Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A
magyarság megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes
pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes
megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak. Miért van az,
hogy a pártvezéreknek - főleg a nemzetinek mondottaknak - és a polgári
szervezetek vezetőinek most már közel két évtizede nem derengett fel,
ha jövőt akarnak a magyarságnak, akkor a fiatalság felé kellene
fordítani figyelő szemüket?
"Olyan kis ország (Izrael) részéről, mint mi, ez szinte döbbenetes.
Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk
Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk
Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A
tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte
mindenhová eljutunk." -- Simon Peresz
A fenti megjegyzés Simon Peresz izraeli elnök szájából hangzott el
2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban egy kereskedelmi
összejövetelen, melyet a Má'árív című izraeli héber nyelvű napilap
közléséből fordított Hering József volt izraeli katona. Peresz elnökúr
azonban nem a teljes valóságnak megfelelően fogalmazott. Magyarországot
ugyanis lényegében már felvásárolták. Az egyetlen jelentős nemzeti
tulajdon a magyar föld, aminek nagyobb része még - remélhetőleg -
magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalózkormány azon dolgozik, hogy
azt is idegen kézre játssza.
Marschalkó Lajos az Országhódítók című munkájában közli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számából:
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen
darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és
Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie,
mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek
fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen
birtokotokba vehessétek..."
Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az
1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett.
Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem
csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a
Kazárföldön című munkája 61. oldalán: "... a kazárok (zsidók) tömeges
bevándorlása 1868-ban kezdődött."
A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése
volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és
Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával
igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait
előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag
meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében:
-- "S kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk."
A valóság az, hogy a másfélmillió emberünk nem "kitántorgott"
Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól
a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet
Amerikába. Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová
menekülniük.
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című
munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja,
hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó
ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a
következőket mondta neki:
"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé
semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat.
Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem
rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke
lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy
ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából
származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a
magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a
diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak
tartja meg őket a bibliai tradíció. Professzor Badiny!
A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal
foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket. 100 év múlva mi
- magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk
adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira
majd hivatkozni fogunk."
A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban
megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása,
meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.
Úton a magyarság teljes felszámolása felé
Radics Géza (USA)
"Ha késön, ha csonkán, ha senkinek Írjad!" - Arany János
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Milyen NÉP valójában a magyar? Honnan származunk?
A magyar történelem amerikai szemmel
All I did for a nurs
Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás