A holland kormány a minap arról döntött, hogy a közszférában használt szoftvereket 2008 decemberéig két lépésben nyílt forráskódúra cserélte le:

a minisztériumoknak 2008 áprilisban kellett elindítani a fordulatot, a közhivataloknak pedig az év végén. A döntés nem jelenti azt, hogy mindenképpen kizárják az egyedi szabadalmakra épülő kereskedelmi termékeket, de ezek használatát minden esetben meg kell indokolni. Ezzel párhuzamosan minden intézménynek ki kellett dolgoznia a nyílt szabványokra és szabad szoftverekre való átállás menetrendjét.

A tervezet szerint a helyi szabványügyi hivatalnak jövő júniusig kell előállnia a támogatandó nyílt szabványok listájával, bár azt már most tudni lehet, hogy az OpenDocument formátum a befutók között lesz. Ennek használatára – ahol csak erre mód van – a közigazgatásban 2009 januárjáig kell átállni. A javaslat szerint egyébként kizárólag olyan szabványok jöhetnek szóba, amelyekért licencdíjat nem kell fizetni. A holland parlament a lépéstől jelentős megtakarítást vár, és azt, hogy csökken a függése az egyes szoftvervállalatoktól.

Nem is meglepő, hogy a Microsoftnak – amelynek saját dokumentumformátuma, az Open XML az első körben elbukott a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványosítási procedúráján, ezért nem is jöhet szóba a holland közigazgatásban – fenntartásai vannak a döntéssel kapcsolatban. A szoftvercég szerint versenyügyi szempontból is aggályos az a rendelkezés, amely előírja, hogy a nyílt forráskódú megoldásokat kell preferálni.

A multimilliomos dél-afrikai Mark Shuttleworth a világűr meghódítása után a kibertér felé fordult, s abban reménykedik, hogy fel tudja venni a versenyt a világ egyik legnagyobb vállalkozásával, a Microsofttal. Az iparmágnás egy Cape Town-i garázsban alapított internetes cég eladásával alapozta meg vagyonát, s karrierje olyan magasra ívelt, hogy 2002-ben már 20 millió dollárt költhetett arra, hogy ő legyen a világ második űrturistája.

Most elhatározta, hogy az amerikai óriáscégnek dobja oda a kesztyűt. Shuttleworth úgy véli, hogy a szabad szoftverek forradalmasíthatják a számítástechnikai ipart és a felhasználást, s emellett a fejlődő országok lakóinak milliói számára tennék lehetővé a világhálóhoz való kapcsolódást. „Végül is, a nyílt forráskód a jövő platformja. Egyike azoknak a változásoknak, melyek feltartóztathatatlanul uralkodóak lesznek – akárcsak az internet” – indokolta törekvéseit a Reutersnek Shuttleworth.

A dél-afrikai üzletember által menedzselt Ubuntu szoftvercsalád a Linux szabad forráskódú operációs rendszerre épül. A szokatlan nevű programokat – például Hoary Hedgehog, Warty Warthog, Ubuntu – sokkal egyszerűbb használni, mint más Linux-rendszereket. A PC World magazin szerint a tavalyi évben az Ubuntu volt a világon a 26. legjobb termék – ebben a rangsorban az Apple iTunesa csak a 34. helyezést érte el. Brazília, Kína, Spanyolország, India és Malajzia kormányzata már áttért a Linux-alapú rendszerekre. Shuttleworth azzal érvel a szabad szoftver mellett, hogy használatuk jelentősen csökkentené az afrikai és a szegény országokban az iskolák, a közösségi központok és az otthonok számítástechnikára fordított költségeit. Ezekben az országokban egy ilyen projekt igen jó eséllyel indulhatna el, mert még az informatikai fejlesztések legelső fázisánál tartanak (vagy még ott sem), s az embereket még nem szoktatták az olyan programok használatára, mint a Microsoft Windows. „Mivel a nyílt forráskódú rendszerek ingyenesek, igen gyorsan elterjedhetnek” – érvelt tovább Shuttleworth.

A Microsoft is támadásba lendült

Ám a Microsoft felvette a harcot Afrikában is. Dél-Afrikában már létrehoztak 284 IT-központot. Steve Ballmer vezérigazgató cáfolja azt az állítást, hogy a drága szoftverek gátolnák a szegény országok informatikai felzárkózását. Dél-Afrika igen nagy örömmel fogadta a Microsoft által felajánlott IT-központokat és az iskoláknak ajándékozott számítógépeket, s visszavonta fenntartásait a kereskedelmi szoftverekkel szemben. A redmondi cég idén vezette be a Windows XP Zulu verzióját, melyet nemsokára az Afrikaans és a Setswana fog követni. „Felismertük, hogy Dél-Afrikában, ahol 11 hivatalos nyelv van érvényben, ha együtt kívánunk működni az állammal, akkor ki kell dolgozni ezeket a nyelvi verziókat” – nyilatkozta Gordon Frazer, a Microsoft helyi igazgatója a Reutersnek.

Bizonyos kritikusok szerint nagy hátránya a szabad szoftvereknek, hogy közösségeik meglehetősen fragmentáltak, ezért a kiváló háttérrel rendelkező kereskedelmi szoftvergyártók sokkal könnyebben elérik a felhasználókat és viszont.

Az Ubuntu vezetői viszont azt állítják, hogy ők átfogó támogatási szolgáltatást nyújtanak – a fizetett összegtől függ ennek mértéke –, s azzal érvelnek, hogy az lehet a nagy előnyük – például Afrikában –, hogy a program nyelve szabadon lefordítható a helyi közösség által használtra.

Thoko Mokgoszi, a HP dél-afrikai vezérigazgatója szerint nagy könnyebbség az, hogy az informatikai alapismeretek mellett nem kell még angolul is megtanulniuk az afrikaiaknak. A HP egyébként Shuttleworth kampánya mögé állt, bár a Microsofttal való együttműködést sem mondták fel.

Nhlanhla Mabaszo, a dél-afrikai kormány által támogatott Open Source Center munkatársa szerint az afrikai országok történelmi okok miatt kimaradtak a világ ipari korszakából, de az informatikai korszakból már nem szeretnének, s elfogadhatatlannak tartaná, ha a kontinens várható számítástechnikai fejlődésének irányát egyetlen vállalat határozná meg.

A VIT 2660

A Hugo Chávez elnök által vezetett – Dél-Amerikában „különutasnak” számító – venezuelai kormány a múlt héten jelentette be, hogy elindítják a saját készítésű számítógép, az „El Computador Bolivariano” terjesztését. A venezuelai gép kínai technológia felhasználásával készül, helyben állítják elő – egy kínai-venezuelai vegyes vállalat áll a gyártás hátterében –, Linux operációs rendszer fut rajta, s jelenleg négy különböző modellje létezik. Kezdetben a venezuelai állami intézmények és vállalatok kapnak a gépekből, ám a későbbiekben mind az országban, mind a dél-amerikai földrész államaiban árusítani akarják. Az új számítógép bemutatóját az elnök részvételével bonyolították le, amikor Falcon államban ünnepélyes keretek között egy iskolának adtak át belőlük néhányat.

Chávez elnök beszédében kitért arra, hogy míg a hasonló kategóriájú számítógépek átlagára 930 US dollár, addig a venezuelai gépé csak 690, ráadásul ingyenes operációs rendszert és hároméves garanciát vállalnak rájuk (legalábbis az asztali gépekre). A három asztali PC-t és egy laptopot tartalmazó Bolivariano-család tagjainak ára 405 dollártól 1400 dollárig terjed, a PC-k 1,5 GHz–3 GHz-es Intel Pentium 4-es processzorokat tartalmaznak, a laptopba 2 GHz-es Intel Core 2 Duo került.

A VIT D2000, a laptop

A gépek gyártása tavaly év végén kezdődött, elsőként 1619 orvostanhallgató kapott belőlük – Chávez egyébként megígérte, hogy egy új orvosképzési program keretében 11 100 hallgató jut majd számítógéphez az állam segítségével. További donációban részesültek még különböző állami intézmények, például a posta, a mezőgazdasági bank stb. A szétosztási és a támogatási rendszert, infrastruktúrát a kormány még jelenleg is szervezi, de az év végére mindenképpen be akarják ezt a munkát fejezni.

A Paraguana-félszigeten épített gyár évi kapacitása 150 ezer számítógép lesz, erre az évre 80 ezer asztali PC és hatezer laptop elkészítését tervezik, s a végső cél, hogy exportálni is tudjanak Bolivarianókat. Kormányzati elhatározás az is, hogy az importált szegmenseket – mind a gyártást vagy a hardvert illetőket, mind a technológiaiakat – hazai komponensekkel váltsák fel.

 

 

Franciaország már régóta szorgalmazza a köz- és az államigazgatásban a nyílt forráskódú szoftverek használatát, s ennek legújabb jele, hogy a mai bejelentés szerint a francia rendfenntartó szervezet, a csendőrség teljes egészében elhagyja a Microsoft termékeit, s Linuxra váltanak.

Egy többéves folyamat zárul le most, amely 2005-ben azzal kezdődött, hogy először böngészésre a Firefoxot, levelezésre pedig a Thunderbirdöt kezdték használni, majd a Microsoft Office helyett az OpenOffice.org-ot rendszeresítették. A csendőrség hivatalaiban – e szervezet Franciaország legnagyobb adminisztratív testülete, körülbelül 100 ezer alkalmazottjuk van – jelenleg 70 ezer Windows XP fut, ám Nicolas Geraud ezredes, a csendőrség IT-osztályának igazgatóhelyettese elmondta az AFP tudósítójának, hogy a fokozatos átállás során mindegyiket lecserélik Ubuntura. A tervek szerint csak akkor váltanak, ha a gépet is leselejtezik, ez idén öt-nyolcezer számítógépet érint, a következő négy év során 12–15 ezer gép kerül sorra, s a teljes átállás 2013–2014 körül fejeződik be – fejtette ki Geraud a Párizsban rendezett Solution Linux 2008 elnevezésű konferencián.

 

 

 

 

Az ezredes három okkal magyarázta döntésüket (azon kívül, hogy személyes véleménye szerint a Linux felhasználói felületei a professzionális felhasználók számára megfelelőbbek, mint bármelyik másik operációs rendszeréi). Az első az, hogy nem kívánnak egyetlen cégtől függni. A második fontos érv számukra, hogy a csendőrség gépein futó operációs rendszerek felett kizárólag ők akarnak felügyeletet gyakorolni. Harmadikként Geraud a pénzt említette, vagyis számításaik szerint olcsóbb lesz számukra a Linux, mivel már a 2005-ben elindított változtatások is – a licencdíjak elmaradása folytán (2004-ben még 13 ezret kellet megvenniük, az elmúlt három évben viszont csak 27-et) – évi hétmillió eurós megtakarítást eredményeztek.