A szalagavató zenéje miatt kell fizetni

38. § (1) Ha az előadás jövedelem- szerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a [jogvédett] művek [fizetés nélkül is] előadhatók a következő esetekben:

a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,
e) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörő összejövetelen.

Más iskoláknál elérni ezt a szintet a követelés: "Én tizenhárom éve vagyok igazgató, az első években csak 3-6 ezer forintokat követeltek, az elmúlt években ez 50-60 ezer lett" - álította Lami Pál, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatója. Több budapesti iskola szintén 60 ezres tételekről beszéltek az [origo]-nak: a követelést nem értik, de befizetik, mert nem látnak más lehetőséget.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület sok egyéb mellett a nyilvános rendezvényeken lejátszott zenékért is behajt különböző összegeket koncertszervezőktől, szórakozóhelyektől, kocsmáktól, éttermektől, egyéb szolgáltató intézményektől. Mindezt a szerzői jogról szóló 1999-es törvény alapján tehetik meg. Az Artisjus a beszedett pénzt - saját költségeinek levonása után - a zenészeknek és kiadóknak osztja vissza a műveik felhasználásáért járó jogdíjként. A fizetendő díj a rendezvény bevételétől, illetve a nézők számától függ, és bár az iskolák nem nyereségért, hanem a tanév rendjébe illeszkedő ünnepélyként tartják a szalagavatókat, az Artisjus velük sem tesz kivételt.

"Mi nem tudjuk megállapítani, hogy jogos-e a pénz, amit kérnek, de biztos, hogy ez az egész így nem helyes" - mondta a somogyi iskola igazgatója, aki nem járult hozzá iskolája nevének közléséhez, mert nem akart konfliktusba kerülni az Artisjusszal. "Mi ugyanis nem profittermelő cég vagyunk, nem gazdagodunk ebből, hanem ezzel is az ő gyerekeiket neveljük kultúrára" - mondta.

"Ez egy olyan költség, amit még ráadásnak rálőcsölnek az iskolára meg a szülőkre, nem tudjuk, mért van erre szükség" - mondta a budai Toldy Ferenc Gimnázium szalagavatókat szervező igazgatóhelyettese, Szakács Zoltán. Jogásszal ők sem vizsgálták az ügyet soha: "Nem bonyolódunk bele, csak sodródunk az eseményekkel: megkapjuk a felszólítást, és kifizetjük." Egy másik, budapesti iskolában az [origo]-nak azt mondták, évek óta rendeznek szalagavatót, de idén először kaptak felszólítást az Artisjustól, és egyelőre nem is tudják, mihez kezdjenek vele.

Artisjus: Kötelező lenne önként fizetni

"A szerzői jogi törvény szerint minden szalagavatót tartó iskolának előre bejelentést kellene tennie a rendezvényéről az Artisjushoz, és mivel ez nyilvános zenefelhasználásnak minősül, jogdíjat kell fizetni utána" - vázolta a jogi helyzetet Filák Mária, az Artisjus Műsorengedélyezési Főosztályának vezetője. Az iskolák többsége azonban  nem tud erről: az összes [origo] által megkérdezett igazgató azt mondta, hogy csak a felszólításokra reagálnak, nem ismerik a szerzői jogi törvényt, sem a bejelentési kötelezettséget. Filák Mária szerint az iskoláknak mintegy 30 százaléka jelentkezik magától, ők is azért, mert korábbi rendezvényeik miatt már kaptak felszólítást. Ha azonban van igény, az Artisjus kész tájékoztató anyagokat küldeni az iskoláknak "a jogsértő felhasználás elkerülése érdekében" - mondta.

Ha egy iskola nem jelentkezik fizetésre önként és előre, akkor Filák szerint a jogszabályok alapján büntetést is kaphat: egy esetleges lebukás, utólagos felderítés esetén ellenőrzési költségként a fizetendő jogdíj dupláját szedheti be tőle az Artisjus. "Erre ugyanakkor elég ritkán, leginkább szándékos, 'visszaeső' jogsértők esetében kerül csak sor, az esetek többségében rugalmasan járunk el, a rendezvény után akár több nappalis elfogadjuk a bejelentést" - mondta Filák Mária.

Az Artisjus megkereséseinek különlegessége, hogy a szerzői jogi törvényre hivatkozva kér "pótlólagos bejelentést", noha ilyen lehetőség a törvényben nincs. A rendezvényért a jogszabály szerint vagy az előzetes bejelentés alapján lehet fizetésre kötelezni az iskolát, vagy akkor, ha az Artisjus "helyszíni ellenőrzésen" szerez tudomást arról: ilyenkor az egyesület a "rendelkezésre álló egyéb adatok alapján" határozza meg a fizetendő díjat. Az Artisjus felszólítására mégis sok iskola teljesíti utólag és önként az adatszolgáltatást.

Az fizet kevesebbet, aki hazudik

Az iskolák bevallásain vastag betűvel van feltüntetve, hogy a hiányos adatközlésért a felhasználó felelős, az [origo] mégis beszélt olyan iskolaigazgatóval, aki állította:  "nem visszük túlzásba a számokat". Az igazgató szerint tenedenciózusan kevesebb zenét, kevesebb látogatót írnak az ívekre, és nem is minden rendezvény jelentenek be. Szerinte eddig még sosem volt ebből problémájuk, hiszen a cég amúgy sem tud mindenkit ellenőrizni.

Bár Magyarországon jó eséllyel minden középiskola rendez valamilyen szalagavatót, az Artisjusnak nincs külön nyilvántartása arról, hogy hány iskolát ellenőriztek rendezvényeik miatt - mondta Filákaz egyesület műsorengedélyezési főosztályvezetője. "Nem tudunk mindenkit figyelemmel kísérni, aki nem jelenti be a rendezvényét - közölte Filák Mária: a rendszer úgy működik, hogy aki bejelenti a rendezvényét, attól be tudják hajtani a pénzt, ha pedig valakiről máshogy szereznek tudomást, azt utólag keresik meg, és az úgynevezett ellenőrzési költségátalánnyal, a dupla büntetéssel növelt jogdíjat szednek be tőle.

"Én is részt vettem nemrégen egy szalagavatón, ahol előre megvásárolt belépőjegyem volt. Persze kiderült, hogy nem volt bejelentve" - mondta Filák. Azt nem tudta megmondani, hogy egy évben hányszor találnak ellenőreik nem bejelentett rendezvényt: "Legtöbbször csak akkor tudunk róla, ha a termet bérbeadó cég jelzi, hogy szalagavatót tartottak ott" - mondta. Akit nem találnak meg, az tehát nem fizet: "Ezen a helyzeten folyamatosan igyekszünk javítani, elsősorban fokozódó számú helyszíni ellenőrzések útján, de persze annak örülnénk a legjobban, ha mindenki magától bejelentené a rendezvényeit, és nem lenne ilyen probléma" - mondta.

Ha egy iskola kevesebb bevételt és résztvevőt vall be, mint amennyi életszerűnek tűnik, vagy az Artisjus tudomására jutott tényektől az eltér, akkor az egyesület az adatokat nem fogadja el, helyette  a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg a fizetendő jogdíj mértékét. A kibérelt terem befogadóképessége alapján , a belépők  árából, a termet rendelkezésre bocsátó cég adataiból és az iskola elszámolásai szerint kalkulál bevételt és nézőszámot, vagyis hiányos bejelentés esetén a díjat "saját számaik" alapján állapítják meg: "Ha bíróságra kerül az ügy, ott természetesen előadjuk, hogy milyen tények alapján állapítottuk meg a jogdíjat" - mondta a főosztályvezető.

"Ha szerződik, azért, ha nem szerződik, azért"

Nincs benne a szerzői jogi törvényben, csupán az egyesület által készített, a törvényi felhatalmazás alapján saját maguknak írt  általános szerződési feltételek tartalmazzák azt a lehetőséget, hogy az Artisjus saját becsült adatai alapján is követelhet pénzt a zenék felhasználóitól. Ezeket a feltételeket a kulturális miniszter is jóváhagyja, és abban az esetben érvényesek, ha az iskola vállalja, hogy szerződik az Artisjusszal, és a zenefelhasználásért neki fizeti a jogdíjakat. Ha tehát egy iskola elfogadja a szerződési feltételeket, úgy vonatkozik rájuk az Artisjus által írt szabály a becsült értékekről.

Ha pedig nem fogadják el, akkor nem is használhatnának zenét, és az illegális zenefelhasználásért perelheti őket az egyesület.

Bár az iskolák sosem támadták meg jogi úton a rajtuk behajtott jogdíjakat, a szerzői jogi törvényből nem teljesen egyértelmű, hogy a szalagavatókért az Artisjus jogosan követel-e pénzt - derül ki a jogszabályból. A törvény ugyanis külön megemlíti az iskolai rendezvényeket, és a jogszabály szerint ezek a fizetés alól menetesülő kivételek között szerepelnek.

"Valóban benne van a törvényben, hogy az iskolai tanmenetbe beilleszthető rendezvényeken, oktatási célból ingyen is fel lehet használni a zenéket, de a törvény külön nevesíti, hogy az 'iskolai táncmulatság' nem tekinthető oktatási célú előadásnak" - mondta Filák Mária. Az Artisjus szerint a szalagavató táncmulatságnak számít, ezért fizetni kell utána.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy amennyiben az előadás "jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja", úgy iskolai ünnepélyeken is díjmentesen játszhatóak le a zenék. Ez akkor érvényes, ha a rendezvényre nem szednek belépőjegyet.

Filák Mária szerint az ünnepély addig tart, amíg a diákokra szalagot tűznek, utána táncmulatság kezdődik: "mi ezt a jogértelmezést használjuk, én így alkalmazom a törvényt" - mondta. Az értelmezést szerinte az támasztja alá, hogy a törvény a "táncmulatságot" külön kiemeli, "és a szerzői jogi törvény irányadó magyarázatai is így foglalnak állást" - mondta. Filák Mária semmiképp nem tartja önkényesnek a szalagavatók ilyen jellegű kettéosztását, de azt mondta, hogy "aki másként vélekedik, az szabadon védekezhet a bíróság előtt". Az iskoláknak kiküldött bejelentőlapon az iskoláknak kell kiválasztania és bejelölnie, hogy milyen rendezvénynek tartják a szalagavatót, de a lehetőségek között az Artisjus nem kínálja fel az iskolai ünnepélyt.

origo.hu