Félreérthető javaslatnak tartja Hónig Péter, közlekedési miniszter héten tett kijelentését a WWF. A nemzetközi természetvédelmi szervezet szerint a környezetbarát áruszállítási ágazatnak tartott folyóvízi hajózásban Magyarország számára valóban nagy kapacitások állnak rendelkezésre, de ennek kihasználására a közlekedési tárca a rendszerváltás óta nagyon kevés erőfeszítést tett, ugyanakkor jelentős erőforrásokat szánt a dunai hajóút magyarországi szakaszának átalakítására, ami csöppet sem nevezhető környezetbarátnak.

A különböző dunai országok által tett ajánlások és nemzetközi egyezmények ötvözésével hazánk a legszigorúbb hajóút-paraméterek betartását tűzte ki célul egy 2002-es kormányrendeletben. Jelenleg is zajlik az a 2 milliárd forint hazai önrészt igénylő projekt, aminek feladata a konkrét beavatkozások előkészítése. A hajóútszűkületek megszüntetésének jelentős befolyása lesz a Duna ökológiai állapotára.

Ugyanakkor sem a mostani minisztérium, sem jogelődjei nem tettek javaslatokat a hajózási szektor fejlesztésére, gyerekcipőben jár a hajózást kiszolgáló kikötőfejlesztés, és elenyésző a hazai hajópark. A hajóforgalom megduplázása ebben a szituációban alig lehet vonzó Magyarország számára, de azzal a veszéllyel jár, hogy a hazai Duna szakasz természeti állapota romlani fog a hajózás bővülése miatt.

"A WWF Magyarország javaslata szerint a közlekedési minisztériumnak hazánk számára mindenképpen előnyös feltételek elérését kell célul kitűznie a Duna Stratégia megvalósítása kapcsán. A hajóút paraméterek megállapításában Magyarországnak enyhíteni kell a célkitűzéseket, hiszen a nálunk fejlettebb Németország, vagy Ausztria sem fogalmaz meg magával szemben olyan szigorú előírásokat, mint mi." - fogalmazott Figeczky Gábor a WWF természetvédelmi igazgatója. - "A konkrét javaslatot a WWF nyílt levélben juttatta el a héten Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkárnak."
 

A WWF NYÍLT LEVELE CSEPI LAJOS SZAKÁLLAMTITKÁR ÚRNAK

Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

A dunai hajózás fejlesztésének tervezése során Magyarországon több tanulmány készült, és különböző tervek kivitelezése zajlik. A tervezők (a korábbi munkákban), illetve a jelenleg zajló projekt során egyaránt a 17/2002 KöVim rendeletben meghatározott vízi út paraméterek alapján dolgoznak.

A Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megrendelése alapján készült elemzés azonban rámutat arra, hogy a 17/2002-es számú rendelet ötvözi a dunai hajóútra vonatkozó különböző ajánlásokat, és a lehető legszigorúbb hajóút előírásoknak akar megfelelni mind a hajóút szélessége, mélysége, mind a hajózási időszak hosszát tekintve. A rendelet alapján ezért a teljes hazai Duna szakaszon igen jelentős beavatkozásokat kell tervezni a hajóút-szűkületek megszüntetése érdekében, amelyeknek az élővilágra és az ivóvízkincsre gyakorolt hatása igen nagy. Ilyen szigorú elvárásokat - a vízerőművektől nem befolyásolt folyószakaszokon - még a nálunk gazdagabb és jelentősebb hajózási érdekekkel rendelkező Duna menti országok sem tűznek ki célul.

A dunai hajóút fejlesztése kapcsán a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) által koordinált dokumentum megfogalmazza azt az igényt, hogy a hajóút fenntartása érdekében végzett beavatkozásoknak figyelembe kell venni a természetvédelmi igényeket. Magyarországon a tervezés és kivitelezés során ennek érvényesülését jelentősen segítené, ha a vonatkozó rendelet enyhébb hajóút paraméterek betartását írná elő, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat. A témában az Országos Környezetvédelmi Tanács is ezzel azonos értelmű állásfoglalást bocsátott ki.
 

A WWF Magyarország ezért indítványozza, hogy a KHEM módosítsa ezt a rendeletet. A rendelet mélységi, szélességi és hajózási időszakra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára egyaránt szükség van. Tudomásunk van arról, hogy ennek a rendeletnek a módosítását a KvVM is kérte a közlekedési tárcától. Kérjük, hogy a tervezés sürgős ütemtervére való tekintettel a rendelet módosítását elsőbbségi ügyként kezeljék.

Magyar Gábor

Igazgató,

WWF Magyarország