Nepp József nevéhez fűződik a Gusztáv-sorozat, amely világhírűvé tette a magyar rajzfilmet, s ő rendezte a Mézga családot is. De amióta nyugdíjba ment, alig vesz a kezébe ceruzát. Nemrég a magyar mozgókép mesterének választották.

- Halló, Nepp József?  Cikket írnánk önről.

- Én csak egy kisnyugdíjas vagyok, mit mondhatnék?

- Szép nagy portrét szeretnénk.

- Én meg szép kis portrét. Amikor felhívott valaki azzal, hogy kitüntetnek, azt hittem, ez a Kész átverés show.

Aztán ajánlja, keressem inkább Dargay Attilát, a magyar rajzfilm klasszikusát, vagy Jankovics Marcellt, a rajzzsenit. Mondja, hozzájuk képest ő csak ?egy iparos?.

Nehéz a szerénység falait áttörni. Szerinte a több évtizedes pálya, a közönségsiker nem elég ok a szereplésre. Gusztáv, Mézga Géza és egyéb filmtörténeti balekjai nem szorulnak szóvivőre. Amúgy is por lepte már kalandjaikat.

- Imádom Mézgáékat - bököm ki végső érvként.

Csend a vonal végén. Sóhaj.

- Hát jó. Májusban vagy júniusban akar jönni?

- Holnapután - búcsúzom.

Ám a telefonkönyvből kinézett címet hiába keresem az Üllői úton. ?Üdülő út! Félreolvasta? - harsogja a mobilba Nepp. A budai ház kapujában már vidáman ráz kezet. Úgy látszik, nála a kelekótyaság jó pont.

Ő rendezte a Dr. Bubót is, egész estés rajzfilmje a Hófehér és a Gréti, forgatókönyvét írta - többek között - a Szaffinak, a Vuknak, a Macskafogónak, az Egérútnak. Zenét is komponált, ha kellett. Rajzfilmes mindenes, ötletgyáros, mondják, akik ismerik.

- Gyerekkoromban folyton anyámat nyaggattam, hogy mit rajzoljak. Soha nem jutott eszembe semmi - derül magán a rajzmester.

Csepelen született 1934-ben. Édesapja darus volt a vasgyárban, édesanyja hajnal háromkor kelt, hogy a kispesti varrodába időre beérjen. A kemény munkásnapokat humorral enyhítették. A mama Rejtő-regényeket vásárolt a piacon, otthon egymást mulattatták Tuskó Hopkins és Fülig Jimmy történeteivel. A fiú kívülről fújta majd' az összes P. Howardot. A papa, Nepp Mátyás '32-ben lépett be a szocdem pártba, '45-ben ?bekáderezték?: a csepeli kórház gondnoka lett, de '49-ben kirúgták. Nem volt hajlandó ?átigazolni? a kommunista pártba. Mivel a vasgyárba se vették vissza, talicskázásból tartotta el a családot. Akkor döntötte el a fia: soha egyetlen pártnak sem lesz a tagja, messze kerüli a politikát.

Fogadalmát nem volt nehéz megtartania. Amúgy is csak a könnyű műfaj érdekelte. Az Apolló moziban elbűvölten nézte Donald kacsát, Popeyt és Mickey egeret - a szovjet propagandafilmek előtt. Amikor odahaza bejelentette, rajzfilmes lesz, apja ?összeomlott?. Ő ugyanis arról álmodott, fia Oxfordban tanul majd jogot, politikát. Talán még parlamenti bársonyszék is várhatja itthon. ?A magyar Walt Disney leszek? - gondolta akkor Nepp József.

Nyílegyenes a pálya. Rögtön fölvették az Iparművészeti Főiskolára, díszlettervezést, díszítőfestészetet tanult. Diploma után, 1957-ben a Pannónia Rajzfilmstúdióba került. Akkoriban még főleg plakátok, reklámok készültek ott. Nepp is kipróbálhatta tehetségét a Zizi cukorka ?méltatásában?, s közben a szakma minden csínját-bínját kitanulta.

A magyar rajzfilm nagy korszaka a hatvanas években kezdődött. A Pannóniában akkor már egy szobában üldögélt a híres ?triász?. Jankovics hódításaival szórakoztatta kollégáit, Dargay le sem tette a ceruzát, Nepp pedig filmes ezermesterként sürgölődött. És ?mellékesen? megteremtettek egy műfajt, amely világhírűvé tette Magyarországot.

Nepp első önálló, rövid rajzfilmjét, a Szenvedélyt a cannes-i fesztiválra is meghívták. Állítólag a fekete humorú film a láncdohányos Kádár elvtársnak is nagy kedvence volt: az ?ős?-Gusztáv, a balfék kisember az ördöggel is megvív, hogy leszokjon a cigarettáról. Roppant boldog, hogy sikerült. Aztán másnap fejére esik egy tégla, és szörnyethal. E rövidke művet korszakváltónak tartják a szakmában. Nepp bizonyította először: a rajzfilm nemcsak gyerekeknek szól. A Holnaptól kezdve című etűdben a lusta emberke óriási bicepszről ábrándozik. Küszködéseit saját melódiával vidámította Nepp.

- Nem értettem a zenéhez, csupán egy évig tanultam gitározni. Egyik barátom lakásában leültem a zongorához, tetejére kipakoltam a zenei tankönyveket, azokból ?ollóztam? ki, hogyan kell a nagybőgőt összehangolni a fúvósokkal.

Pege Aladárék játszották el a számot, de még az ő dobosukat is megizzasztotta a ritmusképlet. A pannóniás rajzfilmekben a kor legnagyobb művészei működtek közre. Gusztáv nyögéseit Alfonzó ?szinkronizálta?, a Vili, a veréb Tündér-hangja Tolnay Klári volt. Mézgáék rosszcsont, kényeskedő cicájának Domján Edit ?adott hangot?.

Említi Nepp, egyik kolléganője az első rövidfilmjéhez Básti Lajost hívta. Básti akkora sztár volt, hogy minimum a Hamlet szikronizálására illett felkérni. Mégis elment a rajzfilmstúdióba. Ott tudta meg, hogy a filmben csak annyit kell mondania: ?He?!? Básti zokszó nélkül fogott a munkához, legalább tízféle hangsúllyal adta elő egyszavas szerepét.

Valójában minden alkotás közösen készült a Pannóniában. Aki az egyik filmet rendezte, az a másiknak a művében - mondjuk - hátteret rajzolt. A stúdióvezető, Matolcsy György így akarta elérni, hogy senki ne tartsa magát többre a másiknál.

A Gusztáv úgy indult, hogy a figura tervezésére házi ?rajzversenyt? hirdettek: egyhangúlag Jankovics rajzát választották a legjobbnak. A jellemhibás, hiú, füllentgetős, pénzsóvár kisembert több mint száz epizódban figurázták ki. A legtöbb részt Nepp rendezte. Hatalmas nemzetközi siker lett a Gusztáv. Európától Új-Zélandig mindenhol vetítették.

Ezután a Magyar Televízió is beszállt a rajzfilmgyártásba, és elkészült az első hazai rajzos tévésorozat, a Mézga család. Milliók tapadtak a képernyőre, ha vetítették. ?Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás, és nem forgatja csacsi-kacsaláb? - énekelte Mézga Géza a frizsiderszocializmus éveiben. Lüke Aladár, a magyar zsenipalánta recsegő rádión hangolódott már a harmincadik századra.

Az alapötlet Neppé volt, a dialógusokat a ?rímhányó? Romhányi írta. Azaz a Zeneakadémiát végzett, librettókat alkotó Romhányi József, aki emellett a Foxi Maxit és a Flinstone családot is fordította. Mondják, Frédi, Béni magyarul sokkal jobb, mint eredetiben.

Romhányi egyébként köztudomásúan sótlan ember volt.

- Szinte egyetlen poént sem hallottam tőle az életben. Egyszer meghívott a stúdióvezetőmmel disznótorosra. Gondoltuk, végre jól kiszórakozzuk magunkat. De Jóska alig szólt, unottan üldögéltünk. Végre beállított Fényes Szabolcs zeneszerző, akiből viszont ömlöttek a sztorik, dőltünk a nevetéstől.

Romhányi igazi úr volt a Kádár-korszakban is. A Fészekbe járt bridzselni, cselédet tartott svábhegyi villájában. Neppben mindig fölhorgadt ?osztályöntudata?, ha Romhányinál vizitált. Dafke úgy köszöntötte a cselédet: ?Kezeit csókolom, Rozika!?

De Nepp sem volt társasági ember. Kerülte a művészköröket, csak a régi gyerekkori barátokkal járt össze néha. Hiába lett érdemes, kiváló és Kossuth-díjas művész, a lelkében örökre csepeli srác maradt.

A Mézga után még elkészítette a Kérem a következőt! sorozatát Ternovszky Bélával. A figurákat megint csak Jankovics Marcell tervezte. Három nap alatt megrajzolta az állatszereplőket. Ternovszkyék felajánlották neki: vagy csinálja meg az egész sorozatot, vagy azonnal kap ötezer forintot, de akkor le kell mondania szerzői jogairól. Jankovics az utóbbit választotta - pechjére. Doktor Bubó, Ursula nővér és Csőrmester elképesztő népszerűségére senki sem számított.

Nepp minden filmkockát kézzel rajzolt, a digitális technika abszolút nem érdekelte: az emberi rajzot bitekben kódolt vonalak nem pótolhatják. Ma sincs számítógépe. A rajzfilmes aranykor a rendszerváltásig tartott, a végjátékról nincs kedve beszélni. ?Lejárt lemez?: az állami támogatás megszűntével a Pannónia szétesett, a kis stúdiók bérmunkából tengődnek, saját mű alig készül. Az ?átkosban? még a világ rajzfilmkészítő nagyhatalmai közé tartoztunk.

Tíz éve ment nyugdíjba Nepp József, azóta nem nagyon vett ceruzát a kezébe. Rajzait elajándékozta, kidobta, a meg nem valósult forgatókönyveit pincébe zárta. Bár van otthon néhány saját rajzfilmje videón, a vendégek unszolására se szívesen veszi őket elő. Azt mondja, csak a hibáit látja viszont. És az ?elrajzolt? múltat már nem radírozhatja ki.

- Nem lett belőlem a magyar Walt Disney. Se képességem, se lehetőségem nem volt hozzá - összegez szárazon.

Nála ennyi a leltár.

- És ha azt mondom, szerintem Disneynél is jobbat alkotott?

Úgy néz rám, mint egy bolond köbunokára a harmincadik századból.

Sándor Zsuzsanna