Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul. Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egyetlen napra? A tiszavirág igen gyenge repülő - lepottyanhatnak akár egy-egy légfuvallat, egy leeső vízcsepp hatására, vagy ha egymásnak repülnek.

A tiszavirágzás jelensége, amikor a tiszavirág életre kel és káprázatos násztáncát járja a vizek fölött, már az ókorban felkeltette az emberek érdeklődését. Arisztotelész (Kr. e. 384- 322) volt az első, aki írásos említést tett a kérészekről. Ephemeronnak nevezte őket, ami egynapit jelent. Később Plinius (Kr. u. 23-79.) és Elianus is tanulmányozta ezeket a rovarokat és különbözőképp nevezték el őket: Hemerobius, Ephemerus, Diaria.

Jon Swammerdam, holland tudós írt először 1675-ben a A természet Bibliája c. könyvében a tiszavirág fejlődéséről, illetve ugyanebben a könyvben ábrákat is közölt a lárva külső és belső anatómiájáról.Marsigli rögzítette elsőként, 1726-ban a magyarországi, Tisza melletti megfigyeléseit.

A Tisza az utolsó oázisok egyike, amelynek iszapos medrében még mindig fejlődik ez az igazán különleges rovar. A tiszavirág rendszerint minden év júniusában jelenik meg, amikor egyetlen rajjá fonódva ez a sok kis apró lény előadja életének első és egyetlen szerelmi táncát.
A kifejlett kérész teljes életideje rendszerint csupán néhány óra, ezért emlegetik a rövid ideig tartó eseményeket kérészéletűeknek.

A napnyugta magával ragadja erejüket, amelyet hosszú éveken át gyűjtöttek a sötét folyófenékben. Néhány óra leforgása alatt tanúi lehetünk a természet képzelőerejének, ami e törékeny teremtményekben nyilvánul meg.

A tiszavirág rendkívül kényes teremtmény, szenynyezett vízben nem virágzik. Ha nem táncol júniusban, azt jelenti, hogy baj van a folyóval. Így nemcsak a folyó jelképe, hanem a vízminőség jelzője is, mivel tiszta, oxigénben dús vizekben tudnak csak zavartalanul fejlődni.

   



„– Idétlen kis fehér kukac
Hempergett a homokban.
Kérészláb lőn – és éveket
Tölt a mély vízfenéken,
Olyan hosszú idő után,
Hogy egy óráig éljen,
Kérésszé vált és ideje
Nincs a hivalkodásra,
Mivelhogy néhány perc
Egész életének határa.”

Tiszavirág (Palingenia longicauda)

Legnagyobb európai kérész, 2,5-3,8 cm, a cercusokkal 12 cm-es is lehet. A hímek szárnya halványbarna, a nőstényeké szürkés. A nősténynek nincs szubimágó állapota. Agyagos medrű, lassú vizekben fejlődik. A lárva az iszap szerves korhadékát fogyasztja. Júniusban rajzik. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. Farksertéi nagyon hosszúak, fehérek. Hossza 20-25 mm, mellső szárnya 24 mm.

Dél-európai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának (flos aquae). Kifejlődve csak néhány óráig élnek, mig a nőstények petéik lerakás által fajuk fenmaradását biztosítják.

A petéből kikelő lárvák a vizben élnek vagy három évig, mialatt 20-szor is vedlenek. Ez alatt az idő alatt ki van téve a környezeti változásoknak, és a halak étvágyának is, akik előszeretettel fogyasztják a kérész nimfákat. Az utolsó vedlés alkalmával valamely a vizből kiálló tárgyra, növényre kapaszkodnak fel és itt belőlük kibujik a kifejlődött szárnyas rovar, mig a levedlett lárvaruhájuk visszahull a vizbe.

Tapadókészülékkel rendelkező petéiket a vízbe helyezik.
A lárva 20-30 vedlés után lesz nimfa, amiből a zavaros szárnyú, nem ivarérett szubimágó bújik ki. Ez rövidesen imágóvá vedlik. Belükbe levegőt nyelnek. A lárvák lemez alakú tracheakopoltyúi a potroh oldalain, néha a hátán helyezkednek el. Főleg ragadozók, de algát, holt anyagokat is fogyasztanak. Az életmódnak és élőhelynek megfelelően többféle alakjuk lehet.



"Apró, barna, gyűrűs, kis, tarka, tavi kérész. Te szerencsés holló egynehány száz télig, Te szerencsés kérész reggeltől estvélig, Ti a természetnek szülöttei vagytok."
Csokonai


,,Tiszavirág a szerelem.
Rövid a nyár és elfeledem.
Tiszavirág, Tiszavirág
Ez a nevem!”
Zsarnay Melinda



„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”
magyar népdal



„Fűzfalevél, nyárfalevél kebelére roskad,
S könnyű hab, rezgős hab viszi a halottat,
Fűzfalevél, nyárfalevél pereg, mint az orsó,
S a Tiszán – éjszakán ezer a koporsó.”