Elfogadta az Országgyűlés a felnőttképzési törvény módosítását, ezzel befejeződött a csaknem három évig tartó egyeztetés. Kiket, hogyan érint mindez, milyen változásokra lehet számítani?

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról döntött az Országgyűlés október 5-én. Az élethosszig tartó tanulást szolgáló felnőttképzésben ezentúl könnyebb lesz részt venni, ám a nyugati gyakorlat meghonosításáig még hosszú az út. „Ha megnézzük, hogy Nyugat-Európában háromszor, négyszer annyian vesznek részt a felnőttképzésben, mint Magyarországon, kiderül, hogy milyen fontos a most elfogadott törvénymódosító csomag” - mondta a hvg.hu-nak Magyar Bálint volt oktatási miniszter. 

Az új szabályozás értelmében az államilag támogatott felnőttképzésben részt vevőket elektronikus úton regisztrálják és nyilvántartják. Az egykori miniszter szerint erre azért van szükség, hogy nyomon tudják követni a források felhasználását, legyen nyoma, ha valaki nem saját zsebből fizeti a képzést - államilag támogatott oktatásban részesül -, hogy élete során mikor, milyen kurzuson, tanfolyamon vett részt. „Egyesek sosem kapcsolódnak be az államilag támogatott felnőttképzésbe, míg mások számos tanfolyamot elvégeznek, anélkül, hogy ez befolyásolná karrierjüket, javítana elhelyezkedési esélyeiken” - tette hozzá Magyar Bálint.  

© sxc.hu

A digitális írásbeliség szintén fontos eleme a törvénymódosító csomagnak. Nyugat-Európában és Amerikában egyre népszerűbb az online oktatás (e-learning), a legnagyobb egyetemek, mint például a Berkeley vagy a Yale sok más felsőoktatási intézményhez hasonlóan elérhetővé tették kurzusaik hang- és videóanyagát, így azok a diákok is hozzájuthatnak a tananyaghoz, bővíthetik ismereteiket, akik lemaradtak egy-egy előadásról, vagy éppen  nem jutottak be az egyetemre.

Az e-learning Magyarországon a nyelviskolák körében igen népszerű, sokan választják a tanulásnak e módját - például Skype-on -, így nem kell átszelni a várost, ha részt akarnak venni egy-egy nyelvórán: a neten kapcsolatba léphetnek tanárukkal, s az interaktív órák nem különböznek lényegesen nyelviskolai változatuktól.  
Az online képzés legfőbb előnye, hogy olcsóbb, mint a hagyományos, könnyebben elérhető, hiszen a résztvevő időbeosztásától függ, mikor tanul. „A felnőttképzésben részt vevők kétharmada, háromnegyede online képzésben vesz részt Nyugat-Európában” - ismertette  a statisztikát Magyar Bálint, hangsúlyozva, hogy a hagyományos oktatás drága és kevesebb emberhez jut el. A digitális írástudás elsajátítása kötelező lesz a legalább 240 órát meghaladó felnőttképzési kurzusok résztvevőinek, függetlenül a képzés típusától (hogy általános, nyelvi vagy szakmai oktatásról van-e szó). „E nélkül ma már lehetetlen információhoz jutni, tájékozódni, munkát keresni” - indokolta az online jártasság elsajátításának fontosságát Magyar. Emellett a közoktatási intézményeknek lehetőségük lesz a könnyített akkreditációra, így eredményesebben kapcsolódhatnak be a felnőttképzésbe.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) közlése szerint a fent említett törvénymódosítás elfogadásával a szakképzési törvény nem változik jelentősen 2010 január elsejével. Változás jelent majd, hogy a vizsgaszervezést egy (később) kormányrendeletben kijelölt hivatal végzi majd, amely eddig is szakképzési feladatot látott el. 

„A felnőttképzés a tervezett előírásokkal nem fog többe kerülni, sőt, a vizsgaszervezésre jogosultságot kapó intézmények engedélye a jelenlegihez képest kiterjedtebb lesz, például az ország teljes területére és visszavonásig érvényes lesz (eddig legfeljebb 4 évre kaphatták meg)” - olvasható az SZMM honlapján.

hvg.hu