A világot sújtó pénzügyi majd gazdasági válság kitörésekor a Válságshow nevű rendezvényünkön hazai és nemzetközi vendégek mondták el 2008 novemberében, hogy a tűzoltáson túl gazdasági szemléletváltozásra is szükség lenne. Nem sok jelét látjuk azóta se. Most a nagypolitika felhőrégiói helyett alulról jövő közösségi önsegítő kezdeményezéseket mutatunk be a hétvégi KÖRFESZT-en, amelyeknek a válság kitörése óta egyre nagyobb haszna van.

Válságshow címmel tartott a Védegylet 2008. novemberében a globális pénzügyi válságról kerekasztal beszélgetést. A Védegylet már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi átfogó pénzügyi és gazdasági válság megoldásához paradigmaváltásra van szükség: a válság nem kezelhető azokkal a neoliberális szemléletben gyökerező gazdasági eszöközökkel, amelyek kialakulását okozták.

Az azóta eltelt idő alatt kevés jele látszik annak, hogy olyan új közgazdasági-gazdasági irányok, megoldások lennének kibontakozóban, amelyek ma Magyarországon gyökeres szemléleti változást eredményezhetnének, tüneti kezeléssel nemcsak elnyomnák a bajt, hanem jó diagnózissal és megfelelő terápiával a betegség okára hatnának.

A KÖRFESZT-en a Védegylet most bemutatja azokat az új, szemléletformáló kezdeményezéseket, amelyek Magyarországon a pénzügyi-gazdasági válságra adott válaszokként alakultak ki, vagy erősödnek meg. Közös bennük az a gondolat, hogy a kiút a szolidáris, közösségi összefogásra építő megoldásokon keresztül található meg. Olyan megoldásokon keresztül, amelyben központi érték az egyoldalú profitmaximalizálásra építő, globális válságot okozó neoliberális szemlélettel szemben a védőhálóként működő, a társadalmi tőkét erősítő emberi és társadalmi szolidaritás, a közszolgáltatások megőrzése, valamint a fenntartható fejlődést biztosító, természeti környezettel való szolidáris viszony.

Ha már részt vettél hasonló kezdeményezésekben, oszd meg másokkal tapasztalataidat!

A gazdálkodás, a gazdaság: kapcsolat. Kölcsönhatás az ember természeti környezete és a saját személyiségében, kötődéseiben megjelenő természete között. A KÖRFESZT-en 7 beszélgetéssel fedjük fel a civilizációs zsákutcába jutott ember gazdaságági kapcsolatainak problémáit, és kutatjuk a lehetséges új utak nyomvonalait.

1. Falusi kistérségi összefogás.

Mit tehet az a közösség (falu, kistérség) amelyiknek nincs pénze, de élni akar? Az a vidéki település, ahol nincs bank, posta, iskola? Saját magának kell megszerveznie létfenntartási piacát, vagyis élelmiszer-, energia-, egészségügyi-, stb. ellátását. Ki kell építenie a közösségi szintű öngondoskodás kereteit. A helyi vállalkozónak helyi munkaerő segítségével kell eljutnia a helyi piacra: a helyi termelésnek helyi fogyasztást kell kielégítenie.

2. A természetközeli gazdaság elvesztése.

A természetközeli ember - jellemző módon - fejletlennek kikiáltott kapcsolattartási módjai megszűntek deformálódtak. Miért vált az emberi szükséglet-kielégítés finanszírozástól függővé és ugyanakkor marketing által provokálttá? Sokak szerint a pénzhasználati díj, a negatív kamat bevezetése paradigmaváltást jelentene.

3. Az uzsoramentes gazdaság.

Egy gazdaság, ahol a pénz tulajdonosai nem élnek vissza erőfölényükkel.

4. Szegények bankja.

A társadalom jövedelmi piramisának alján elhelyezkedő rétegek, vagyis a kispénzűek lehetőségeit növeli a szegények bankja kezdeményezés. Amikor nem adott a kisösszegű, mikro-hitelhez szükséges egyéni tárgyi fedezet, akkor a 3-5 főből álló hitelfelvevői kör tagjai egymásért szavatolnak. A kör legizgalmasabb kérdése: megvalósulhat-e a "szegények bankja" Magyarországon?

5. A bankok túlhatalmának letörése.

Megkérdőjelezzük a pénzügyi szféra monopolhelyzetét. Miért van az, hogy a bankhoz képest kis tőkeerőt képviselő ügyfél, legyen az akár befektető, vagy hitelfelvevő, alárendelt tárgyalási pozícióba kerül? Már a szerződés előtt egyenlőtlenül oszlik meg a kockázatvállalás, az esemény bekövetkezte után ugyanez érvényes a kockázatviselésre. Hogyan tehetnek szert nagyobb érdekérvényesítő-képességre a nem VIP ügyfelek? Önszerveződéssel.

6. Kell-e növekedés? Mi a fejlődés?

A hatodik kör az ipari forradalommal lendületbe jött nyugati civilizációnak azt az alapvetését feszegeti, amely a növekedést természetes állapotnak tekinti. Az ipari forradalom nyomán a hajdan volt élet maradványai kerülnek felszínre a Föld méhéből ásványkincsek, nyersanyagok formájában. De meddig? Meddig tartható fent a lendület? Meddig tartható fent az ember önhittsége, hogy a tudomány majd mindent megold? Nem kellene-e a növekedés után a fejlődés fogalmát is zárójelesen használnunk? Harmonikus beilleszkedésre, fenntartható létmódra lenne szüksége az emberiségnek.

7. Helyi pénzek

Azt gondoljuk, hogy Magyarországon nem csak a nagyvállalatoknak, hanem helyi közösségeknek is jár az érdekérvényesítés lehetősége. Ráadásul, ha mindezt nem biztosítjuk, az egész országunk versenyhátrányba kerül. A nagyvilágban 5.000-nél is több helyen használnak a közösségek saját, helyi pénzt. Városok, civil közösségek. Csak Németországban több tucat helyen forog a helyi pénz, békés egymás mellett élésben a hivatalos fizetőeszközökkel. Mert az adóhatóság és a német jegybank a jótékony hatásuk miatt megtűri őket.

+1. Záró-beszélgetés.

Útravalót szeretnénk egymásnak.

(összeállította: Szalay Zsuzsanna, Fekete Hajnal)