Mi számít államilag elismert nyelvvizsgának? Hol, mennyit kell fizetnünk, ha számot akarunk adni nyelvtudásunkról? Megnéztük, hogyan változott a nyelvvizsgapiac az elmúlt években. Gyakorlati kérdések, hasznos információk.

„Tizenegy éve, 1998-ban nyelvvizsgáztam. Akkoriban a Rigó utcai és a még kuriózumnak számító Pitman vizsga közül választhattunk. (Nagy-Britannia legnagyobb szakképesítő intézete adja, 15 éve itthon is elérhető - a szerk.) Míg én az előbbi mellett döntöttem, a barátaim inkább Pitmanra jelentkeztek, noha akkoriban az még nem számított államilag elismert nyelvvizsgának, ahhoz előbb honosítani kellett. A szóbeli és írásbeli anyagát elküldték a külföldi központba, ott értékelték ki az eredményeket, és sikeres vizsga esetén kiállították a bizonyítványt is” - meséli egy 28 éves lány.

Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt 2000. január elsejéig csak azok kaphattak, akik az Idegennyelvi Továbbképző Központban vizsgáztak. Ez a dátum volt a vízválasztó, azóta dinamikusan bővül a kör, az állam többféle nyelvvizsgát és nyelvvizsga-bizonyítványt ismer el, miközben szabályozza a kibocsátásra jogosultak körét, tevékenységét (137/2008. (V.16.) Korm. rendelet). Eszerint vizsgáztatásra és nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítására kizárólag az akkreditált vizsgaközpontok jogosultak, amelyek megfelelnek az előírt szakmai és működési feltételeknek. Jelenleg 21 akkreditált nyelvvizsgaközpont bocsát ki általános és szaknyelvi bizonyítványt országszerte. (Ezek felsorolása keretes írásunkban.)

Nyelvvizsga. Mondod vagy mutatod? © Túry Gergely

„A csak Rigó utcaiként ismert nyelvvizsga egyszerű volt abból a szempontból, hogy az ember beadta a jelentkezést, a központ által megjelölt napon megjelent az írásbelin és szóbelin, teljesített, ahogy teljesített, aztán nem volt más dolga, mint kivárni, míg megkapja az eredményt. Hatvan százalék felett sikeres volt a vizsga, az összpontszámot nézték” – emlékszik vissza interjúalanyunk, hozzátéve, hogy akkoriban egy „C” típusú, vagyis komplex vizsga, amely írásbeli és szóbeli részből állt, 14 ezer forintba került. „Ha az egyik fele nem sikerült, befizetted a hétezer forintot, és újra próbálkoztál” - teszi hozzá. Neki, mint mondja, szerencséje volt, éppen hatvan százalékkal csúszott át

. „A vizsgaidőpontokkal viszont sakkozni kellett, célszerű volt legalább fél évvel az érettségi előtt bejelentkezni, hogy meglegyen a bizonyítvány, sikertelen vizsga esetén pedig maradjon idő arra, hogy valaki újra vizsgázzon. Csak így úszhattuk meg a matúrát idegen nyelvből” - eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti körülményeket interjúalanyunk.
A legújabb, 2008. június 16-tól hatályos kormányrendelet értelmében módosult a nyelvvizsga-bizonyítvány típusainak megnevezése. Az addig használatos „A”, „B”, „C” megjelölés helyett szóbeli, írásbeli és komplex (szóbeli és írásbeli) megnevezést vezettek be, míg a szinteket az Európa Tanács közös Európai Referenciakeretben (KER) foglalt hat szintjéhez igazodva jelölik: alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1). A nyelvvizsga típusát tekintve megkülönböztetnek egy- és kétnyelvű vizsgát. A kettő között az a döntő különbség, hogy utóbbinál tesztelik a delikvens két nyelv közötti közvetítési készségét is, az írásbeli vizsgán ezért kell fordítási feladatokat is megoldani.

Honosítani a Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató külföldi nyelvvizsgaközpont által kiállított egynyelvű illetve szaknyelvi vizsgát lehet általános vagy egyedi eljárás keretében. Előbbi 5 ezer, utóbbi 10 ezer forintba kerül. (A honosításról további információk az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának honlapján olvashatók.)

Gyakorlati kérdések

hvg.hu