Jó pap holtig tanul

Ahhoz, hogy a megváltozott munkaerőpiacon a felerősödő verseny nyertesei lehessenek, a munkavállalóknak át kell alakítaniuk a tudás megszerzésével kapcsolatos stratégiájukat

A tudásalapú társadalom, a folyamatos technológiai haladás, a globalizáció, az információs társadalom és a mobilitás egyfelől, a globális környezeti változások és a növekvő verseny kihívásai másfelől - nem csupán új lehetőségek és veszélyek jelentek meg az emberi (ezen belül az aktív) életpályán, de állandósult a változás is. A versenyképesség talán legfontosabb tényezője, hogy a gazdaságban folyamatosan keletkező munkaerő-, tudás- és jártasság-hiányokat a munkaerőkínálat pótolni tudja.

Ahhoz, hogy a megváltozott munkaerőpiacon a felerősödő verseny nyertesei lehessenek, a munkavállalóknak át kell alakítaniuk a tudás megszerzésével kapcsolatos stratégiájukat. Az egész életen át tartó tanulás újszerű fogalma magába foglal minden olyan, az életben vállalt tanulási tevékenységet, amelynek célja az ismeretek, a készségek és jártasságok fejlesztése személyes, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási megfontolásból.

Egy ilyen stratégia kiindulópontja a tanulás iránti igény felismerése és megértése, eszköze a tanulás alapfeltételét jelentő alapkészségek (írni-olvasni tudás, számolni tudás) és kulcskompetenciák (IKT tudás, idegen nyelvi tudás, vállalkozói készségek) megfelelő szintű elsajátítása és egész életen át frissen tartása. Ezekre épülhet a rendszeres részvétel formális és nem-formális képzéseken, illetve az informális módon megszerzett tudás beépítése a mindenkori kompetenciákba (adott tudás használatának bizonyított képessége).

Az egész életen át tartó tanulás ugyanakkor jóval többről szól, mint a gazdasági versenyképesség megteremtése vagy megőrzése, amennyiben az európai országok azon céljait és törekvéseit is elősegíti, hogy minél prosperálóbbak, integrálóbbak, toleránsabbak és demokratikusabbak legyenek. Az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiája az esélyegyenlőség, a különböző hátrányos helyzetek leküzdése és az egységes európai képzési térbe illeszkedés érdekében támogatja az oktatás kompetencia-alapú (egyéni, illetve nyitott tanulási utakat biztosító, moduláris) fejlesztését, a különböző oktatási és képzési lehetőségek átláthatóságának (és minőségbiztosításának) javítását és a különböző tanulási helyzetekhez illesztését (pl. távoktatás).

A széles kompetenciákon nyugvó, a munkaerőpiac mindenkori igényeihez igazodó szakképzés csökkenti a munkanélkülivé válás veszélyét, és gyorsítja az elhelyezkedést. A munkaerő-piac rugalmassága, a munkanélküliként töltött idő rövidítése pedig nem csak az érintett munkavállaló és a gazdaság, hanem az adófizető társadalom érdeke is.