dolgok, akár családi konfliktusok, akár egyéb probléma."

Hogy vagyunk, hogy vagyunk?

A kutatás része volt a szubjektív jóllét vizsgálata is. A lányok ebben a tekintetben minden életkorban és minden vizsgálati időpontban rosszabb képet mutattak, mint a fiúk.

Pszichoszomatikus tünetekre vonatkozóan 1993-ig visszamenően állnak rendelkezésre adatok. A gyomor-, hát- és fejfájás gyakorisága némiképp növekedett mindkét nemnél - a lányoknál intenzívebben.

A depresszív vagy zavart hangulattal jellemezhető fiatalok arányára vonatkozóan, mintegy 10 évre visszamenően vannak adatok. Három felmérés (1997, 2002, és 2006) adatai szerint, a fiúknak mintegy 20%-a, a lányoknak mintegy 30%-a sorolható ebbe a rizikócsoportba, alig van eltérés az egyes évek adatai között.

Németh Ágnes hangsúlyozza: a depresszív hangulat nem egyenlő a depresszióval mint klinikai betegséggel.

"Bár az ilyen fiatalokat veszélyeztetett csoportnak nevezhetjük a depresszió mint betegség szempontjából, de kijelenteni azt, hogy depressziósok, nem lehet, annál is inkább, mert semmiképp sem szabad szem elől téveszteni, hogy serdülőkorban nagyon jellemző az érzelmi labilitás, például a hormonváltozások miatt."

Gábor Kálmán szociológus, ifjúságkutató azt említi: a drog, alkohol, cigaretta korai kipróbálásának problémaköre a múlt század közepéig nyúlik vissza.

"Ezek a feszültségoldó technikák a 60-as években kerültek felszínre a legfejlettebb országokban. Ezt egyfajta ifjúsági korszakváltással kapcsolják össze. Enneklényege, hogy a fiatalok egyrehosszabb ideigjárnak iskolába, így egyelnyúló iskolai életszakaszról beszélünk, amivel együtt jára többszabadidő, amit egyre intenzívebben töltenek el."

"Másfelől viszont, bár tovább járnak iskolába, egyre korábban önállósodnak, szórakozni járnak, utaznak, világot látnak - egyre fiatalabb korban. A hagyományos kontrollok - amelyek annak idején közvetlen kontrollok is voltak - mint például a család, fellazultak. A globalizációval az élet is felgyorsult, a szülők olykor egész nap dolgoznak, a gyerekek korábban kényszerülnek rá az önállósodásra és a mintaadó intézmények, mint a fogyasztóipar és a média rendkívül intenzív életet sugallnak: legyél szép, legyél csinos, és pörögj! A korai önállósodás pedig különböző feszültséggel, konfliktusokkal jár, és komoly sérülésnek teszik ki a fiatalokat" - mondja a szociológus.

Gábor Kálmán szerint nemcsak hogy egyre többen próbálják ki a különböző tudatmódosítókat, hanem egyre fiatalabb korban is.

"Tőlünk nyugatra, a 60-as évektől kezdve - amikor megjelentek az egyetemi mozgalmak -, a drog a kipróbálása nem csak a fiatalok önállósodásának, hanem a szabadságvágyának megtestesítője is volt és ez mint kulturális jelenség még ma is hat a fiatalokra. Ez Nyugat-Európában a 1980-as évekre szépen modellezhetővé vált - ekkor az ifjúságkutatók Magyarországon felhívják a figyelmet arra, hogy rövidesen nálunk is komoly változás várható."

"A mostani jelentés adatai azt mutatják, hogy a magyar fiatalokat ugyanazok a kihívások, ugyanaz az életstílus jellemzi, mint a centrumét, vagyis a fejlettebb országokét. Az igazi probléma, hogy a miénk egy sérülékenyebb világ, hiszen az egyén, a társadalom, a családok sokkal kevésbé vannak felkészülve-felkészítve erre, és ehhez még hozzájárul az, hogy a társadalom a drogotfogyasztás minden formáját deviancia bűnözésként értelmezi."

A szociológus szerint nem csupán az adatok adnak okot aggodalomra, hanem az is, ahogy magyar társadalom hozzáálla problémához.

"Észre kellen venni, hogy ma egészen máshogy kellene az ifjúsággal érintkezni, mint 20 évvel ezelőtt. Egy demokráciában nevelkedő tinit másként kell az életbe bevezetni, felkészíteni, mint adott esetben egy diktatúrában élőt, hiszen sokkal több hatás éri majd azáltal, hogy kinyílt a világ."

Gábor Kálmán szerint pusztán drogprevencióval semmit nem érünk el, hiszen mire a gyerek megkapja a felvilágosítást, már rég mindent tud róla, akár az internetről, akár filmekből.

"Egyébként sem lehet mindig mindenben csak az iskolára vagy a kormányzatra hagyatkozni: a társadalomnak is kéne kicsit fejlődnie."

A kipróbálók elenyésző része válik függővé

A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója, Felvinczi Katalin erre azt mondja: ők is fontosnak tartanák, hogy a társadalomnak legyen "pszichológiai kultúrája" a dologgal kapcsolatban.

Próbálják a szülőket is bevonni, de egyelőre ezen a téren nem lehet nagy sikerekről beszámolni. A drogprevenciós programokat mindenesetre már az általános iskola alsó tagozatában elkezdik, természetesen a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően, de az a tapasztalatuk, hogy a diákok már valóban rendelkeznek információkkal.

"Kétszáz fölött van az iskolákban zajló programok száma: ezek között sajnos még mindig viszonylag nagy számban van az elrettentő információkat közlő előadásmód, pedig inkább az interaktivitásra kellene fektetni a hangsúlyt."

Felvinczi Katalin szerint ugyanis az interaktív kiállításoknak, illetve a kortársak által bemutatott programoknak van esélye arra, hogy hatást érjenek el - bár még nem volt olyan kutatás, amely összességében vizsgálta volna ezt.

Az igazgatónő azt mondja: jelen esetben nincs megbízható adatuk arról, hogy a különböző tiltott szereket használók száma növekedne.

"Nem is annyira a kipróbálás a probléma, hiszen az - ha tetszik, ha nem - az ifjúsági kultúrában benne van, viszont a kipróbálóknak csak elenyésző részéből lesz függő. Aki komoly felhasználóvá válik, ott igazán súlyos dolgok és sok összetevő van a háttérben."

Fehér Mariann

[origo]