<!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->

A pénz kialakulása

- cserekereskedelem

- általános egyenértékes (árupénz) megjelent. Pl.: állati bőr, fűszerek, selyem, só.

- értéket kellett képviselnie, és minőséget, tehát tartósnak is kellett lennie (nem romlandónak), valamint mennyiséget, oszthatónak kellett, hogy legyen.

Nemesfémek (arany, ezüst)

Gresham törvény: a jó pénz kiszorítja a rossz pénzt. (aranyat felhalmozták, ezüsttel fizettek).

Pénzrontás: aranyat ötvözték más fémekkel.

Bankszerű intézmény: elfogadták az aranyat és erre vonatkozóan klasszikus papírjegyeket adtak ki. (aranyfedezettel).

→ ha nem volt aranyfedezet, akkor csődbe jutottak. → kötelező aranyfedezet!

↓

Egyre kevesebb lett a nemesfém → klasszikus papírpénz kialakulása.

És mert kevés a forgalomban lévő arany pénz, megjelennek a váltók!

Váltó: követelést megtestesítő okirat. (bankok biztosítják a váltók kifizetését). → klasszikus bankjegyek.

Monopolizálta a bankjegy kibocsátást az állam (arany fedezet nincs már mögötte).

Pénz: árura szóló követelés.

Pénz funkciói

Elsődleges

- forgalmi funkció: adott ország fizetési forgalmában van jelen.

- értékmérő funkció: meghatározza az adott termék értékét, ezért azok összehasonlíthatóak lesznek.

Másodlagos

- fizetési eszköz funkció

- felhalmozási eszköz funkció: megtakarítás eszköze.

- világpénz funkció

Magyar Bankrendszer

Egyszintű bankrendszer: a jegybank közvetlen kapcsolatban áll az egyes gazdálkodó szervezetekkel/ egységekkel.

Kétszintű: jegybank

│

──────────

│ │ │

Hitel
intézetek

Magyarországon kétszintű bankrendszer van.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)

1924. május 24-én alapították.

Rt formájában működik, de nem köteles használni az Rt kifejezést.

Elnök: Simor András

Alelnökök: Karvalits Ferenc

Király Júlia

Ügyvezető: Sándor György

6 évre vannak választva, hogy függetlenek tudjanak maradni politikailag. (személyi, anyagi függetlenség).

MNB célja a pénzmennyiség szabályozása. „őrködik az infláció felett”.

Országgyűlés alá van rendelve.

Pénzmennyiség szabályozásának eszközei

1. Nyílt piaci műveletek: értékpapír adás-vételét jelenti.

Ha az MNB értékpapírt vásárol, úgy pénzt juttat a hitelintézetekhez, akik az tovább kihelyezik a gazdaság egyes szereplőinek.

Ha az MNB értékpapírt ad el, úgy elvonja a pénzt a hitelintézetektől, akik így kevesebb pénzt tudnak kihelyezni a gazdasági szereplőkhöz.

2. Refinanszírozás: refinanszírozási kamatláb az a kamatláb, amely mellett a hitelintézet kitelt vehet fel a jegybanktól.

Ha a refinanszírozási kamatláb emelkedik, a hitelintézetek számára drágább lesz a hitel, úgy kevesebb hitelt vesznek fel, ez csökkentheti a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, esetleg kiáramlását. → vissza szorítja az inflációt.

3. Jegybanki alapkamat: az a kamatláb amely mellett a hitelintézet betétet tud elhelyezni a jegybanknál.

Ha a jegybanki alapkamat emelkedik, ez ösztönzi a hitelintézeteket arra, hogy betétet helyezzenek el a jegybanknál, így kisebb pénzállományt tudnak kihelyezni az egyes gazdasági szereplőkhöz.

Ha a jegybanki alapkamat csökken, a hitelintézetek kevesebb betétet helyeznek el a jegybanknál, így nagyobb a pénzállomány, amelyet kihelyeznek az egyes gazdasági szereplőkhöz.

Kötelező tartalék ráta: kereskedelmi bankok jegybanki pénzállományának és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő.

Pénz multifikátor hatás.

Magyar Nemzeti Bank funkciói

- állam bankja: ő fogja vezetni a költségvetési számlákat

- bankok bankja: vezeti a hitelintézetek számláit, hitelt nyújthat nekik.

- tanácsadó funkció: a pénzügyminisztérium számára ad tanácsot.

- készpénz kibocsátás: bankjegy kibocsátás, MNB bocsátja ki.

- Forint értékállóságának biztosítása: inflációt próbálja kordában tartani.

Defláció: visszaesik a kereskedelem, fogyasztás.

Államháztartás

- központi költségvetés: állami bevételekkel és kiadásokkal való gazdálkodás.
80%-a adópolitika
adók pl.: ÁFA, SZJA, ( ezek bevételek)
kiadás: pl.: oktatás, autópálya.

- helyi önkormányzatok: önálló gazdálkodást folytatnak.

Finanszírozást kapnak a központi költségvetésből.

Bevétel: helyi adók, pl. IFA (idegenforgalmi adó)

Helyi adótörvény határozza meg, hogy milyen fajta és mértékű

adót vethetnek ki.

Kiadás: közintézmények fenntartása, fejlesztések, szakrendelők,

Segélyeket ad, vagy munka után, vagy alanyi jogon.

- társadalom biztosítás: közös kockázat vállalás az alapja.

→ egészségbiztosítás

→ nyugdíjbiztosítás

Egészségbiztosítás bevételei: járulékok (munkáltatóktól, munkavállalóktól)

Kiadások: szolgáltatások (eü.-i), táppénz, kórház fenntartás, gépek, stb.

- elkülönített állami pénzalapok: központilag jöhet létre. Gazdasági vagy társadalmi célzattal.

- Wesselényi Miklós árvízvédelmi alap

- munkaerő-piaci alap

- szülőföld alap

- nukleáris alap

Állam funkciói

Allokáció: piacra az államnak be kell avatkoznia. (ellát bizonyos feladatokat).

Gazdaságban pl.: garantált áron való felvásárlás.

Redisztribúciós funkció: beszed, majd újra eloszt javakat.

Stabilizációs funkció: infláció ( Ft értékállóságának biztosítása). Államadósság ne növekedjen.