FIGYELEM!

A helyszínen lévő Greenpeace -es kollégáktól kapott információk alapján kérünk mindenkit, aki az iszapkatasztrófa helyszínére utazik, hogy pormaszkot mindenképpen szerezzen be az utazás előtt és azt a helyszínen állandóan viselje! A száraz időnek köszönhetően a vörösiszap egyre gyorsabban szárad és porzik, ennek belégzése veszélyes lehet az emberi egészségre.

Budapest, 2010. október 8. - A Greenpeace ma sajtótájékoztatón mutatta be a helyszínen vett minták eredményeit. Az értékek meglepően magasak voltak, többek között az arzén-koncentráció kétszerese a vörösiszapra jellemzőnek.  A Greenpeace a kolontári katasztrófa helyszínén gyűjtött iszapmintákat párhuzamosan vizsgáltatta meg a budapesti Bálint Analitika intézettel és a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. Az eredmények egybevágóan azt mutatják, hogy az eddig nyilvánosságot látott adatok a valósnál jóval ártalmatlanabbnak festik le a mérgező iszap káros hatásait.

Az Állami Tisztiorvosi Szolgálat által október 7-én közzétett megnyugtató anyagokkal a Greenpeace érdemben nem foglalkozott, mivel azok az 1987-es mintavételen alapultak.

Az MTA állásfoglalása szerint „a vörösiszap nem tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet”, higany például nem is található a vörösiszapban, továbbá a krómról és az arzénról szót sem ejt. (lásd: http://mta.hu/cikkek/a-vorosiszap-szennyezes-hatasai-125707, 11. pont)

A Kolontár térségében egy nappal a katasztrófa után gyűjtött mintákban az arzén értéke 110 mg / kg,  a higanyé 1.3 mg / kg és a krómé 660 mg / kg volt. Ez a teljes kiszabadult iszapmennyiségre nézve 50 tonna arzént jelent. A Bálint Analitika a kolontári árok vizében 0,25 mg arzént mért literenként, ami 25-ször nagyobb az ivóvízben elfogadott egészségügyi határértéknél. Ez a szennyezés hosszú távú kockázatot jelent a vízbázisokra és az ökoszisztémára egyaránt.

Az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces állatoknál és embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany elraktározódhat a táplálékláncban – különösen a halak húsában – és az arzénhoz hasonlóan idegrendszeri károsodást okozhat. Ahol és amíg az iszap PH értéke magasabb, ott ezek az anyagok viszonylag jól le vannak kötve, ám ahol a pH érték csökken – például a folyók vizében – ott ezek a mérgező anyagok könnyebben szabadulnak fel.

A Greenpeace elítéli a hatóságokat, amiért eltitkolta az áldozatok és a közvélemény előtt az iszap mérgező hatásait. „Miért a Greenpeace-re van szükség ahhoz, hogy az iszap mérgező hatásai nyilvánosságra kerülhessenek? – kérdezte Szegfalvi Zsolt. Felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal hozzon nyilvánosságra minden, a katasztrófa súlyosságára vonatkozó adatot. Kötelezze a MAL Zrt-t, valamint annak milliárdos tulajdonosait, hogy maradéktalanul térítsék meg az áldozatok kárait és katasztrófa kezelésének költségeit.”

Úgy gondoljuk, hogy a Greenpeace frissen elkészült adatait hitelesíti, hogy bár a hivatalos tájékoztatás szerint az iszap a talajra nem jelent súlyos veszélyt, a kormány mégis tegnap, a katasztrófa kitörése utáni harmadik napon kért sürgősen az EU-tól mérgező iszap kezelésében jártas szakembereket.


Bálint Analitika eredményei

Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal eredményei