Magyarország természetjáró tájegységei

 

 

Nagytájak:

• Alföld
• Kisalföld
• Alpokalja
• Dunántúli dombság
• Dunántúli középhegység
• Északi középhegység

 

Alföld

A Duna középsõ szakaszának legnagyobb medencéje. Hazánk legnagyobb tájegysége 50.000 km², ezzel Magyarország területének 56%-a. Északon az Északi középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli középhegység, a Balaton és a Sió határolja. Az Alföldhöz tartozik geomorfológiai sajátosság alapján a Drávamellék is. Az Alföld tengerszint feletti magassága 80 m-tõl 200 m-ig terjed, igen változatos. Legmagasabb pontjai a Mezõföldön Kõ-hegy (228 m), Szár hegy (227 m); az Illancs-ban Ólom-hegy (172 m); a Nyírségben Hoportyó (183 m). Legmélyebb pontja Gyálarétnél 75,5 m. Talajának kialakulása részben a folyóvizek - részben a szél feltöltõ munkájának következtében homokos (dûnék, buckák), szikes, homokos szikes, lösz, homokos lösz, agyagos lösz, árterekben réti lápi - és kiöntési fekete talajok.

 

Felszíne: síkság, galériaerdõk, hordalékkúpok. Felszínét helyenként prehistórikus kõ- és bronzkori, népvándorlás korabeli kunhalmok (több, mint 800) gazdagítják.

 

Éghajlata: szárazföldi jellegû, kevés csapadék (500-600 mm), tartós napsugárzás, nagy napi és évi hõmérsékletingadozás. Területén az Alföldi Kéktúra útvonala észak-dél fõirányban átvezet. Kiemelkedõ turisztikai centruma: Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, a Feszty körkép, skanzen stb. látványosságaival.

 

Tájegységei:

1. Mezõföld 


Tökéletlen síkság. Talaja helyenként 50-60 m vastagságot is elérõ jégkorszaki lösz (pl. Paks). Területe 4500 km².

1.a Északi mezõföld

Gazdag mezõgazdasági terület a Benta pataktól délre húzódó területen.

 

1.b Nyugati Mezõföld

Kiemelkedõ része a Kõhegy (228 m) és a Szárhegy (227 m) metamorfikus kristályos kõzettel.

 

1.c Déli Mezõföld

Gazdag mezõgazdasági terület a Siótól északra húzódó területen.

 

1.d Sárrét

A Balaton-felvidéket a Bakonytól elválasztó törésvonal folytatása. Felszíne alatt helyenként tõzegmezõ található.

 

2. Duna-Tisza közi Homokos Hátság

Felszínét vastag homokréteg borítja. Területe erdõfoltokkal, homokbuckákkal (futóhomok), zsombókkal, vadvirágos rétekkel, szikes tavakkal borított. Nyári természeti látvány a délibáb (Fata morgana).

 

3. Bácskai Löszös tábla

Bajától keletre szélesedõ buckás táj magasabb fekvésû része az Illancs.

 

4. Duna völgy síkja:

4.a Csepel sziget és Pesti félmedence

A jégkori "Õs-Duna" alacsonyabb és magasabb teraszt alakított, amelyet a kavics, homok, agyagrétegek fedtek be. Helyenként a dunai üledéktalajt terasz szerû mészkõemelkedés (Kõbánya felszíne) határolja. A Csepel-szigetet a Duna fõ- és mellékága közé lerakódott törmelék, illetve hordalék alkotja.

 

4.b Solt-bajai síkság

A jégkori Õs-Duna által alakított teraszvidék. Az eredeti felszínnek kis darabja a Solti-halom (124 m) és Tétel-halom (112 m).

 

4.c Sárköz

Szekszárdtól délkeletre terül el, õsmagyar eredetû népmûvészetérõl híres "népsziget"-ként maradt fenn. Területén számos ér és mocsár váltakozik.

 

4.d Mohácsi sziget

Területe 380 km², közepén a Riha-tó található.

4.e Mohácsi terasz

Itt található Sátorhely, a "mohácsi vész" emlékhelye.

 

5. Dráva mellék

Sajátságos a népviselete. Itt található az Ormánság. Jellegzetessége a talpas házak.

 

6. Nyírség

Jellemzõje a homokbuckák, tavak (Sós-tó, Nagy-Mohos, Bátorligeti õsláp). Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).

 

7. Szatmár beregi síkság

7.a Tiszahát

Legmagasabb pontja a Tarpai-hegy (154 m). Szatmárcseke temetõjében található Kölcsey Ferenc sírja és körülötte csónak alakú fejfák láthatók (csónakos temetkezés emléke).

 

7.b Szamoshát

A Szamos hordalékával feltöltött terület.

 

7.c Ecsedi lápmedence

Az Ecsedi láp egyik szigetén 1325-ben épült Ecsed vára, ami 1718-ig állt.

 

8. Rétköz-Bodrogköz

8.a Bodrogköz

A Tisza és a Bodrog közötti igen lapályos terület.

 

8.b Rétköz

A Tisza és a Lónyai csatorna határolja. A szabolcsi földvár a honfoglalást követõ idõkben országgyûlések színhelye volt. Tetejérõl jó kilátás nyílik.

 

9. Hajdúhát

Felszínét fõként dolinás lösz alkotja.

 

10. Észak-alföldi Hordaléklejtõ

10.a Tápióvidék

A Gödöllõi dombvidék és a Zagyva folyó közötti löszös terület.

 

10.b Cserhátalja

A Zagyva és a Galga folyók közötti terület a Cserhát alatt található, sima löszös hátakkal.

 

10.c Mátraalja

Vulkáni kõzetek mállásából adódó kitûnõ borvidék.

 

10.d Bükkalja

Hordalékból szétterült összefüggõ, kavicsból, homokból álló törmelékkúp sorozat. Tájegységében a matyó népviselet a jellemzõ.

 

11. Zagyva medence

A Cserhát és Mátra közötti törésvonalban húzódik.

 

12. Heves-Borsodi nyílt ártér

A Zagyva, a Tisza folyók és a Bükkalja közötti táj.

 

13. Taktaköz

Tokajtól a Sajóig,a Tisza és Takta folyók közötti vízben gazdag süllyedék terület.

 

14. Szolnoki hát

Löszös talajú, ligeterdõs, mocsaras, pusztai terület.

 

15. Nagykunság

Alacsony fekvésû, teljesen sík vidék. Területén bronzkori, honfoglaláskori földépítmények a kunhalmok. Csapadékban szegény.

 

16. Hortobágy

Nemzeti Park. Jellege a puszta, pásztorélet, különleges növény és madárvilág, valamint a délibáb.

 

17. Tisza-Árok

Galériaerdõk gazdagítják. A morotvák környékén ritka madárvilág látható.

 

18. Maros hordalékkúpja

A Tisza-Körös-országhatár-Maros közti termékeny talajú táj.

 

19. Kõrösvidék a Sárrétek medencéjével

Folyókkal, csatornákkal szabdalt vidék, amely mocsármaradványokkal, erdõkkel, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.  

 

Kisalföld

A Dunántúl pannóniai rétegekbõl épült fennsíkjának erõsen lepusztult darabja. Felszínét, amelyet hajdan mocsár- és tölgyerdõk borítottak, a folyók feltöltõ munkája alakította síksági tájjá. Területe törésvonalakkal határolt fiatal süllyedék, nagyrészt agyaggal, homokkal és kaviccsal kitöltve. Az un. bazaltsapkás tanúhegyek (Somló-hegy 432 m; Ság-hegy 278 m) és tufadombok tanúskodnak az egykori felszín magasságról. Természetes határa a Duna, továbbá a Fertõ-Hansági-Mosoni-Alpokaljai határvonal és a Dunántúli középhegység. Gazdag vízhálózat szabdalja fel (Rába, Rábca, Marcal, Hansági fõcsatorna stb.). Legnagyobb természetes tava a Fertõ-tó (tszf.: 115 m) amelynek hazai vízterülete 82 km².

 

Tájegységei:

1. Gyõri Medence

1.a Szigetköz

A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által 50 km kiterjedésben és 5-12 km szélességben alkotott lapályos sziget.

 

1.b Mosoni-síkság

A Mosoni-Duna és a Hanság közötti lapályos terület.

 

1.c Rábaköz

A Rába és a Rábca közötti, Gyõrtõl nyugat felé legyezõszerûen széttáruló terület. A Kisalföld legtermékenyebb része. Felületén a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja.

 

2. Fertõ-tó, Hansági medence

A Kisalföld deflációs lapályának legalacsonyabb fekvésû része a Fertõ-tó (lásd 4.3 fejezet) és a Hansági medence (114-115 m tszf.). Ez utóbbi mezõgazdasági és ligeterdõs terület. Területén a lecsapolás után mocsárrétek, lápok, tõzegmezõk lelhetõk.

 

3. Gyõr-tatai teraszvidék

Gyõrtõl Tatatóvárosig kelet felé húzódó kavicsos fennsík.

 

4. Marcal medence

A Kemeneshát és a Bakony között helyezkedik el. Teraszai és völgyeinek méretei azt mutatják, hogy sokkal nagyobb folyó volt itt. Forrásvidékén bazalt-takarók védelmezték meg a pannóniai rétegek eredeti felszínét (Sarvaly, Tátika).

Alpokalja

Hegyeinek kõzete kristályos, a vizet kevésbé áteresztõ variszkuszi rög. Hazánk legidõsebb képzõdménye, amely nagy mélységben keletkezett, késõbb emelkedett ki. Anyaga: gneisz, kristályos pala, s a Balfi tönkben lajta mészkõ (Fertõrákos). A mélyebben fekvõ (200-400 m) völgyeket, dombhátakat folyóvízi kavics, homok, agyag változata fedi. Az Alpokalja legmagasabb pontja a Kõszegi-hegység határvonalán lévõ Írottkõ (882 m). Az Országos Kéktúra és a Dél-Dunántúli Kéktúra kezdõ-, illetve végpontja. Jelentõs turisztikai centruma: Sopron a Károly magaslattal (394 m), Kõszeg város és környéke, az Õrség "fõvárosa" Õriszentpéter. Vízhálózatában jelentõs a Rába, Répce és a vízben gazdag patakok (Ikva, Gyöngyös, Pinka, Kerka stb.) valamint a bõvizû források. Éghajlata nedves, szubalpin, csapadékban igen kiegyensúlyozott (800-1000 mm).

 

Tájegységei:

1. Soproni hegység 


Az Alpok elszakadt, s a földtörténeti ókorban a mélybe süllyedt rögének felszínre bukkant darabja. Az ókori kõzetekbõl, gneisztbõl és különbözõ palákból felépült hegyet miocénkori takaró fedi. Legmagasabb csúcsa a Magas-bérc (557 m). Leglátogatottabb pontja a Károly-magaslat (394 m), rajta a 23 méter magas Károly kilátóval.

2. Kõszegi-hegység és a Vas-hegy
A Kõszegi-hegység az Alpok variszkuszi röge. Karbon zöldpala, fillit, homokkõ, szerpentin építi fel. Legmagasabb pontja az Írottkõ (882 m).

 

3. Nyugat- magyarországi kavicstakaró

4. Vasi-hegyhát

Vastag kavicstakaróból képzõdött plató. Legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (386 m).

 

5. Kemeneshát

A völgyek közötti dombhátakat a kavicstakaró óvja a lepusztulástól.

 

6. Õrség

A falvakat "szer"-ek alkotják, pl.: Pityerszer, stb.

 

7. Hetés és Kerkavidék

Patakokban gazdag erdõs táj.

 

8. Göcsej

A völgyek sora jellemzi. Felszínét a szél, víz alakította évezredek alatt hullámossá. Völgyeinek talpait átforgatott fekvésû pannon homok, agyag, iszap üledékek borítják. A dombhátakon lösz, esetenként folyami kavics van. Itt található hazánkban a legtöbb forrás. Néprajzáról nevezetes.

 

Dunántúli dombság

Területét a Mura, Kerka, Zala, Balaton, Sió és a Drávamellék határolja. Felszíne 200-400 m magas párhuzamos völgyektõl változatosan tagolt. Területén a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala átvezet. Itt található a Dunántúl és egyúttal hazánk legtöbb vízfolyása (Zala, Sárvíz, Kapos, Rinya, Sió, Principális csatorna stb.), valamint a völgyekben kialakított (mintegy száz) tó illetve tórendszer. Talaja a felszínen lösz, de a dombság középtáján Somogyban homoktakaró is elõfordul. Délkeleti részén emelkedik ki a Mecsek, a Villányi hegység, valamint a Geresdi dombság.

 

Tájegységei:

1. Zalai dombság

Felszíne a Göcsejjel azonosuló tájrész. Legmagasabb pontja a Kandikó (303 m).

 

2. Belsõ Somogy

A Kis-Balaton és Nagyberektõl délre a Dráváig húzódó terület. Jellegzetes jégkorszakból maradt õsláprész a Baláta-tó reliktum területe.

 

3. Külsõ Somogy

A Balatontól déli irányban, keletrõl a Sió, délrõl a Kapos, nyugatról a belsõ-somogyi táj határolja. Területén észak-dél irányú völgyek sûrû sorozata szabdalja a Somogyi-dombságot.

4. Zselic

Kaposvártól dél-délnyugatra terül el.

 

5. Völgység

Északról a Tolnai-hegyhát, délrõl a Mecsek, keletrõl a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja.

 

6. Tolnai-Hegyhát

A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletrõl a Sió, délrõl a Völgység határolta szabdalt dombvidék.

 

7. Mecsek

É: északi irány, K: Komló, P: Pécs, S: Siklós, V: VIllány, Z: Zengõ-csúcs

A Mecsek hegység az északról határoló dombvidékbõl enyhe lejtõk átmenetével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken törik le. Fõtömege: mészkõ, amely gránit alapon nyugszik, továbbá homokkõ, andezit, feketekõszén (antracit), márga stb., törésekkel, gyûrõdésekkel szabdalt. Legmagasabb csúcsa a Zengõ (680 m), Misina (635 m), Jakab-hegy (592 m). Kiemelkedõ turista centruma Pécs és környéke.

8. Baranyai gránittönk és a Szekszárdi dombság
Része a Geresdi dombság, ahol Mórágy melletti gránitrög Magyarország segédszintezési alappontja.

9. Baranyai Dombság
A Mecsek-hegy és a Villányi-hegység között elterülõ dombvidék.

10. Villányi-hegység
A villányi hegység anyaga triász, jura, krétakori egymásra torlódott mészkõ. Csúcsai Tenkes (408 m), Szársomlyó (442 m).

Dunántúli középhegység

A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkezõ hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezõföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.

 

 

Tájegységei:

•  

  1.a Északi (öreg) Bakony 

  
  Az Északi Bakony a Várpalota-Veszprém-Devecseri törésvonaltól (8-as fõútvonal) északra Veszprémvarsány-Gic-Pápateszér vonaláig terjed. Keletrõl a Mezõföld és a Móri árok határolja. A Bakony legmagasabb összefüggõ hegytönkje. Kõzete: dachstein-i mészkõ és dolomit. Legmagasabb pontja: Kõrishegy (709 m) kilátóval, továbbá a Kék-hegy (661 m), valamint a Nagy-Som-hegy (649 m) stb. A hegyhátak közötti fennsík jellegû medencék: Bakonybéli-Hárskuti-Lókuti és a Zirci medence. Fenyõfõ közelében Õshonos fenyves található.

   

  1.b Déli Bakony 

  
  A Déli Bakonyt a Devecseri valamit a Veszprém-Nagyvázsony-Diszeli törésvonal, továbbá a Balatonedericstõl Sümegig terjedõ 84-es fõútvonalszakasz határolja. Fõként dolomit hegyvidék, ahol Kabhegy (599 m) és Agártetõ (511 m bazalt lávatakaróval van fedve. Itt található a Szentgáli tiszafás.

   

  1.c Balatonfelvidék

  
  A Balatonfelvidék hegyvonulat a Balaton északi partjával parallel. Talaja: fõként dolomit továbbá mészkõ, márga, permi vörös homokkõ, pannon homok, agyag. A tihanyi félszigeten bazalttufa 112 hidrokvarcit kúppal. A belsõ tó 25 m-el magasabb a Balatonnál. Legmagasabb pontja Bonczos tetõ (447 m) majd a Recsek-hegy (430 m). A Balaton felöli oldal kiváló szõlõtermõ hely.

   

  1.d Tapolcai medence 

  
  A Tapolcai medence a Bakony lesüllyedt része. Mélyebben fekvõ részei vizenyõs rétek amelyek egykoron a Balaton vízterületéhez tartoztak. Jellemzõ hegyei az un. tanúhegyek: Szentgyörgy-hegy (415 m), Badacsony (437 m), Tóti-hegy (346 m), Csobánc (375 m), Gulács (393 m)

   

  1.e Keszthelyi hegység 

  
  A Keszthelyi hegyég a Balaton, Zala folyó, Marcal medence és a Tapolcai medence között terül el. Lényegében dolomit fennsík és mészkõ. A Tátika (410 m) valamint a Kovácsi-hegy bazalt. Itt található kõfolyosó, kõfülke, vadtó. Zalaszántó fölött van a Sztupa, Hévíznél melegforrás található. Legmagasabb pontja: Kövestetõ (444 m), majd a Görbetetõ (437 m).

   

  1.f Bakonyalja a Pannonhalmi dombsággal 

  
  A Bakony-hegységtõl észak-nyugatra lejtõ vidék, amelybõl kiemelkedik az összecementálódott pannóniai homokrétegbõl álló dombság (Szemere, Csanak, Pannonhalma).

   

1. Bakony 

 










A: Ajka, B: Észak-Bakony, BB: Balatonboglár, BF: Balaton-felvidék, BD: Badacsony, DB: Déli-Bakony, E: Eplény, É: északi irány, H: Halimba, KB: Kisbalaton, KH: Kõris-hegy, S: Siófok, T: Tihany, TM: Tapocali-medence, V: Veszprém, VP: Várpalota, BR: Balatoni-Riviéra




2. Móri árok 


Tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Homokos dombsoraival kitûnõ szõlõtermõ terület.

 

3. Vértes 










É: északi irány, G: Gánt, M: Mór, V: Vértes, VE: Velencei-hegység, Z: Zámolyi-medence

Területe 25 km hosszúságú és 10-12 km szélességû. A Móri ároktól a Tata-Váli árokig húzódik. Délrõl a Zámolyi medence határolja. Északon a Bársonyos dombvidéken át a Kisalföld síkságába megy át. Alacsony tönkhegység. Legmagasabb pontja Nagy Csákány (487 m), Körtvélyes (480 m). Alaphegysége gránit, amelyet dolomit, helyenként mészkõ fed.

4. Vértesalja

A Vértes-hegység Által-ér felé lejtõ területe. Az Által-értõl nyugatra a Bársonyos terül el.

 

5. Zámolyi medence

A Vértes-hegység és a Velencei-hegység a Balaton tektonikai árkának folytatása a Sárréten át.

 

6. Gerecse

Északról a Duna, nyugatról a Váli víz, délrõl a Zsámbéki medence, Keletrõl a Kenyérmezõi (Dorog) és Aranyhegyi (Solymár) patak határolja. Háromszöghöz hasonlítható barlangokkal rendelkezõ röghegység. Anyaga fõleg triászkori mészkõ, "piszkei vörösmárvány", dolomit, löszös medencék. A hegység karsztosodó, ezért kevés az erdõ. Keleti tagjának legmagasabb pontja a Nagy-Gete (455 m). A Gerecse-hegység legmagasabb pontja - a névadó - Gerecse (633 m). Az egyik különálló szirtje a Bajóti Öreg-kõ (374 m), amely festõien emelkedik ki környezetébõl.

 

7. Zsámbéki medence

A Budai-hegység és a Gerecse-hegység közötti nagy besüllyedés, amely miocén kori rétegekkel van kitöltve, közepe vizenyõs lapály.

 

8. Budai hegység

 

 

B: Budao-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókõ, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádi-medence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence

A Budai hegység a Dunántúli középhegység legtagozottabb legnagyobb mértékben összetöredezett hegysége. A Benta - az Aranyhegyi patak és a Duna között terül el. Sûrû turista útvonallal rendelkezõ (részben lakott), fõként parkerdõ. Felépítése változatos: mészkõ, dolomit, márga, homokkõ, agyag (óbudai suvadások). A hegység jelentõs barlangrendszerrel rendelkezik, nagyobbrészt hévforrás barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), majd a Kutya-hegy (558 m). Kiemelkedõ turisztikai centruma: Normafa-Jánoshegy (529 m), Hûvösvölgy, valamint a Hármashatárhegy (497 m) környéke.

 

9. Pilis hegység

A Pilis-hegység Esztergomtól Budakalászig húzódó dolomit, mészkõ röghegység. A Budai hegységtõl a pilisvörösvári törésvonal tektonikai árok, az Aranyhegyi patakkal ; a Pomáz-Esztergomi törésvonalban a Szentléleki és Dera patakok a Visegrádi hegységtõl választják el. Gerince bércekkel tagolt (Kevélyek, Kétágú-hegy stb.). A hegyoldalak meredek, fátlan, cserjével borított eróziós kopár lejtõk. Számos barlang található itt. Legmagasabb pontja a névadó Pilis (756 m). A Nagykevély (534 m), a Kékbükkfa nyereg (574 m) magasságú. Látványos Pilisszentkereszt térségében a Vaskapu (szikla), valamint a Szurdok.

 

10. Visegrádi hegység

A Dunántúli középhegység és a Dunazug hegység vulkánikus tagja, amelyet Északról és Keletrõl a Duna határol. Területe háromszög alakú, amelyet a Pilis hegység zár le a Szentléleki és a Dera patak völgyével. Magassága átlagosan 400-500 m. Legmagasabb pontja Dobogókõ (699 m), majd a Prédikálószék (639 m). Szakadékképzõdményei a Holdvilágárok, Vasas szakadék, Rám-szakadék, Zsivány barlang. A hegység turistaútvonalakban gazdag, sok forrással. Fontosabb turisztikai központja Dobogókõ, Visegrád.

 

11. Velencei hegység

 

A Velencei hegység a Zámolyi medence és a Velencei tó között 20 km hosszúságban 4-10 km szélességû 250-300 m magasságú karbonkori vonulat. Hazánk legnagyobb összefüggõ gránithegye amelyet kéregmozgások tördeltek, vulkáni mûködések alakították. Helyenként hidrotermás folyamat cementezte össze a mállékony gránitot, gránitmurvát. A pusztulás ingóköveket, kõzsákot, kõtáblát hozott létre. Legmagasabb pontja a Meleghegy (352 m), amelynek Nadap melletti felhagyott kõfejtõjében van Magyarország szintezési alappontja. 

 

Északi középhegység

Az Északi középhegység hazánk nagy tájai közül a legmagasabb és legváltozatosabb. Felszínét dombságok (200-350 m), alacsonyabb középhegységek (650-1000 m) és medencék alkotják. Az Országos Kéktúra végigvezet rajta.

 

Tájegységei

1. Börzsöny

A Börzsöny a Visegrádi hegység vulkánikus vonulatának folytatása. Területe a Duna-Ipoly folyók szögletében fekszik. Szerkezete õsvulkáni, un. rétegvulkáni andezit, andezittufa, csupán a hegység peremén és a déli medencéiben találhatók üledékes kõzetek. Területén lávakiömlés, megmerevedett vulkáni dugó, breccsa, hidrotermás folyamatokból ércesedés, telérképzõdés tanulmányozható. Legmagasabb pontja Csóványos (938 m). Fontosabb turisztikai helyei: Nagy-hideghegy (864 m) és Törökmezõ turistaházzal, továbbá Királyrét.

 

 

2. Nógrádi medence

A Börzsöny és a Cserhát valamint az Ipoly folyó közti terület. Talaja agyagos, homokos, iszapos üledék.

 

 

 

D: Duna völcse, Cs: Csõvári-szirtek, É: északi irány, G: Galga völgye, KCs: Keleti-Cserhát, N: Naszály, NM: Nógrádi-medence, NyCs: Nyugati-Cserhát, Sz: Szanda0hegy, T: Tepke-hegy, Z: Zagyva völgye

3. Cserhát

A Duna-Ipoly folyók, Börzsöny hegység és a Zagyva folyó között elterülõ középhegység jellegû terület. Talaja magasabb fekvésû részeken vulkanikus (andezit, andezittufa), pl.: Tepke (566 m), Szanda (529 m), vagy mészkõ Naszály (652 m). Az alacsonyabb , dombvidék jellegû tájai agyagos, homokos. Délkeleti része a Gödöllõi dombvidék és a Monor-Irsai halomvidék. 

 

 

3.a Központi Cserhát
Andezitbõl épült fel. Lepusztulás után a kéregmozgás medencéket hozott létre.

3.b Északi (Kopasz) Cserhát
Kevés erdõ, sok szántóföld és rét jellemzi.

3.c Nyugati Cserhát
A Galgától nyugatra, mészkõrögökbõl álló középhegység. Legmagasabb csúcsa a Naszály.

3.d Déli Cserhát a Gödöllõi-dombsággal.
Felszínét homokborítású és löszvidék váltakozása, keveredése alkotja.

 

 

4. Karancs és Medves

A két hegy az Északi középhegység legkisebb vulkanikus tája. Felépítését tekintve a Medves anyaga bazalt (Medves 637 m, a Salgó 625 m, a Szilváskõ 625 m), közöttük a Somoskõi bazalt orgonákkal. A Karancs tömege andezit, (Karancs 727 m).

 

 

5. Salgótarjáni medence

A Karancs-Medves hegység patkóként zárja körül.

 

 

6. Mátra

 

 

 

A: Alföld, É: északi irány, G: Galyatetõ, Gy: Gyöngyös, K: Kékes, MB: Mátrabérc, Z: Zagyva-völgy

A Mátra a Zagyva, a Parádi Tarna és a Tarna patakok által közrefogott, turistautakkal jól ellátott vulkánikus (andezit, andezittufa, riolit) hegység. Hazánk egyedüli 1000 m-nél magasabb hegysége: Kékes 1014 m. A hegységben hidrotermás folyamatok ércesedést hoztak létre. Galyatetõ (964 m), Ágasvár (789 m) oldalában turistaházzal és a Csörgõlyuk barlanggal (tektonikus elmozdulás folytán keletkezett). Fontosabb turisztikai centruma: Mátraháza, Kékestetõ, Galyatetõ.

 

 

7. Heves Borsodi Dombság

 

A Heves-Borsodi dombság Ózd-Pétervására közötti 300-500 magas dombság, amelyet törések daraboltak fel. A Tarna mentén homokkõ, az Arlói domboknál homok, továbbá kavics és riolittufa építi fel.

 

 

8. Sajó medence

 

A déli oldalát a Bükk-hegység, északi oldalát a Aggteleki-karszt határolja.

 

 

9. Bükk

 

 

 

 

A: Alföld, B: Bélapátfalva, É: északi irány, G: Garadna völgye, M: Miskolc, MB: Magas-Bükk, S: Sajó, T: Tar-kõ, I: Istállóskõ

A Bükk hegység átlagos magasságát tekintve hazánk legmagasabb hegyvidékének tekinthetõ. A Sajó folyó, az Ózdi és a Hagony valamint a Laskó patak között terül el. A hegység anyaga fõként mészkõ (jelentõs barlangrendszerrel), amelyet a nyugati és keleti szélén (Szarvaskõ és Bükkszentlászló) vulkáni láva tört át. De található mélységi wehrlit, gabbró, diabáz is. Helyenként agyagpala, dolomit és homokkõ is van. A Bükk-hegység központi részén terül el a Bükkfennsík (átl. 800 m). A sokirányú turistautak mentén különös látvány nyújtó "õserdõ", dolinák, töbrök, karr mezõk láthatók.
Legmagasabb csúcsai: Istállóskõ (958 m), Bálvány (956 m) Tar-kõ (949 m), továbbá több, mint 20 bérce emelkedik 900 m fölé. Turisztikai centruma: Bánkút, Szalajka völgy, Síkfõkút stb. Érdekes forrásai: Imó-, Feketelen- és Vörös-kõ források.

 

10. Aggteleki karszt

 

 

A Sajó és a Bódva között helyezkedik el, amely az országhatáron túl a Szilicai karsztban folytatódik. Barlangrendszere világhírû. Szerkezeti felépítése és földtörténeti helyzete hasonlít a Bükk hegységhez. Sajátosságai a karsztosodó mészkõre jellemzõ, dolinák, töbrök, karrmezõk és barlangok. Magyarországi szakaszának Észak-déli hossza 25 km, Kelet-nyugati szélessége 15 km. Átlagos magassága 350-500 m. Legmagasabb pontja a Nagyoldal-i Fertõs tetõ (604 m). Turisztikai központja: Aggteleki-és Jósvafõi barlang bejáratánál van. Érdekes forrása a Lófej forrás.

 

 

11. Cserehát

Dombos vidék, amely a Bódva és a Hernád közötti a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 m. Legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m). Területét agyag és homok borítja, de Rakaca környékén márványszerû aprókristályos mészkõ található. Szanticska fölött a Magas-hegyrõl (328 m) csodálatos körkilátás nyílik.

 

 

12. Zemplén hegység

 

 

 

É: északi irány, G: Gönc, H: Hegyköz, HA: Hegyalja, M: Mád, S: Sátoraljaújhely, SP: Sárospatak, SZ: Szerencs, T: Tokaj, TB: Telkibánya

A Zemplén az Északi középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedése 1800 km², tönk jellegû, rögös szerkezetû vulkanikus hegység. Szerkezeti felépítésében andezit, riolit és ezek válfajai (andezitláva, andezittufa, andezitbreccsa, riolitláva, riolittufa stb.) található. Az utóvulkánikus folyamatok határaiként ércesedés jött létre. Mállási termékként kaolin, bentonit keletkezett. Keleti peremén (Hegyalja) jégkorszaki lösz található. A hegység rendkívül változatos. Forrásokban gazdag vízrendszere van. Átlagos magassága 500-600 m. Legmagasabb pontja a Nagy-Milic (895 m) és a Gergely-hegy (783 m). Az Országos Kéktúra útvonala Hollóházán végzõdik. Sárospatak közelében van a Megyer-hegyi tengerszem.

 

 

8. Magyarország közlekedési hálózata

 

8.1 Közúti közlekedéshálózat

 

Magyarország közúti közlekedéshálózatában az elsõrendû fõutak Budapestrõl ("0" km Clark Ádám tér) indulnak ki és legtöbbször az országhatárig haladnak. Jelölésük egy vagy két számjeggyel történik (kivétel a 100-as szám). Az autópályákat "M" betûvel és egy számjeggyel jelölték meg. A másodrendû fõutak az elsõrendû utakat kötik össze. Jelölésük kettõ illetve három számjeggyel történik és Budapestrõl távolodva növekszik. Az alsóbbrendû utak száma négy számjegybõl áll, ide tartoznak a bekötõutak és az összekötõ utak.

Fõközlekedési közutak:

• M1 - 1 sz.: Budapest - Bicske - Tatabánya - Gyõr - Hegyeshalom
• 10. sz. (régi 1.sz.): Budapest - Dorog - Nyergesújfalu - Almásfüzitõ - Komárom
• 100. sz.: Tatabánya - Tata - Almásfüzitõ
• 15. sz.: Mosonmagyaróvár - Rajka országhatár
• 2. sz.: Budapest - Vác - Rétság - Parassapuszta
• M3-3 sz.: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Mezõkövesd - Miskolc - Tornyosnémeti
• 21. sz.: Hatvan - Salgótarján - Somoskõújfalu
• 4. sz.: Budapest - Cegléd - Szolnok - Törökszentmiklós - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony
• 42. sz.: Püspökladány - Berettyóújfalu - Biharkeresztes - Ártánd
• 43. sz.: Szeged - Makó - Nagylak országhatár
• M5-5. sz.: Budapest - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke
• 6.sz.: Budapest - Érd - Dunaújváros - Dunaföldvár - Paks - Bonyhád - Pécs - Barcs
• M7-7. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye
• 70. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Zamárdi
• 8. sz.: Székesfehérvár - Várpalota - Veszprém - Vasvár - Körmend - Rábafüzes.

 

8.2 Vasúthálózat

Magyarország vasúti fõútvonalai Budapestrõl indulnak ki. A fõútvonalak a fõvárostól 60-100 km távolságban levõ vasúti csomópontokban (Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Hatvan, Gyõr, Debrecen, Füzesabony, Miskolc) szerteágaznak.

Vasúti fõvonalak:

• 1. sz.: Budapest - Komárom - Gyõr - Hegyeshalom
• 70. sz.: Budapest - Vác - Szob
• 80. sz.: Budapest - Hatvan - Miskolc - Sátoraljaújhely 
• 
  Fontosabb kiágazások:

 

•  
  • 81. sz.: Hatvan - Salgótarján - Somoskõújfalu
  • 87. sz.: Füzesabony - Eger - Putnok
  • 90. sz.: Miskolc - Hidasnémeti
  • 92. sz.: Miskolc - Kazincbarcika - Bánréve - Ózd.
• 100. sz.: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony

 

• Fontosabb kiágazások:

 

•  
  • 101. sz.: Püspökladány - Biharkeresztes
  • 120. sz.: Budapest - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza
  • 140. sz.: Cegléd - Kecskemét - Szeged
  • 150. sz.: Budapest - Kelebia
• 40. sz: Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár - Pécs

 

• Fontosabb kiágazások:

 

•  
  • 41. sz.: Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes
• 30. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Szabadbattyán - Siófok - Nagykanizsa - Murakeresztúr
• 20. sz.: Budapest - Székesfehérvár - Veszprém - Celldömölk - Szombathely - Szentgotthárd

Gyõr-Sopron-Ebenfurt Vasutak Rt (GyESEV) 155 km hosszúságú.

 

 

Állami erdei vasutak

 

 

• 305. sz.: Csömödér - Kistolmács
• 307. sz: Szenta - Kaszó
• 308. sz.: Almamellék - Sárrét
• 310. sz.: Pörböly - Gemenc - Bárányfok
• 311. sz: Mesztegnyõ - Felsõkak
• 317. sz.: Kismaros - Királyrét
• 318. sz Nagybörzsöny - Nagyirtás
• 321. sz: Felsõtárkány - Stimeczház
• 323. sz.: Szalajkavölgy - Fátyol vízesés
• 324. sz.: Gyöngyös - Lajosháza
• 325. sz.: Gyöngyös - Mátrafüred
• 330. sz.: Miskolc - Lillafüred - Garadna
• 331. sz.: Miskolc - Farkasgödör - Örvénykõ
• 332. sz.: Pálháza - Kõkapu

 

 

 

 

Vízi közlekedés

Hazánk hajózható vízi útjainak hossza 1277 km, amelynek háromnegyed részét a Duna és a Tisza adja. A Duna végig hajózható. A Tisza Tiszaburáig, a kisebbek Tokajig vagy Vásárosnaményig. A Bodrog Tokajig a Kõrös Kõröstarcsáig, a Keleti fõcsatorna Tiszalök és Balmazújváros közötti szakaszon, a Sió Siófok és Bogyiszló között, a Dráva idõszakosan hajózható.

A személyszállítás az üdülõ és turisztikai forgalomra korlátozódik