Megszoktuk már, hogy a meleg takarók alapanyaga a birkagyapjú lehet, de hogy házakat is ezzel szigeteljünk, az még szokatlan gondolat. Pedig akár gabonát, például lent is használhatunk a hőszigetelésre.

Ma már egyre több ember gondol a jövőre, és energiatudatosan építkezik. A környezetbarát építéshez hozzátartozik a természetes anyagok használata, amelyek bőségesen rendelkezésünkre állnak: fa, szalma, len, gyapjú- csak néhány az említendő anyagok közül, melyek leginkább a hőszigetelés területén váltak be.

Az öko – hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat- Európában. Ezek ugyanis két területen is csökkentik a károsanyag kibocsátást:

általában jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, így kevesebbet kell fűteni az épületben, illetve előállításuk a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel.

Természetesen egyéb, élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak:

• szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors pára felvételre és leadásra

• jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól

• nem okoznak allergiát

• beépítésük folyamán sem kell tartani káros élettani hatásoktól

• könnyen komposztálhatók

• előállításuk folyamán általában természetes kötőanyaggal dolgoznak, mint például gyanta vagy burgonyakeményítő.

Sok előnyük ellenére hazánkban sajnos nagyon ritkán találkozunk öko- hőszigetelésekkel, ám aki valóban fontosnak tartja az egészséges lakóteret, annak már itthon is van lehetősége ezek beszerzésére.

A következő természetes anyagokból készült szigetelések a legelterjedtebbek:

1.LEN

A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelő termékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval/ keményítővel/formastabilan összekötik. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, illetve szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozására boraxxal kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát. Ezen kívül jó pára- és nedvességszabályozó.

2. BIRKAGYAPJÚ

A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő. Az általában 10 cm vastag gyapjúszőnyegeket poliészter szálakkal erősítik. Az éghetőség javítására borax-al kezelik. Könnyen feldolgozható, flexibilis és korhadásmentes. Tömegének 33%-át képes nedvességként felvenni és ezt gyorsan le is adni, anélkül, hogy elveszítené szigetelő képességét. További nagy előnye, hogy a szálszerkezetének köszönhetően a káros anyagokat, pl. a formaldehidet képes lebontani.

3. FAROST

A farostlemez- hőszigetelés olyan farostból áll, amely a fafeldolgozó ipar hulladékát hasznosítja. A fát feldarabolják és szálakra bontják. Kötőanyag a gyanta. A szárítási és áztatási folyamatok után tűz és kártevők elleni impregnáló szerekkel kezelik. A farostlapok könnyen vághatók egyszerű, favágásra alkalmas eszközökkel. A befújt szigetelési eljárást azonban csak szakképzett kivitelező cég végezheti el. A farost lemez jó hőmérséklet- kiegyenlítő és a helyiség páratartalmát is képes szabályozni. Komposztálható, így teljes egészében környezetbarát. Főként a skandináv országokban terjedt el, a fafeldolgozó ipar melléktermékeként.

4. PARAFA

A parafát a paratölgy kérgéből nyerik, amelyet Spanyolországban, Portugáliában, Algériában és Marokkóban termesztenek. A parafát granulátummá őrlik, majd egy nyomótartályban forró gőzzel expandálják és a paratölgy gyantájával összeragasztják. Egyéb tűzvédelmi- vagy kötőanyag hozzáadása szükségtelen. A hőszigetelő lap könnyű, időtálló, korhadás- és károsodásmentes, és jó a nyári hővédő tulajdonsága. Kezeletlenül teljes egészében lebomlik, így nem károsítja környezetünket.

5. CELLULÓZ

A cellulóz alapú hőszigetelések kétféle formában terjedtek el: befújt cellulóz pehelyként vagy táblákként. Mindkét esetben a kiindulási anyaga a régi papírok. Ezeket darabolják, pelyhesítik. A táblák esetén a pelyheket kötő- és egyéb adalékanyagokkal összekeverik, majd összepréselik, szárítják és darabolják. Tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. A másik esetben a pelyheket vízköddel benedvesítve, porlasztva üregekbe fújják be, melyek jól kitöltik a rendelkezésre álló teret. A cellulóz hőszigetelés kártevő- és penészmentes, jó a nyári hővédelme, azonban nedvességtől óvni kell. Bárhol könnyen előállítható kis ráfordított energiával, hiszen papírhulladék mindenhol van.

6. SZALMA

Az alapanyag rozs, búza, zab és árpa, amelyeket egymásra rétegeznek, összepréselnek és zsinórral, dróttal vagy fémszalaggal összekötnek. Falazásnál kétféleképpen hasznosítható: réteges falban hőszigetelő rétegként vagy favázas épületnél kitöltő falazatként. Építés alatt védeni kell a nedvességtől, különben rothadás vagy penészedés jöhet elő későbbi problémaként. Minden esetben burkolni kell. Padlásfödém szigetelésére is használható, ám itt a tűzvédelemről kell gondoskodni / pl. agyagtapasztással/. Csak a bálák préselése igényel energiát, ezért rendkívül környezetbarát.

7. KENDER

A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel  szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban nyomásnak kitett helyeken nem építhető be.

Öko- hőszigetelések műszaki adatai:

Amennyiben természetes hőszigetelés mellett döntünk, mindig mérlegelni kell a tervezőkkel, hogy mely területre milyen hőszigetelés kerüljön, milyen testsűrűségggel és hővezetési tényezővel rendelkezzen / ezek az adatok általában összefüggenek egymással/. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen hatásoknak lesz kitéve / nedvesség, terhelés, stb./.

Így nemcsak kis energiájú épületeket hozhatunk létre, hanem egészségesebb élettereket is.

passzívház magazin