Tanulás: Neurotársadalom, avagy hogyan dolgozhatunk, tanulhatunk hajnalig kimerülés nélkül?

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1080 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 589 db
  • Blogbejegyzések - 831 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 411 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1080 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 589 db
  • Blogbejegyzések - 831 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 411 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1080 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 589 db
  • Blogbejegyzések - 831 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 411 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1080 fő
  • Képek - 1041 db
  • Videók - 589 db
  • Blogbejegyzések - 831 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 411 db

Üdvözlettel,

Tanuljunk együtt vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Zack Lynch, a júliusban megjelenő The Neuro Revolution című könyv szerzője és a Neurotechnology Industry Organization lobbicsoport alapítója szerint az információs társadalmat a nootropikumokon alapuló neurotársadalom fogja felváltani. Míg érdemes ezt szkepticizmussal kezelni, elgondolkodtató a szerző másik gondolata: az új gyógyszerek megjelenésükkel új piacokat teremtenek és normális, mindennapos állapotokat az orvosi közélet betegségként fog diagnosztizálni.

 

Gyorsabban, biztosabban dolgozhatunk kimerülés nélkül hajnalig, jobban átláthatjuk az Excel-táblákat, kiaknázhatjuk szellemi tartalékainkat, gyorsabban tanulhatunk nyelveket, nem okoznak gondot a vizsgák sem, állítják a legális szellemi teljesítménynövelő szerek, a nootropikumok használói. Csakhogy aki ezekkel dolgozik vagy tanul, vélhetően nem rendeltetésszerűen használja a szereket.

 

A plasztikai sebészet mintájára cosmetic neurology-nak, plasztikai idegsebészetnek nevezte el Anjan Chatterjee, a Pennsylvaniai Egyetem idegorvosa a huszonegyedik század új gyógyszerszedési gyakorlatát: a gyógyszereket diákok és professzorok nem éppen neurológiai rendellenességek kezelésére, Parkinson- vagy Alzheimer-kórra, netán ADHD-re, kóros hiperaktivitásra szedik, hanem azért, hogy szellemi teljesítményüket fokozzák. Öt éve írt cikkében Chatterjee úgy vélte, elfogadott jelenséggé válhat a szellemi dopping, ami akár oda is vezethet, hogy egyes idegorvosok gyakorlatilag legális doppingtanácsadókká képezhetik át magukat. A fokozódó iskolai és munkahelyi versenyhelyzetekben bármilyen segítség előnyt jelenthet, az irodakultúra dolgozói hatékonyak akarnak lenni, a tehetős, ugyanakkor feszült emberek legalább ennyire akarják magukat stimulálni - mindezekre segítséget jelenthetnek olyan legális szerek, amelyek gyorsabbá, fókuszáltabbá, sokkal produktívabbá tehetnek minket.

A kutató pontosan látta a trendet: a plasztikai idegsebészet alapját adó gyógyszerek, a nootropikumok a köztudatban egyébként is régóta - az interneten gyakorlatilag a technokultúra beindulása óta - jelen vannak, legutoljára tavaly áprilisban váltott ki nagy vitát a Nature magazin szellemi teljesítményfokozókkal kapcsolatos online kérdőívének eredményhirdetése.

 

A  Nature 1400 válaszadójának egyötöde állította azt, hogy használ koncentrációt, fókuszt vagy memóriát fejlesztő gyógyszereket, nagy többségük szerint pedig az egészséges (azaz idegi problémákkal nem diagnosztizált) felnőttek nyugodtan szedhetnének ilyen szereket. 69 százalékuk azt mondta, a szellemi teljesítmény fokozása mellett megengedhetőek az enyhébb mellékhatások, egyharmaduk pedig hangsúlyozta: adnának hasonló szereket gyermekeiknek is, ha biztosan tudnák, hogy más szülők is megengedik a gyógyszerszedés ilyen formáját.

 

A Nature már korábban is érintette a témát: Barbara Sahakian és Sharon Morein-Zamir neuropszichológusok szerint legalább annyira erős fejlesztési vágy kapcsolódik a kognitív képességekhez, mint a szépséghez vagy a szexuális teljesítőképességhez. Sahakian szerint mindezt bonyolítja az, hogy ritkán működünk optimálisan, az esetlegesen felmerülő problémákra vagy állapotokra pedig gyors megoldást keresünk - amire pedig ideális megoldás egy tabletta bedobása.

 

Az ilyen megoldásokat (amit az angol off-label, azaz nem előírásszerű használatnak nevez) értelemszerűen sem a gyógyszergyártók, sem az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal, az FDA nem támogatja. A nootropikumok használata Amerikában igazán jelentős. A könnyen beszerezhető ADHD-gyógyszerek például, részletezi egy megkérdezett egyetemista a New Yorker cikkében, a megfelelő folyamatos koffeinellátással támogatva biztos koncentrációt ad, keményebb vizsgaidőszak közben is biztosít annyi szellemi többletet, hogy meg lehessen írni beadandó esszéket. Ám ennek hátulütői is vannak: utólag elolvasva az esszék sokkal kevésbé lényegretörőek, s a gyógyszerszedők sokkal több időt szentelnek a kutatómunkának, mint magára az írásra. A készítmények csak akkor használhatóak szellemi teljesítményfokozóként, ha célratörően állunk neki feladatunknak és tudjuk, mit akarunk tenni, ellenkező esetben "eltévedhetünk" és mást kezdünk el csinálni kényszeresen olyan lelkesedéssel, amilyennel a szellemi munkát akartuk.

A nootropikumok off-label hatásairól és mellékhatásairól kevés tanulmány van, és néha még azok is ellentmondanak egymásnak. A témával foglalkozó irodalom nem zárkózik el attól, hogy olyan fórumokhoz nyúljon forrásanyagként, mint a különböző drogok hatásait részletező Erowid,  vagy az ImmInst, amelynek tagjai részletes beszámolókat publikálnak gyógyszerszedési élményeikről. A hatásmechanizmusok azonban emberenként gyakran különböznek. Martha Farah, a Center for Cognitive Neuroscience intézet igazgatója szerint a teljesítményfokozó gyógyszerek jobban hatnak a gyengébb szellemi képességűekre, ezt pedig az magyarázhatja, hogy egyes emberekben található olyan gén, amely gyorsabban bontja le a dopamint. 

 

A szervezet dopaminszintje kényes dolog: ha túl kevés van belőle, akkor nemcsak fáradtabbak vagy kevésbé motiváltak vagyunk, hanem bizonyos kognitív feladatoknál rosszabban is teljesítünk. Ha viszont túl magas a dopaminszint, túlstimuláljuk magunkat, egyúttal ugyanazon szellemi feladatokban jobban tudunk teljesíteni. Akiknek tehát természetükből adódóan alacsonyabb a dopaminszintjük, a nootropikum hatására jobban tudnak majd teljesíteni. Érdemes észben tartani Zack Lynch, a The Neuro Revolution című könyv szerzőjének figyelmeztetését is. Lynch szerint a nootropikumokkal kapcsolatban elterjedt közkeletű kifejezés, a cognitive enhancement (kognitív megerősítés) megtévesztő, ugyanis nem szuperembereket csinálunk magunkból, hanem csak időleges szellemi előnyt nyerünk. Mindezt  számszerűsíti is: szerinte 40-50 százalékból a gyógyszerek hatására 80 százalékos hatásfokot érhetünk el.

 

A testépítő boltoktól a gyógyszerben úszó jövőig
google_ad_client = "pub-1094437899690041";/* 120x240 A */google_ad_slot = "9975279082";google_ad_width = 120;google_ad_height = 240;
A doppingszernek is tekinthető nootropikumok szabályozását illetően még semmilyen precedensről nem beszélhetünk, bár egyes amerikai oktatási intézményekben tiltják a szellemi stimulálószerek használatát. A szakvélemények ezzel kapcsolatban megoszlanak: a készítmények hatására ugyanis csak meglévő szellemi kapacitásunkat, erőforrásainkat tudjuk jobban kihasználni, új képességekre nem teszünk szert - ha pedig ezt tiltjuk, gyakorlatilag a kávéivást is tiltanunk kéne. Hasonló véleményen van Paul Phillips pókerjátékos is, aki gyógyszerszedést követően kezdett el pókerezni 2003-ban, hat hónapon belül pedig 1,6 millió dollárt szedett össze különböző pókerversenyeken. Nem okosabb lesz, a szer hatására, állítja Phillips, hanem tisztább aggyal tud leülni az asztalhoz és sokkal jobban képes olvasni partnerei metakommunikációjából. A nootropikumok használói egybevágóan állítják - diákok, újságírók, programozók egyaránt -, a szellemi teljesítményt csak akkor lehet igazán fokozni ezekkel, ha tudjuk, mit akarunk - nem lehet esszét vagy cikket írni fokozott szellemi állapotban, ha csak írni akarunk, de nem tudjuk, mit akarunk billentyűzetre vagy papírra vetni.

© sxc.hu
A hatásmechanizmusok kidolgozására jelentős időt és kutatómunkát kell szánni, a készítmények ára sem elhanyagolható hosszú távon. Számos vényköteles készítmény olyan orvosságnak minősül, amit ADHD-ra, kóros hiperaktivitásra írnak fel, a nootropikumokkal élők pedig vagy eleve jogosultak orvosi diagnózis alapján ilyen gyógyszerekre, vagy diagnosztizált ismerősüktől szereznek, egyetemi kampuszon vásárolják, illetve az interneten rendelik. A kutatók aggódnak a jelenség elterjedése miatt: elképzelhetőnek tartják, hogy csak a tehetősebbek folyamodhatnak majd a szerekhez. A gyógyszeriparban és a társadalomban egyaránt egyre fokozódó versenyt láthatunk, így elképzelhető, hogy a nootropikumok által kínált előnyöket a munkáltatók is "elfogadják" - az amerikai légierő már most is modafinilt javasol hosszabb bevetésekre pilótáinak, a német Luftwaffe pedig a második világháború idején fejlesztett ki egy olyan szert, amelynek szedésével a bombázók pilótái hosszabb időszakot kibírtak alvás nélkül (igaz, ez utóbbi nem terjedt el széles körben, mivel élénk hallucinációkat okozott). A fókuszálási képesség valamint a kreativitás között fordított arányt figyeltek meg, Chatterjee pedig azt az extrém esetet vetíti előre, amelyben elkövetkező generációnk jól teljesítő, jól fókuszáló könyvelőkkel lesz tele.

Korábban beszámoltunk már a gyógyszervisszaélésekkel foglalkozó NIDA kormányszervezet kutatásáról, amely szerint a modafinil - eredetileg alvásproblémákra kifejlesztett szer hatóanyaga, amelyet ébrenmaradásra és agyi teljesítményfokozásra is használnak - függést okozhat, ezt pedig használóinak magas dopaminszintjéből állapították meg. Korábban a tudományos élet úgy vélte, a szer és társai nem okoznak dopaminszint-emelkedést, az amfetaminszármazékoktól eltérően.

"Maga a függőség tulajdonképpen a szervezet alkalmazkodása a megváltozott agyi kémiai környezethez - véli G., magát megnevezni nem kívánó interjúalanyunk, aki programozói munkájához használja a készítményeket. Több évre visszamenő tapasztalatai szerint a "modafinil vagy az ADHD/Parkinson-gyógyszerek addikcióhoz vezethetnek, más hatásgörbéje van viszont a kolinerg szereknek", azoknak a készítményeknek, amelyek az emlékek kialakulásáért felelős acetilkolin mennyiségét növelik az agyban. Kolinergnek számít az acetil-L-karnitin (rövidebb nevén ALCAR), a huperzine A, a B5-vitamin, de még a nikotin esetében is hasonló hatásmechanizmust figyeltek meg - G. elmondása szerint "pár órányi pörgést követően erős fáradtság jelentkezik, aminek hatására az ember elmegy aludni. A kolinerg szerek általánosságban véve növelik az agy aktivitását, cserébe kellemetlen zavaró tényezőket is felerősíthetnek - aki például hajlamos a dekoncentráltságra, annak a figyelmét ilyen állapotban sokkal könnyebben elvonja valami lényegtelen dolog".

"Sarkítva fogalmazva egyetemi diplomát nem lehet pusztán tabletták rendszeres szedésével összehozni" - mondja G., aki szerint a készségeknek és képességeknek meg kell lenniük, a nootropikumok csak abban segítenek, hogy több agyi erőforrást tudjunk bevonni a szellemi tevékenységekbe. "A kolinerg szerektől gyorsabban jár az agyunk, több lehetőséget vagyunk képes megvizsgálni ugyanazon stimulus alapján, intuitívabbak vagyunk" - állítja interjúalanyunk, aki többféle hatóanyaggal kísérletezett magán, többek között acetil-l-karnitint, piracetamot szedett, mára azonban megmaradt a gingko bilobánál valamint egyes vitaminszármazékoknál. A szereket csak olyan szituációkban éri meg használni, ahol szükségünk van arra, hogy agyunk nagyobb fordulatszámon működjön - ellenkező esetben túlstimulációt, zavaró izgalmi állapotot okoznak.

Magyarországon számos nootropikum szerezhető be táplálékkiegészítőként, általában testépítő szerekbe keverik őket alapanyagként. Tiszta formában külföldi piracetam- és ALCAR-készítmények, nagy tisztaságú gyógyszerészeti alapanyagok kerülnek forgalomba nagy kiszerelésben, amelyeket táplálékkiegészítőkkel foglalkozó cégek vásárolnak meg, majd kisebb adagokban webboltokban lehet őket beszerezni - állítja kérdezettünk, aki hangsúlyozza: idegrendszeri vagy pszichiátriai betegségek legapróbb gyanúja esetén is kerülni kell minden nootropikummal kapcsolatos kísérletezést. E szerek ugyanis ugyanúgy erősítik ezekért a betegségekért felelős idegpályák működését, mint bármely más olyan agyi struktúrát, aminek pozitív hatása van a fogyasztó életére. Skizofrének, epilepsziások vagy személyiségzavarral küzdők kerüljék ezeket a szereket, állítja G., aki bevallja: neki is voltak rosszul elsült kísérletezései.

hvg.hu

Címkék: kimerülés neurotársadalom tanulás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Gulybán Barnabásné 2 napja új blogbejegyzést írt: Jó vásárlást!2

Gulybán Barnabásné 3 napja új blogbejegyzést írt: Jó vásárlást!

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu