Budapesten havi 80 ezer forint alatt nehezen hozható ki egy hónapnyi élet és tanulás vidékről felköltözött egyetemistaként. Így legalább 3,5 millió forintba kerül egy 7 féléves mérnöki vagy gazdasági alapdiploma. Ám sok esetben egy második szintű, négy féléves mesterdiploma is kell a karrierhez, ami további 2 millió forinttal növeli a költségeket. Ebből ösztöndíjakkal és támogatásokkal körülbelül csak a harmada kapható vissza.

A budapesti egyetemeken, főiskolákon a kollégiumi díj 8-14 ezer forint között mozog, az albérletért rezsivel pedig legalább 25 ezer forintot kell kiadni és akkor még nincs saját szoba. A BKV diákbérlet 3250 forint, étkezésre napi legalább 1300-1400 forintot (havi 36-39 ezer forint) lehet számolni, heti egy buli minimális fogyasztással is 2 ezer forint (havi 8 ezer), jegyzetre legalább havi 3 ezer forint a kiadás. Ha a mobilra és a tisztasági szerekre összesen 10 ezer forintot szánunk, máris 70-75 ezer forintnál járunk. Ha hozzávesszük az évi 105 ezer forintos tandíj egy hónapra eső részét, akkor havi 80-85 ezer forintból hozható ki egy hónap, szerényen élve.

Ösztöndíj, támogatások

Hogy mennyi pénzt lehet kapni az iskolától különféle címeken? A legjobban tanulók tanulmányi ösztöndíja elérheti a 25- 30 ezer forintot, ám a nagy többség 10-15 ezer forinttal számolhat. Szociális támogatásból a rászorulók többsége 10-15 ezer forintot kap. Így közepesnél jobban tanulva, átlag alatti jövedelmi háttérrel szociális támogatásból és tanulmányi ösztöndíjból 30 ezer forint körüli összeg érhető el.

Diákhitel: 30 ezres törlesztés

Marad egy havi 50 ezer forint körüli rés, amit vagy szülői segítséggel, vagy részben diákhitellel, részben órák utáni munkával lehet kompenzálni. Vonzónak tűnik a diákhitel felvétele, ám a diplomázás nehézzé teszi a pályakezdést és az egzisztenciateremtést. Aki 2008-ban kezdi tanulmányait, tíz félévet végez, és havi 30 ezer forintot vesz fel, annak 2013 és 2019 között bruttó 200 ezer forintos fizetés esetén is körülbelül havi 30 ezer forintot kell majd törlesztenie. Ha valaki nem akar adóssággal pályát kezdeni, a másik lehetőség diákmunka vállalása. Itt előnyben vannak a nyelvszakosok, akik egy magánóráért feketén 1600 forintot is elkérhetnek, így heti 8 óra tanítással kiegyenlíthető az 50 ezer forintos deficit. Más diákmunkánál már problémásabb a helyzet, hiszen itt csak 500 forint körüli órabéreket fizetnek. Összességében, szülői támogatás nélkül nagyon nehéz diplomát szerezni.

ELIT GIMNÁZIUMOK

Az egyetemre, főiskolára jutás sokszor már az érettségi előtt, a középiskola kiválasztásánál eldől. Vannak gimnáziumok, ahonnan nagyobb arányban jutnak be a tanulók a felsőoktatásba és vannak, ahonnan kevesebben. Az Országos Közoktatási Intézet rendszeresen méri a középiskolákból felsőoktatási intézménybe jutottak arányát. Érdekesség, hogy erősek a vidéki gimnáziumok, az első tízben mindössze két budapesti iskola szerepel. Szakértők megjegyzik, 84 százalék feletti továbbtanulási arány kiválónak számít. Az alábbi táblázatban a 2002-2006 közötti felvételi arányok szerepelnek iskolánként. Az arányszám azt mutatja, száz érettségizőből hány jutott be még abban az évben felsőoktatási intézménybe.

A listán élmezőnyben szereplő gimnáziumokba felvételivel juthatnak be a hallgatók. Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója elmondta, a hagyományos, négyosztályos gimnázium első évfolyamába kétháromszoros a túljelentkezés. A felvételibe az általános iskolából hozott pont, valamint a magyar nyelvből és matematikából írt felvételi vizsga eredménye számít bele. Nagyobb a túljelentkezés a hatosztályos évfolyamokra. 34 helyre körülbelül 280 jelentkezés érkezik. Itt már szóbeli elbeszélgetés is szerepel a próbatételek között.

haszon magazin cikke nyomán