Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Tanuljunk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Tanuljunk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egy gimnazista dolgozata:
Széchenyi újításai
13 éve | B Klári | 1 hozzászólás
A magyar nemzet, mint történelmi közösség úgy gondol a múltjára, hogy az a legszorosabb kapcsolatban van a jelennel és a jövővel. Úgy érezzük, hogy a jelen lehetőségeit meghatározzák a múltban lezajlott események, és kevésbé vagyunk annak tudatában, hogy az, ahogyan mi a jelenünkkel foglalkozunk, meg fogja határozni a jövőt, amiben majd élünk.
Régi nagyjainkra gondolva mindig megkisérelhetjük beleélni magunkat az ő korszakukba, az akkori életmódba.
|
|
|
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Az elszegényedés arra is megtaníthat, hogy egyáltalán rádöbbenjünk mi a fontos – vallja a könyv szerzője, Alexander von Schönburg, Széchenyi István ükunokája
"Családom évszázadok óta jár az elszegényedés útján, ezért természetesnek tartom, hogy ilyen időkre, mint amilyenek a mostaniak, néhány jó tanáccsal szolgáljak" - írja bevezetőjében a szerző, Széchenyi István ükunokája.A tartalomból: A spórolás szükségességéről; Méltósággal pénz nélkül; "Menjünk, együnk egy jót" - és egyéb csökevények; Az újszegénység bája; Védőbeszéd a média lomtalanítása érdekében; Boldogságra nevelés - fogyasztási kényszer nélkül; Vásárlás teljes elbutulás nélkül; Amiért a pénz nem boldogít; Dolgok, amelyek valóban gazdaggá tesznek.
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Mindenható Isten hallgasd meg mindennapi imádságomat. Töltsd el szívemet angyali tisztaságú szeretettel embertársaim iránt, hazám iránt és honfitársaim iránt! Világosíts meg egy kerub szellemével és gondolkodó erejével, engedd a jövőbe pillantanom, a jó magot a rossztól megkülönböztetnem. Sugalld nekem, mit és hogyan kell kezdenem, hogy egy korona tőkével, melyet reám bíztál, elszámolni tudjak. Gondolkodni és dolgozni akarok éjjel-nappal, életem fogytáig.
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében nyílt gazdag eredeti iratokat felvonultató kiállítás elegánsan félreteszi mindezt, és nem egy távoli ikont mutat be, hanem egy érző és tevékeny embert.
Bizonyos értelemben deheroizál: megmutatja, hogy Széchenyi nem volt sem magányos hős, sem kivételesen kemény egyéniség. Ugyanakkor a pályájához kapcsolódó dokumentumok és műtárgyak bőségéből kirajzolódik a valódi nagysága mindannak, amit véghezvitt.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás