„A nyírmeggyesi általános iskolában a 2011-es fűtési szezon kezdete óta hidegek voltak a radiátorok, nap közben 12-15 fok van a termekben. Az önkormányzat tartozása miatt a szolgáltató kikapcsolta a fűtést, így a gyerekek egy olyan teremben zsúfolódnak ösze, ahol van egy villanykályha” – telefonált a szerkesztőségünkbe pénteken egy édesapa.

A panasszal kapcsolatban Ertsey Géza Pétert, Nyírmeggyes polgármesterét kérdeztük meg.

– Az igaz, hogy a szolgáltató kikapcsolta a gázt, de az nem igaz, hogy nincs fűtés az iskolában. Az önkormányzat a gázt nem is akarja visszaköttetni, ugyanis nagyon sokba kerül, helyette egy országos kísérlet részeként kavitációs rendszerű kazánt használunk. Ez egy magyar találmány, amely árammal melegíti fel a vizet. Energiahatékony, energiatakarékos, s környezetbarát.

A 2011-es őszi fűtési szezont már ezzel az új rendszerrel kezdtük el. Nem volt idő kiépíteni egy új radiátorendszert, a régihez kapcsolták rá, s ez bizony okozott némi gondot. A vezetékekkel is akadt műszaki probléma, s mindez ahhoz vezetett, hogy nem tud teljes kapacitással működni még ez a rendszer, ezért állítottunk be olajradiátorokat is a tantermekbe. Erre a hétvégére ígértek még egy motort, ha az is üzembe áll, meglesz a szükséges hőmérséklet a tantermekben.

2012 elején egy energetikai szakember arra hívta fel a figyelmünket, hogy információi szerint Nyírmeggyesen ez a berendezés nem üzemel, nem üzemképes, felhagytak a további próbálkozásokkal. A szakember azt is elmondta, hogy a kavitáció jelenségét régóta ismerik a szakemberek: mivel rongálja gépeket, a műszaki fejlesztésekkor igyekeznek a jelenséget kikerülni.

Kigyulladtak a vezetékek

A település polgármesterét, Ertsey Géza Pétert kérdezte meg ezek után a szon.hu arról, hogy mi is történt valójában a kavitációs kazánnal.

– A kavitációs kazánnal a legnagyobb gond az volt, hogy egy már meglévő műszaki hálózatra kapcsolták rá, s az új berendezés működését nem bírta el a már meglévő elektromos hálózat. Sokkal nagyobb áramerősségre lett volna szükség, mint amit a rendszer elbírt, emiatt egyszer a vezetékek kigyulladtak. Az E.On szakemberei egy esetleges még nagyobb veszélytől tartva trafócserét javasoltak, azonban ennek az egésznek a megtervezése és kivitelezése több hónapot vesz igénybe, így a központi iskolában leállítottuk a kavitációs kazánt, s új gázkazánokat szereltünk be, amelyek még így is energiahatékonyabbak és olcsóbbak, mint a korábbiak voltak.

Hadd jegyezzem meg, hogy a kisiskolában most is a kavitációs kazán működik – mondta el érdeklődésünkre a település vezetője. – A kavitációs kazán működtetéséről nem mondtunk le, a műszaki fejlesztés és felújítás után ismét szeretnénk működtetni, ugyanis a napelemes fűtéssel kiegészítve a jövő fűtését jelenti, hiszen fele annyiba kerül, mint a korábbi gázfűtés. A kavitációs kazán működtetéséhez egyébként kedvezményesen adja az áramot a szolgáltató, s remélem, hogy az 50 millió forintos napelemes pályázatunk is sikeres lesz. A kettő együtt hosszú távra megoldhatja az oktatási intézmény fűtését.

Háromszor több hőenergia

Kardos Péter feltaláló tavaly mutatta be a kavitációs kazánt, amelyet egy nyolc kilowattos villanymotor működtetett. A feltaláló szerint az újítás jelentősége abban áll, hogy a kazán háromszor annyi hőenergiát állít elő, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt. A kazán egy négyszáz négyzetméteres épület ellátására alkalmas. A kavitáció lényege az, hogy a folyadékokban a nyomás gyors esésekor buborékok keletkeznek, amelyek hőt fejlesztenek. A hasonló amerikai hőfejlesztőkben forgó tárcsa állítja elő a buborékokat, míg a Kardos-féle berendezésben egy csőben képződnek a buborékok, forgó alkatrész nélkül.

Az alsós tantermeket egy különálló, kisebb kavitációs kazán fűti, ott nem merült fel semmi probléma. A kavitációs kazánok mellett a fűtési rendszer részét képezi majd napelem és napkollektor is, így az eredeti fűtési költségek 30 százalékából megoldhatjuk a jövőben a fűtést, s ez bizony jelentős megtakarítás lesz.

- M. Magyar László -