A genetika korunk egyik vezető tudományterülete. Az eredményeinek gyakorlati alkalmazására épülő géntechnológia és az általa létrehozott termékek ismeretlenségüknél fogva, vagy inkább a róluk szerezhető eltorzított vagy hiányos információk miatt gyakran ébresztenek bizalmatlanságot, félelmet.

Genetikailag módosított élőlények és az azokból előállított élelmiszerek megértéséhez szükségesek alapvető biológiai, kémiai, biokémiai, élettani fogalmak ismeretek. A szélesebb körű összefüggések megismeréséhez pedig szükséges a minimális mezőgazdasági, állattenyésztési, ökológiai és ökonómiai tájékozottság. Az első generációs, mezőgazdaságba illetve állattenyésztésbe bevezetett génmódosított élőlények közvetlenül a termelőnek kedveznek, nincs közvetlen táplálkozási-élettani előnyük. Az elképzelt cél a gyomirtóknak (herbicideknek), kártevőknek, vírusoknak ellenálló, a szélsőséges környezeti körülményeket jól tűrő, magasabb hozamú, hosszabb eltarthatósági idővel bíró, (pl. az élelmiszer)ipar számára kedvező tulajdonságokkal felruházott növényfajták, valamint a gyorsabban fejlődő, nagyobbra növő, nagyobb (pl. tej) hozamot produkáló állatok létrehozása.

A második generációs transzgenikus fajták előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságaiknál fogva közvetlenül a fogyasztónak kedveznek (majd). Egyelőre úgy tűnik nincsenek jelen a világpiacon (vagy kivonták őket, vagy termesztésük, tenyésztésük kísérleti jellegű), bevezetésük várható. A következőkben a táplálkozási jelentőségű transzgenikus/génmódosított növények, állatok és mikroorganizmusok nem teljes körű ismertetésére kerül sor.

Az Európai Unióban szigorúan szabályozzák és ellenőrzik a génmódosított vagy génkezelt (GM) élelmiszerek engedélyezését, előállítását, forgalmazását, jelölését és követését a termelőtől a tányérig tartó folyamat minden fázisában. (Pl. a termelés során az elszigetelési-biztonsági távolságok betartását, pollenvédő-korlátok alkalmazását; forgalmazás során az elkülönítést a nem-GM élelmiszerektől, a GM élelmiszerek címkézését.)

Az érvényben lévő EU szabályozás szerint génmódosított termék az, amely 0,9%-nál több génmódosított összetevőt tartalmaz. A génkezelt élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelentik. Csak olyan génmódosított élelmiszer engedélyezhető, amely nem toxikus. Hazánkban (és néhány más EU tagállamban is) jelenleg, biztonsági okokra hivatkozva, és a lehetséges gazdaságipiaci előnyöket szem előtt tartva, nem engedélyezik a GM növényfajták köztermesztésbe való bevezetését, azonban már vannak törzskönyvezettek és folyamatos az újabbak törzskönyveztetése. Génmódosított élelmiszerek ettől függetlenül, a törvények betartásával forgalmazhatóak egyértelmű jelöléssel és címkézéssel ellátva.