A magyarországi mérnökképzés megindításában és az iparfejlesztésben jelentős szerepe volt gr. Széchenyi Istvánnak (1791-1860).

Érdeklődése nem kordivat. Találóan állapította meg Lipthay Sándor műegyetemi tanár gr. Széchenyi István műszaki alkotásai c. munkájában: Ha magyar főúr helyett angol polgárnak születik, bizonyára korának leghíresebb mérnökévé válik. Széchenyi fontosnak tartotta a szakképzett munkaerőt. Már 1830-ban megjelent Hitel c. munkájában megfogalmazta: A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat, s a többi teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanul használni tudja.

Ugyancsak Széchenyi 1831-ben megjelent Világ c. munkájában találkozunk először magyar szövegkörnyezetben az intelligencia (értelmiség) kifejezéssel. Széchenyi mindent megtett azért, hogy a műszaki alkotások gyarapítása mellett hozzájáruljon a magyar műszaki értelmiség létszámának növeléséhez, új  az eddiginél szélesebb szakképzettséget adó  mérnökképző intézet felállításához. A Társalkodó 1839. évi 45. számában. A minimum kérdése c. cikkében írta: Másik javaslatom egy műegyetemi intézetnek Pesten leendő felállítása volt. Széchenyi 1843 áprilisában Bécsben is sürgette a műegyetem ügyének megoldását. Ennek érdekében felkereste Metternich herceget is.

  Gr. Széchenyi István (1791-1860)

Az Ipartanoda 1846. őszén nyílt meg. A képzési idő három év volt. A fiatal Ipartanoda oktatói és hallgatói jelentős szerepet vállaltak az 1848/49-es forradalomban és a szabadságharcban. 1848. április 9-én kiadták Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatait összegző 12 pontot. 1848. április 10-ére összehívták a pest-budai mérnökök első gyűlését, ahol 10 pontban fogalmazták meg elképzeléseiket.

A javaslatokat felterjesztették gr. Széchenyi István közmunkaügyi miniszterhez, aki támogatásáról biztosította a mérnököket. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után az 1850-es években a különböző mérnökképző intézményeket (Mérnöki Intézet, Ipartanoda) összevonták. Az oktatás nyelve a német lett. 1856-tól József Polytechnicum néven működött, s 1860-ban állították vissza a magyar nyelvű oktatást. Ekkor lett az intézmény igazgatója Sztoczek József (1819-1890), aki majd a létrejövő önálló műegyetem első rektora lesz. 1860-tól a József Polytechnicum a Királyi József Műegyetem nevet használta. Az 1867-es kiegyezés,amelynek alapján létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia  érdemi hatást gyakorolt az ország gazdasági, s ezen belül ipari fejlődésére, s ezekkel összefüggésben a mérnökképzésre.