"Nem jöttünk mi sehonnét. A mi őshazánk a Kárpát-medence." (Badiny Jós Ferenc)

Az iskolában körülbelül ezt tanultuk őstörténetünkről: a magyarok az Ural vidékéről származó, barbár finnugor nép, nyereg alatt puhított húst ettek, meglehetős "buta", "primitív", szerencsétlen nép, ráadásul mindenféle más népek hajkurászták ide-oda Eurázsia sztyeppéin keresztül, míg végül kikötöttek itt, a lejtő végén, a gödörben.

Mivel a "civilizált nyugat" már elfoglalta a további "menekülési útvonalakat", sőt a kalandozásoknak - rablóhadjáratok?

Az 1702. évi várrombolási rendelet

Sárospatak

Már a hírhedtté vált I. Lipót-féle várrombolási rendeleteket is megelőzték Magyarországon a tudatos várrombolások. Az 1664-es vasvári békében pl. Zrínyiújvár, és Székelyhíd lerombolását rendelték el. Fontosabb, és hosszabb lista volt azonban az, amely a karlócai békében született meg. A béke alapján rombolták le Becse, Becskerek, Csanád, Karánsebes, Lippa, Lugos, és Törökkanizsa várait, ezek valamennyien Temesvár körül császári kézen maradt erősségek voltak.

Mint többé-kevésbé ismeretes, a mindenkori román vezetés, akiket a XII. századtól arrafelé olyan nagy előzékenységgel fogadtunk be hol menekültekként, hol kóbor vendégmunkásokként (vagy éppen nemeseink importálták őket olcsó munkaerőnek), a XVII. század környékén fogták magukat, és kitalálták, hogy (az akkori) Magyarországnak közel fele tulajdonképpen az övék, mert ők a rómaiak leszármazottaiként ápolgatták éppen elődeik kultúráját, amikor jöttek a barbár magyarok, és álnokul, csellel leigázták őket.

Fiam, Barni, tavaly, a Waldorf iskola nyolcadik osztályának elején egy olyan egy témát választott év végi előadásának témájául, hogy az még ma is felborzolja a kedélyeket. Az enyémet mindenképpen, mivel részint magam is beleástam magam a témába, s ha nem is olvastam el annyi kiló témába vágó könyvet, mint Barni, de azért megtudtam egyet, s mást elődeinkről, illetve arról, hogy nem is olyan rég kik és milyen alantas módszerekkel kényszerítették térdre országunkat.

A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba.