A kaliforniai San Joséban idén is kihirdették a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny, az ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) győzteseit.

A HVG Értesülése szerint Amerikában az elmúlt öt évben két fiatalról, Rátai Dánielről és Spohn Mártonról már elneveztek az Intel ISEF verseny után kisbolygót. Idén két újabb magyar diák részesült ebben az elismerésben. Sugár Krisztina és Simon Dávid Szabolcs a budapesti Szent Margit Gimnázium végzősei, akiket az ISEF hazai társszervezete, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegált,  hulladékhő-pumpa nevű találmányukkal két rangos elismerést is begyűjtöttek. A második helyezés kiemelt rangját az is jelzi, hogy Krisztináról és Dávidról elneveznek egy-egy Föld-közeli kisbolygót.

Kevesen tudjuk, de meglepően sok elnevezés őrzi a Világűr más részein is jeles honfitársaink emlékét.Nézzük sorra:

A Holdon például 14 kisebb-nagyobb kráter kapta meg a természettudományok egyik vagy másik magyar kiválóságának a nevét. Közülük tíz a Holdnak a Földről nem látható, de már pontosan feltérképezett túloldalán található, ott van a legnagyobb, a 210 kilométer átmérőjű Kármán-kráter is.

Elhagyva bolygónk közvetlen vonzáskörzetét, a világűr képzeletbeli magyar vándora örömmel fedezhet fel “ismerősöket" a szomszédos planétákon is. Így a Naphoz legközelebb keringő égitesten, a Merkuron kráter viseli Bartók Béla, Jókai Mór, illetve Liszt Ferenc nevét.

A hozzánk közelebbi Vénuszon három kráternek (Erika, Margit, Tünde) és egy 975 kilométeres hátságnak (Szél-Anya) magyar csillagászok adtak nevet.

Hasonlóan kedvező a kép másik szomszédunkon, a Marson is, ahol négy kráter elnevezése magyar eredetű (Bak, Eger, Igol, Paks).

A bolygóközi térben pedig többszáz apró égitest száguld a Nap körül, amelyet magyar csillagász fedezett fel, és/vagy magyar nevet kapott. Az ismert méretűek közül a legnagyobb 137 kilométer átmérőjű, ezt Schulhof Lipót találta meg a végtelen térben, s a Protogeneia elnevezést adta neki.

A legtöbb magyar kapcsolódású kisbolygót - szám szerint huszonegyet - Kulin György csillagász fedezte fel.

De komoly eredmények fűződnek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásához is. Nekik az 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében több mint ötszáz aszteroidát sikerült felfedezniük. A Nemzetközi Csillagászati Unió nyolc, magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését fogadta el. Az Ágasvár nevű, 4-5 kilométer átmérőjű égitest a hazai amatőr csillagászat egyik neves észlelőhelyéről, az ágasvári turistaházról kapta a nevét. A Szeidl névre keresztelt kisbolygó Szeidl Béla csillagász tiszteletére kapta a nevét, a Balázs nevű aszteroida pedig Balázs Lajosról, a Konkoly obszervatórium igazgatójáról – mindkettő felfedezése Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta érdeme. Az 5-6 kilométer átmérőjű Lóczy a nevét Lóczy Lajos geológusról kapta. Egy alig egy kilométeres kisbolygó, amely két és fél év alatt kerüli meg a Napot, Latinovits Zoltán nevét viszi naprendszerünkben. Nem sokkal nagyobb az az égitest, amely Rubik Ernő hírét hordozza. De elneveztek kisbolygót Haynald Lajos erdélyi püspökről, egy obszervatórium megalapítójáról, valamint Teleki Sámuel Afrika-kutatónkról is (Telekiről blogunk egyik korábbi cikkében lehet még olvasni).

Időközben újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (http://www.mcse.hu) Sárneczky Krisztián és Kiss László egy 2-3 kilométer átmérőjű égitestet fedezett fel a kisbolygóöv belső részén. Az 1999 YW14 jelű aszteroidát Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Az Egri Csillagásztorony (képünkön) régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7-8 kilométer átmérőjű kozmikus sziklát, amely a kisbolygóöv külső részén halad, és 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, a Jókaimór (2003 NY5) aszteroida 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. (Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.)

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel a 4-5 kilométer átmérőjű Tittel (2003 QW68) kisbolygót, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. Sárneczky és Sipőcz nevéhez fűződik a Ganz kisbolygó (2003 VL1) felfedezése is, ez az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról kapta, ugyanis a magyar nehézipar egyik megteremtője születésének 189. évfordulóján észlelték először.

forrás: nolblog