Április bolondja

Közeleg április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.

A hazugsághoz mindig is felemásan viszonyult a társadalom. Egyfelől elítéljük a hazugságot, megbízhatatlannak tartjuk, és kerülni kezdjük, akit egyszer rajtakaptunk füllentésen.

  (Dr. Drábik János 2011. szeptemberben megjelenő új könyvének az előzetese.)

        George Orwell (eredeti nevén Eric Blair) Indiában született 1903-ban, de az Angliai Etonban végezte iskoláit. 1937-ben a köztársaságiak oldalán részt vett a spanyol polgárháborúban. Ezt követően a brit Observer tudósítója lett, és közben számos könyvet jelentetett meg. Ezek közül az Állatok Farmja aratott elsőként világsikert 1945-ben. Ez egyszerre tekinthető a nyugati demokráciák és a keleti szocialista rendszerek bírálatának.

Száz-százötven évvel ezelőtt az emberiség több mint kilencven százaléka még a természettel szoros kapcsolatban élte életét. A XIX. század elején kezdődött urbanizáció minden átkával és áldásával megkezdte az ember elszakítását a természettől.

Bár nincs olyan józanul gondolkodó ember, ki a kérdésre: "egyetért-e a természetes életmóddal ?" nemmel válaszolna, nagyon kevesen vannak, akik valóban vállalnák is a természetben való létezés, a természethez való igazodással járó kötöttségeket.

Március 26-án 20.30-kor kialudtak a világ nagyvárosainak díszfényei. Számos település csatlakozott az immár hagyománnyá vált Föld Órája akcióhoz. A 2007-ben Sydney-ből indult kezdeményezés mára a világ legnagyobb önkéntes akciója lett, melyhez 134 ország csatlakozott 2011-ben.  Az akció szervezője, a WWF, idén a Japán katasztrófára emlékezve egy perces csenddel kezdte az elsötétedés óráját.

„Ismét megmutatta a Föld, hogy ha összefog az emberiség, hatalmas dolgokra képes.

A programot szakmailag a Magyar Köztársaság Kormánya által létrehozott Oktatásért Közalapítvány támogatja.

A DIÁKVÁLLALKOZÁSI PROGRAM egy olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt, amelyben a diákok megtapasztalják, hogyan kell irányítani egy vállalkozást. Valós környezetben egy tanéven keresztül mőködtetve
a cégüket, megismerik az üzleti élet alapvető szabályait, a vezető pozíciók betöltésével járó felelősségeket, a munkavállalók jogait és kötelességeit.

2010. október 21-én a Szeretve Tanulni Közhasznú Oktatási Egyesület által alakított budapesti JAM -tanítók és tanárok klubja szakmai találkozót tartott az Eszterlánc Óvodában. A JAM képviselője előadásában hasznos információkat osztott meg az érdeklıdı, főleg pedagógusokból álló résztvevőkkel.

JAM (Junior Achievment Magyarország) lényegét egy szóval úgy lehetne
kifejezni, hogy diákvállalkozás. Kicsit bővebben pedig, olyan Amerikából

származó oktató program, melynek célja, hogy az általános és középiskolás diákok megismerkedjenek a gazdaság, illetve vállalkozás fejlesztés világával azáltal.

Szívesen vezetnél egy vállalatot?

Jól jönne egy e-book olvasó? Söröznél Prágában?

Dobj be mindent és légy Te a legjobb vállalatvezető!

A 15. alkalommal megrendezett Diák Menedzsment Bajnokság keretében idén egy FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) nagyvállalat igazgatói székét foglalhatod el. Képzelj el egy izgalmas szimulációs játékot élőben, használd a logikád, dolgozz csapatban!

Amellett, hogy a verseny szakmai tapasztalatot nyújt, a támogatóknak köszönhetően 2 millió forint értékben díjak is várnak a legjobbakra:

- Pocketbook IQ 701 színes e-book olvasó
- Prágai hétvége repülővel
- Karriermenedzsment tréning
- Wakeboard oktatás Szóláth Szebasztiánnal
- 50.000 forint értékű könyvcsomag

A selejtezőn minden résztvevő vendégünk egy Red Bullra.

Az 1702. évi várrombolási rendelet

Sárospatak

Már a hírhedtté vált I. Lipót-féle várrombolási rendeleteket is megelőzték Magyarországon a tudatos várrombolások. Az 1664-es vasvári békében pl. Zrínyiújvár, és Székelyhíd lerombolását rendelték el. Fontosabb, és hosszabb lista volt azonban az, amely a karlócai békében született meg. A béke alapján rombolták le Becse, Becskerek, Csanád, Karánsebes, Lippa, Lugos, és Törökkanizsa várait, ezek valamennyien Temesvár körül császári kézen maradt erősségek voltak.

A pedagógia a személyiségfejlődésre (és így az életminőségre) ható tényezők közé jellemzően két elemet sorol be. Ezek: a genetika (avagy a személyiség öröklött, szülőktől, nagyszülőktől stb. hozott elemei) és a környezeti (korai gyermekkorban a szülök, később a kortársak, pedagógusok, aztán a társadalom nagyobb csoportjainak stb.) hatása.

Spirituális megközelítésben gyakran felmerül az a kijelentés, hogy az egyén saját életének alakítója.

Ha udvarlólegény ment a házhoz és a lány hellyel kínálta, akkor szíves vendég volt. Sokáig nem volt illő időzni. Eltávozáskor a legény kezet fogott a házbeliekkel, csak a kiszemelt lánnyal nem. Ez volt jel, hogy kísérje ki a pitvarba és ott búcsúzzanak el egymástól. Az volt az illem, hogy a pitvarajtó „verécéjének” közöttük kellett lenni.

A néprajz, a népek sajátságainak feljegyzése az ókorra nyúlik vissza, vagyis a néprajzra is áll mait mondani szokás, hogy már az ókori rómaiak is...

Magyarországon a legendák szerint már Szent Gellért is érdeklődéssel fordult a népi kultúra felé. A néprajz a 19-20. század fordulóján jelent meg a magyar egyetemeken. E múltbéli szokásainkat feltérképező tudomány ismerete választ adhat a jelen dilemmáira, a mai beteg társadalmunkfejlődésének gyógyító irányainak megtalálásában.

À l’occasion de la remise du rapport « Pour une consommation durable », commandé au Centre d’analyse stratégique (CAS) par le gouvernement, Elisabeth Laville explique les enjeux de la consommation durable. Fondatrice de l’agence Utopies, auteur de nombreux ouvrages sur le sujet et fondatrice du site Mescoursespourlaplanète.com, elle a présidé la rédaction de ce rapport.

Qu’est-ce que la consommation durable ?

La consommation durable nous paraît devoir se définir comme un triple changement de nos habitudes.

Magyar őseinknél a testrészekkel, az egészséggel és a gyógyítással kapcsolatos szavaink nyelvünk legősibb török rétegéhez kötődnek. Az egészséggel kapcsolatos írások sok más életmódbeli sajátosságra is rávilágítanak, így pl. a Hartvik-legendában olvashatjuk, hogy a betegségben szenvedőknek orvosságul a király "kenyeret (nem lepényt!), gyümölcsöt és illatos füveket küldött".

A csonton is nyomot hagyó pathológiai vizsgálat közel sem ad teljes képet egy lakosság egészségi állapotáról; az újabban végzett kvantitatív aminosavak vizsgálatok viszont már jobban megmutatják azt, hogy őseink milyen krónikus betegségekben szenvedtek.

A magyarság eredete szempontjából a legdöntőbb bizonyítékot az embertan (antropológia) szolgáltatja. A magyarság eredetét ott kell keresnünk, ahol olyan emberek éltek - netán ma is élnek -, mint amilyenek mi magyarok vagyunk. Ezt a bizonyosságot megszerezhetjük az alaktani jegyek összehasonlítása alapján (népszerűen: "úgy néztek ki, mint a magyarok", tudományosan: olyan morfológiai [típusbeli] jegyeket viseltek, mint a honfoglaló magyarság) és élettani jegyek kimutatásával (pl.