Bajnai Gordon kormányfő néhány napja a parlamentben „komoly pénzügyi hátterű, akár 2000 munkahelyet is teremtő kezdeményezésnek” nevezte a tervet. Valóban? Nézzük meg közelebbről.

Bajnai Gordon május 11-én, parlamenti felszólalásában támogatásáról biztosította a beruházást, hűen korábbi önmagához. Még gazdasági miniszterként, 2008. december 31-én levélben javasolta a Fejér-megyei Közgyűlésnek, tegye lehetővé a készülő megyei rendezési tervben a Sukoró külterületén található terület beépíthetőségét is. Bajnai nem mulasztotta el, hogy figyelmeztesse a kaszinó-beruházást elejétől fogva ellenző megyei önkormányzatot, őket fogja terhelni „egy esetleges kártalanítási kötelezettség”, amennyiben elvonja a beépítésre szánt terület kijelölésének jogát a sukorói önkormányzattól. A megyei önkormányzat eleget tett a felszólításnak, bár – féltve a tó és környékének jövőjét – az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.

Ha viszont még csak folyik a tervek véglegesítése, kérdés, mire alapozta döntését a korábbi Gyurcsány-kabinet, amikor egyik utolsó kormányülésén kiemelt nemzetgazdasági ügynek nyilvánította ezt a fejlesztést (Magyar Közlöny, 83/2009 (IV/10) kormányrendelet). Ez a státusz azt jelenti, hogy a beruházást fel lehet gyorsítani, a különböző adminisztratív eljárásokat pedig le lehet egyszerűsíteni. (Egyébként a kormányrendelet hivatkozási alapjául szolgáló, 2006-ban elfogadott 53. számú törvény hatálya olyan beruházásokra terjed ki, amelyek részben vagy egészen az EU támogatásával, illetve a központi költségvetés támogatásával jönnek létre, legalább 5 milliárd forintba kerülnek, illetve legalább ezer munkahelyet teremtenek.)

Tehát EU támogatásra szeretnék megvalósítani a projektet? Még sincs elég pénze a befektetőnek? De nézzük csak tovább.

Idézzük fel – a sajtó híradásai alapján –, mi is történt eddig e látványos megaprojekt ügyében. A kaszinóberuházás tervét – mint afféle modern Bugsy Siegel – a kettős, magyar-izraeli állampolgárságú Yoav Blum álmodta meg, csak éppen nem Las Vegasba, a kaliforniai sivatagba, hanem a Velencei-tó utolsó érintetlen, fákkal, növényekkel borított, Sukoróhoz tartozó partjára.

Sukoróban a Kis utca 5.-ben vásárolt egy kalyibát, ott bejelentkezett állandó lakosként, bár a szomszédok sohasem látták, „fantomként” emlegették. Már bejegyzett sukorói lakos volt, amikor 2007-ben felvásárolt egy gyümölcsöst Albertirsán. Tavaly késő tavasszal megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), és felajánlotta, hogy gyümölcsösét elcserélné a Velencei-tó északi partján fekvő, állami kézben lévő földterület egy részére. Az sem volt akadály, hogy a területeket a Vadex Zrt., a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ használta. A vagyonkezelői jogot gyorsan visszaszármaztatták az MNV-nek. Kezdett összeállni a sukorói projekt.

Érdemes megemlíteni, hogy a földtörvény 2008 júniusában elfogadott és 2008. augusztus 1-jén érvénybe lépett módosítása értelmében földcserére csak akkor kerülhet sor, ha a két föld azonos településen fekszik, vagy pedig ha az egyik cserepartner bejelentett lakóhelye azon a településen van, ahol a csere címén megszerzendő föld.

A "Királyváros" tervezett helyszíne az M7-es felől nézve    © Stiller Ákos

A 70-80 hektárnyi sukorói terület állami tulajdonban lévő részét 1,1 milliárd forintra taksálták, az albertirsai gyümölcsöst pedig 300 millióra. Blum erre vett még 99 hektárnyi gyümölcsöst Pilis község határában, amely éppen oda esett, ahol 2015-ben az M4-es halad majd keresztül. A két gyümölcsöst már csaknem 800 millióra értékelték. Blum, alighogy megvette a pilisi gyümölcsöst, máris megvált tőle. A földcserét ugyanis az MNV – miután Blum még fizetett 300 millió forintot – rekordidő alatt levezényelte, arra hivatkozva, hogy az M4-es építése miatt szükség van a pilisi területre. Az MNV vezető testülete 2008. június 18-án foglalkozott először a témával, és alig egy hónap múlva, július 28-án Tátrai Miklós vezérigazgató már előzetes véleményezésre vitte a tervet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. A tanács két nap múlva, 2008. július 30-án jóváhagyta a dokumentumot. Yoav Blumot másnap bejegyezték tulajdonosként.

Ezután a nyilvánosság elé lépett a Yoav Blum mögött álló befektetői csoport: Ronald Lauder, Fred Langhammer és Itzhak Fisher. Jelezték, még 2009. június vége előtt nekilátnak a beruházásnak. A sukorói önkormányzat, Molnár Gábor polgármester vezetésével lelkesen felkarolta a projektet.

a „King’s City Europe’s Holiday Resort Hotels & Casino, Lake Velence, Hungary” által jegyzett beruházási terv vezetői összefoglalóját: „A King’s City Management Kft. Európa legnagyobb hétvégi központjának, szállodájának és kaszinójának megépítését tervezi. A Ronald S. Lauder által vezetett beruházás 40 km-re található Budapesttől [a szállodát Sukorón, egy 81,11 hektáros területen építik fel], és könnyen elérhető légi valamint szárazföldi úton. A hatcsillagos kaszinó és [3000 szobás] szálloda építése 2009 második felében fog elkezdődni, és az üdülőhely 2011. június 15-én nyitja meg kapuit. A beruházás teljes költségvetése 1,1 milliárd euró (…) A King's City Igazgatósága 3496 új munkahelyet kíván létrehozni (…) A látogatók számát az első évben 5,1 millióra becsülik.”

Az áttervezett megaberuházás helyszíne (kékkel jelölve) - felülnézetből

Az ismertetés így folytatódik: „A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint a számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát (…) Mindenek fölött a King’s City célja Magyarország ezeréves kultúrájának, történelmének, gazdag múltjának bemutatása. A King’ City vendégeit luxus és elegancia veszi majd körül, míg a szabadban (…) golf, [professzionális, 18-lyukas pályán] jégkorcsolya élménypark, síelés fedett teremben, vízipark és egy hagyományos lovaglási műsor között válogathatnak. A King’s City konferenciaközpontot és egy csodálatos [3500 fős] koncerttermet is tartalmaz (…) A hely különlegessége a stílusos Mega Kaszinó lesz.”

Az étvágygerjesztő szöveg 2008 augusztusában íródott, King’s City fejlesztés – Velencei tó címmel, bárki elolvashatja. A grandiózus terv új munkaalkalmakat, adóztatható kaszinóbevételeket, idegenforgalmi látványosságot, a világ legnagyobb termálfürdőjét, 250 ezer négyzetméternyi fedett várost, évente 5 millió látogatót kínál (az utóbbi alig fele Horvátország teljes évi idegenforgalmának). Szinte hihetetlen.

Meglepő módon a beruházókat képviselő kommunikációs iroda, a Tamara Hagen Cons. megkeresésünkre kerek perec elhatárolta magát a fenti összefoglalótól. Az interneten fellelhető ismertetés „nyilvánvalóan nem tőlünk származó hivatalos információ, és mint ilyen nem tekinthető hitelesnek. Természetesen a King’s City befektetői elkészítették a szükséges terveket, köztük a megvalósíthatósági tanulmányt is. Jelenleg terveink véglegesítése folyik, melynek részleteit a következő két hónap folyamán kívánjuk megosztani a közvéleménnyel” – írták.

Ám a gépezetbe jó néhány homokszem került. A Fejér-megyei főügyészség tájékoztatása szerint vizsgálatot kezdeményeztek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és Yoav Blum földcsereügylete miatt: ugyanis alapos a gyanú, hogy a sukorói ingatlant erősen alul-, míg az albertirsai és a pilisi gyümölcsösöket jócskán felülértékelték, és több száz milliós kárt okoztak az államnak. A megyei főügyészség által készített jelentést április elején elküldték a Központi Nyomozó Főügyészséghez, büntetőeljárást kezdeményezve különösen nagy – 50 és 500 millió forint közötti – vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt. Valóban különös, hogy az MNV a hat év múlva esedékes M4-es építésére hivatkozva bonyolította le rekordidő alatt a földcserét. Arról nem is beszélve, hogy az autópályák nyomvonalán fekvő területek megszerzése nem is az MNV, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) feladatkörébe tartozna.

Ha bebizonyosodik a hűtlen kezelés ténye, a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata után vádemelésre kerülne sor. Egyelőre tart a vizsgálat. A hvg.hu kérdésére a főügyészség szóvivője, Fazekas Géza megerősítette a nyomozás tényét, egyben közölte: az ügyben még senkit sem gyanúsítottak meg.

A Tamara Hagens Cons. verziója homlokegyenest ellenkezik a fentiekkel. Megkeresésünkre úgy nyilatkoztak, hogy „minden lépés teljes mértékben jogszerűen, a magyar jogszabályoknak megfelelően történt. A telekcsere során Mr. Blum elfogadta az MNV által biztosított értékbecslésben szereplő értéket. Az illetékfizetés alapjául szolgáló, a szerződésben szereplő értéket az APEH is megvizsgálta és elfogadta; összességében tehát két egymástól független állami szerv is megvizsgálta és elfogadta a telek értékét.”

Ami az M4-es útjába kerülő pilisi gyümölcsös megvásárlását illeti, a kommunikációs iroda szerint „a kaszinó-beruházást eredetileg teljes egészében a Pilis/Albertirsa területre terveztük, és ennek megfelelően már az új útvonal is szerepelt az eredeti King’s City Albertirsa projekttervekben. Az Albertirsa szomszédságában fekvő pilisi területet üzleti megfontolások alapján választottuk a befektetés eredeti helyszínéül; a repülőtér és a 4-es főút közelsége miatt. Az albertirsai 83,5 hektáros területet egy helyi brókerhölgy ajánlotta Blum úr figyelmébe. A későbbiek során ennek a teleknek az eladója mutatta be Blum urat a közvetlen szomszédságban fekvő 99 hektáros pilisi telek tulajdonosának. Ők nemcsak szomszédok, de baráti kapcsolatban is vannak egymással. A második földterület megvásárlására 5 hónappal a telekcsere előtt került sor, annak érdekében, hogy a terület megfelelő méretű legyen a teljes projekt megvalósításához. Annak idején a King’s City teljes projektdokumentációját elkészíttettük az említett területekre.”

A környezetvédők aggódnak. A beruházók megbízottai nyugtatgatnak. © Stiller Ákos

„A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Terveink szerint a King’s City több mint 3000 embernek biztosít majd munkahelyet, ennek mintegy 10%-át vezető beosztásban. 2013 júliusában szándékunkban áll tehát megnyitni a King’s City – ennek az Európában és a maga nemében egyaránt egyedülálló luxus színvonalú projektnek – kapuit, minél több magyar és külföldi turista legnagyobb örömére. A King’s City olyan világszínvonalat kíván képviselni, amelyre Magyarország és minden magyar méltán lehet büszke.”

A Fejér megyei főügyészség más szabálytalanságot is látott. Törvényességi óvást nyújtott be Gárdony jegyzője, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a körzeti földhivatal ellen. Az építési hatóságként kijelölt gárdonyi önkormányzat jegyzője ugyanis a kötelezően állami kézben maradó parti sáv kijelölésébe nem vonta be a vízügyi hatóságot. Az ügyészség a földhivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is jogsértőnek ítélte, ezért indítványozta, hogy az érintett hatóságok hozzanak a jogszabályoknak megfelelő új határozatokat. A földhivatal elfogadta az óvást, a tulajdonjog bejegyzést egyelőre elutasította. Amikor tehát a Gyurcsány-kormány „kiemelt beruházásnak” minősítette a beruházási tervet, már ügyészi óvás volt érvényben a tervezett földügylettel kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is cáfol. A hvg.hu érdeklődésére azt állították, hogy a beruházóval történt telekcsere során jogszerűen jártak el. A King's Citynek szánt területet hektáronkénti mintegy 15,5 millió forintért értékesítették, miután előzőleg igazságügyi szakértővel becsültették meg az eladási értéket, s ő felelősséget is vállalt az általa adott véleményért. Szerintük az ügyészség rossz úton jár, szó sincs hatásköri összeütközésről. Igaz, hogy az építésügyi hatóság a parti sáv rendezése ügyében nem kereste meg az illetékes vízügyi hatóságot, de megkereste őket maga a Vagyonkezelő. Váltig tagadják, hogy ennél jobb áron tudták volna végrehajtani a földcserét, és vitatják a hűtlen kezelés gyanúját.

De a földcsere-ügyleten kívül van más is. A Székesfehérvári Városi Ügyészség március óta nyomoz közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt: Yoav Blum ugyanis állandó lakóhelyeként jelölte meg Kis utca 5.-öt. Ehhez képest a szomszédok sohasem látták. Ezek szerint nem lakhatott „életvitelszerűen” a településen. A főügyészség kezdeményezte a község jegyzőjénél, folytasson le hatósági eljárást magánszemély lakhelyének érvénytelenítése céljából.

A beruházókat képviselő kommunikációs iroda ezzel szemben azzal érvel, hogy az ügyletnek egyáltalán nem volt feltétele, hogy Blum életvitelszerűen Sukoróban tartózkodjék. Sem a telekcsere időpontjában, sem ma nincs hatályban semmilyen ilyen értelmű jogi szabályozás. „Blum úrnak eredetileg is szándékában állt, és most is az, hogy Magyarország, Sukoró legyen a tartózkodási helye. Meggyőződésünk, hogy Blum úr a törvényt semmilyen módon nem szegte meg” – állítja a Tamara Hagen Cons. Ám az ügyészség nem is ezt kifogásolja, hanem azt, hogy Blum állandó lakosként szerepel a nyilvántartásban, holott nem az.

King's City az izrali Eilatban. Ott bibliai támákat dolgoztak fel.

Amikor még a hatalmas, 18 lyukú golfpálya szerepelt a tervben, sokan állították hogy a felsorolt számos objektum egyszerűen el sem fér a 80 hektáron, ezért azt gyanították, hogy valójában a megszerzett területen a beruházók pusztán lakóparkokat, méregdrágán kínálható lakásokat akarnak építeni.

A kommunikációs iroda ezzel szemben –érdeklődésünkre – közölte: már csak 9 lyukú golfpályát tevez a New York-i BBJ tervezőiroda, amely „Mario LaGuardia tervező vezetésével nemrég fejezte be a King’s City terveit".

Mint megállapítják, a három részre osztható terület délnyugati részén lesz a Téli Rezidencia; középen, a legtöbb családi látványosságot tömörítő részen a Nyári Rezidencia; és a terület észak-keleti részén a Királyi Szállás, mely a legtöbb pihenésre-kikapcsolódásra szánt létesítményt tartalmazza. Ide építik a 9 lyukú „Executive Signature” golfpályát.

Akármi is épül, komoly környezeti rizikót jelent – mondják a zöldek, a Velencei-tó környékén működő jogvédő és civil szervezetek. Bármilyen új projekt súlyosan terhelné a jelenlegi infrastruktúrát, az úthálózatot, a tó szennyvízkezelő rendszerét. Közelsége súlyosan veszélyeztetné a tó madárrezervátumát, zavarná az ugyancsak szomszédos evezősiskola tevékenységét. Sukoró és a Velencei hegység uniós védelem alatt álló terület, a térségben számos védett, Európában egyedülálló növény- és állatfajta él. Komolyan véve a beígért évi 5 millió látogatót, vagy akár lakóparkok sorát, riasztó perspektívát kínál a megaprojekt.

Bealkonyul vagy felvirrad a tónál? A válaszra várni kell © Stiller Ákos

A kommunikációs iroda ezzel szemben leszögezi: „a King’s City szorosan együtt kíván működni az érintett hatóságokkal mind megyei, mind országos szinten, hogy a projekt minden tekintetben és a legteljesebb mértékben megfeleljen a környezetvédelmi elvárásoknak. A most véglegesítésre kerülő tervekben a környezetvédelmi szempontok olyan elsőbbséget élveznek, hogy azok nyilvánvalóan meggyőzik majd azokat, akik féltik a természetet a projekttől. Mivel King’s City turisztikai szempontból vonzó célponttá kíván válni, a befektetői csoport a leginkább érdekelt abban, hogy mindent megtegyen a Velencei-tó környezeti értékeinek, szépségének és védelmének megőrzése, valamint fejlesztése érdekében. A projektet az elmúlt hónapokban valamennyi érintett kormányzati szerv minden lehetséges szempontból alaposan megvizsgálta. A King’s City befektetői büszkék arra, hogy az alapos vizsgálatok eredményeként a projektet a magyar kormány végül nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította.”

A rendkívül tekervényes ügy, a sok információ még mindig nem ad választ néhány óhatatlanul felmerülő kérdésre:
 
1. Ha eredetileg Pest megyébe szánták a beruházást, miért jelentkezett be állandó lakosnak Yoav Blum egy sukorói kalyibába?

2. A tavaly augusztus óta interneten lévő vezetői összefoglalót ki tette fel és miért, ha nem tükrözi a beruházók valós szándékait? Miért határolta magát ettől a tervtől kategorikusan a beruházók kommunikációs irodája?

3. A kommunikációs iroda szerint öt hónappal a telekcsere előtt, tehát 2008 márciusában még az albertirsai King’s City szerepelt a tervekben, erre a teljes dokumentációt elkészítették. Akkor hogyan lehetséges, hogy a pilisi földterület – földhivatali bejegyzések szerint – csak 2008. július 16-án került Blum tulajdonába, amikor ő már javában a sukorói fölcseréről tárgyalt a nemzeti vagyonkezelővel?

4. És végül, ismét felvetjük: hogyan lehetséges, hogy a Gyurcsány-kormány és személy szerint Bajnai Gordon olyan lelkesen támogat egy beruházási tervet, amely még el sem készült, és amelyen még csak most végzik az „utolsó simításokat”?

Félreértés ne essék: nem kifogásoljuk, ha tőkeerős külföldi beruházók Magyarországon mindenki számára előnyös projektekkel rukkolnak elő, ám a Kings’s City terv kezdettől fogva jogosan keltett gyanút. Őszintén szólva az eddigi válaszok nem elég megnyugtatók ahhoz, hogy eloszlassák a tó jövőjéért aggódó közvélemény aggodalmait.

Csikász Brigitta – Hirschler Richárd