A minél többet, minél kevesebb idő alatt, minél gazdaságosabban a kapitalizmus alapja. De a gazdaságosság, hatékonyság nem csak a termelésre vonatkozhat, hanem  a termelés irányítására, vagy egy szervezet, egy folyamat irányítására is.

És a jó Amerikából erre számtalan módszer érkezik ide hozzánk.

Bár eredetileg a hatékonyságra törekvő programozók által használt trükkök tartoztak a „lifehacking” kategóriájába, napjainkra már egész szubkultúra szerveződött a jelenség köré, amelynek tagjai az élet szinte minden területén igyekeznek olyan módszereket kitalálni, amelyekkel gyorsabban, vagy ügyesebben végezhetik el hétköznapi teendőiket.

Néhány évvel ezelőtt robbanásszerű divattá vált az NLP (neuro lingvisztikus programozás), melynek sikere a rengeteg megjelent önszugeráló hatékonyságfokozó (hogyan fogyjak le, hogyan ismerkedjek, hogyan érezzem magam jó nőnek, stb) audió anyag jelentette. Most egy újabb sikergyanús módszer van terjedőben, a lifehacking. Apró trükkök, amivel talán most sikerül megoldanom hogy a számlák be legyenek fizetve, az első nekifutásra zseniálisnak tűnő ötletek ne merüljenek a feladés homályába, a beszámolási határidők ne lebegjenek felettem , mint Attila kardja.

Maga a „life hack” kifejezés olyan hatékonyságot fokozó apró trükköket takar, amellyel eredetileg az IT-szakmában tevékenykedő programozók igyekeztek valamelyest tompítani az őket érő információ-zuhatagot és áttekinthetőbbé tenni azokat az adatokat, amelyekkel dolgozniuk kellett. Ez lehet bizonyos folyamatokat automatizáló, úgynevezett script, amely tulajdonképpen egy apró segédprogram, vagy bizonyos, repetitív műveleteket egyetlen gombnyomásra végrehajtó makró (a legegyszerűbb példa erre a beérkező e-maileket szortírozó szűrő, amely külön mappába helyezi a munkahelyi és külön mappába a magánjellegű üzeneteket).

A kifejezés Danny O’Brien IT-újságíró nevéhez fűződik, aki informatikusokat, illetve hasonló területen dolgozó szakembereket kérdezett meg munkamódszereikről. O’Brien hamar észrevett egy különös mintát: az IT-szakemberek sokszor találnak ki elsőre nem teljesen nyilvánvaló, de a produktivitást serkentő trükköket, amelyek segítik a munkavégzésüket.

Az újságíró a 2004 februárjában a kaliforniai San Diegóban rendezett O’Reilly Emerging Technology Conference nevű rendezvényen tartotta Life Hacks: Tech Secrets of Overprolific Alpha Geeks (A rendkívül termékeny „kockák” technológiai titkai) című előadását. A life hack kifejezés ezután indult hódító útjára, főleg a konferencián résztvevő bloggereknek köszönhetően. A két szó jelentése azonban egy idő után már átalakult, ötvöződve egyfajta játékos kíváncsisággal, amely arra irányul, hogy a való életben milyen módszerekkel lehet felgyorsítani, hatékonyabbá tenni akár a leghétköznapibb folyamatokat.

Merlin Mann más szemszögből nézi a dolgokat Fotó: AP

A jelenség erősödésével O’Brien egy olyan weboldal elindításán kezdett fáradozni, amely kifejezetten az ilyen ötletes megoldásokat igyekezett összegyűjteni. 2004 szeptemberében egy Merlin Mann nevű ismertebb blogger elindította a 43.folders.com című oldalt, amely kifejezetten a hatékonyságot növelő ötleteket és módszereket kezdte összegyűjteni.

A Gawker médiabirodalom 2005 januárjában szintén elindította saját oldalát, a LifeHacker.com-ot, amelyet néhány hónappal később, májusban egy Leon Ho nevű blogger saját honlapja, a Lifehack.org követett. O’Brien és Mann végül egyesítették erőiket és a 2005-ös O’Reilly Emerging Technology Conference-en már együtt álltak a közönség előtt Life Hacks Live című előadásuk során. Ugyanebben az évben a nyelvészeket tömörítő American Dialect Society éves gyűjtésében a lifehack az év második leghasznosabb szava volt, a podcast mögött. 2006-ban indult el a HackCollege nevű oldal, amely kifejezetten egyetemi hallgatóknak nyújt ötleteket kollégiumi életük áramvonalasításához.

Rendezd az életed - trükkök, amitől a dolgok jobban mennek

A lifehackinghey nincs szükség technológiai ismeretekre, vagy bármilyen előképzettségre, a legjobb és leghatékonyabb ötletek sokszor egyszerűen a józan ész szüleményei. Számtalan fórumon találkozhatunk újabb és újabb megoldásokkal, de magunk is kitalálhatjuk saját lifehackjeinket, legyen szó bevásárlásról, lakásfelújításról, vagy akár kényelmi igényeinket kielégítő ötletekről. Az alábbi rövid gyűjteményben betekintést kínálunk a találékony ötletekbe, és mindenkit arra biztatunk, hogy keresse fel a lifehackinggel foglalkozó weboldalak, vagy Twitter-profilok valamelyikét.

A mindenre elszánt lifehackerek számtalan ötlettel álltak már elő, erre talán a legjobb példa a világszerte ismert videó, amelyről megtanulhatjuk, hogyan lehet néhány másodperc alatt úgy összehajtogatni egy pólót, mintha egy ruhaüzlet polcáról emeltük volna le.

Szintén hasonló ötletes módszer, melynek segítségével hirtelen jött vendéget is meg tudunk kínálni egy pohár borral, még akkor is, ha nem volt kellően behűtve az ital. A mosogatóba borítsunk bele 10-15 jégkockát, engedjük fel annyi vízzel, hogy ellepje a fektetett üveget, majd szórjunk bele 3-4 evőkanál sót. Ezután kevergessük gyorsan. A végbemenő fizikai és kémiai reakció – a sós víz fagyáspontja jóval alacsonyabb az édesvíznél – miatt az üveg néhány perc alatt fogyasztható hőmérsékletűre hűl.