Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Lézersugár segítségével is gyártható felhő, amely megfelelő viszonyok esetén esőt is adhat. Egy új kísérletben a nagyenergiájú sugárzás ionizáló hatást váltott ki a légkörben, ami elősegítette a vízpára kondenzációját.
A légköri vízpára kicsapódásához, tehát a felhők képződéséhez a vízpára mellett kondenzációs magvak is kellenek, amelyeken a folyamat megindulhat. Utóbbiakat különböző mikroszkopikus porszemcsék, aeroszolok alkotják - azonban néhány kísérlet alapján a nagyenergiájú sugárzás is segíti a vízpára kicsapódását.
A jelenségre a kozmikus sugarak vizsgálatakor figyeltek fel még 1911-ben. Amikor egy nagyenergiájú atommag vízpárával telt légrétegen haladt át a laboratóriumban, útja mentén apró vízcseppek váltak ki. A jelenség hátterében az áll, hogy ezek a részecskék néhány vízmolekulát részben ionizáltak, az így keletkező töltéskülönbség pedig további vízmolekulákat vonzott magához - mindez végül a víz kicsapódásához vezet. A kozmikus sugarak és a felhőborítottság közötti kapcsolatot azóta is vizsgálják, mivel sok még az ismeretlen tényező a folyamatban.
Felhőképződés laboratóriumban, zölddel a kiváló vízpára
Jérome Kasparian (University of Geneva) és kollégái hasonló jelenséget lézerek segítségével próbáltak kiváltani. Még korábban, kísérleti vízpárával telt kamrájukban 50 mikrométer átmérőjű vízcseppeket hoztak létre infravörös lézerrel, amelyek további három másodperc alatt 80 mikrométeresre híztak. A lézert 2008-ban a szabad ég alatt is kipróbálták. A teszt eredményeként sikerült egy felhőt "gyártaniuk" - de olyan messze, hogy jelenlétét csak egy másik lézerrel tudták igazolni. Minderről a Nature Photonics című szaklap 2010. május 2-i számában közöltek beszámolót.
A mesterséges felhőkészítéshez jelenleg főképp ezüst-jodid kristályokat használtak, amelyeket a légkörben szétoszlatva elősegítik a vízpára kondenzációját. A fenti az első alkalom, hogy sikeres felhőgyártó kísérletet lézer segítségével hajtottak végre. A módszer továbbfejlesztésével akár rendszeresen is létrehozhatók majd felhők.
Szórási ezüst-jodid kristályokat felhők magas a légkörben már a hagyományos módon a "magvető" felhők. A cél, Természetesen, növekszik a csapadék - alapvető az egészséges növények és az emberek. Felhő vetés nem a legmegbízhatóbb eljárás, bár, és oda vezetett, hogy a keresés a jobb módszerek. Most, tudósok, a Genfi Egyetem, Svájc úgy vélik, lehet, hogy megtették a következő lépés abban, hogy az esőcseppek csökken lézert alkalmazó helyett ezüst-jodid.
"Megosztás" hivatkozik, ezüst-jodid kristályokat vonzza a víz. A víz formák körül a kristályokat és, ha nehéz elég, esik az eső. A lézeres kutatócsoport úgy találta, hogy a hőmérsékletet -24 ° C, égetés 60 femtoszekundumos impulzusok az infravörös lézerfény egy kamra a vízzel telített levegő felhasználásával vékony, kondenzcsík-szerű felhők lézer nyomában. A "felhők" jönnek létre, amikor a lézer impulzus szalag elektronok atomok a levegőben és formában hidroxil gyökök, amely majd áttért a kén és a nitrogén-dioxid a részecskék, hogy a nő vízcseppek.
A kísérletet megismételték a egén Berlin, Németország, hasonló pozitív eredmények. Nem esett az eső, de post-kísérlet értékelések azt mutatták, hogy a lézer is ugyanolyan típusú "magok" láttam a laborban. A következő lépés az, hogy a lézer hullámhossza, fókusz és impulzus-időtartam termelni cseppek nagy és nehéz ahhoz, hogy esik az eső.
origo.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
FIZIKA: Megépült a világ első antilézere
Akár ezer kilométer hosszú is lehet a furcsa felhő Ausztrália felett