A félelem egyre terjed tömegmédiában.

De vajon miként tudjuk megalapozott félelmeink reprezentációját

megkülönböztetni azoktól, amelyeket a média gerjeszt?

A 20. századot tekinthetjük a "félelem századának". A század első felének társadalmi megrázkódtatásai és katasztrófáinak sora az emberiséget önpusztító erejének beláthatatlanságára ébresztette rá. Következésképpen a fenyegető veszély érzete is állandósult: a háborútól, a gazdasági krízistől, a környezetszennyezéstől és új technológiáktól való félelem kibővült a terrorizmustól és általában a radikális szociális változásoktól való rettegéssel.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Az ünnephez számtalan népszokás is kapcsolódik.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja.

Brunszvik Teréz (1775-1861)

Harry Potter mesebeli figuráján kívül ezrek keresték évszázadokon át a bölcsek kövét. Az arany csábító csillogása miatt minden korban akadtak, akik az aranycsinálás titkát keresték. A roxforti varázslótanoncnak sikerült megtalálni a bölcsek kövét, de mi a helyzet az alkimistákkal?

Javítómunka-táborok Főigazgatósága’, mely 1930-ban jött létre. A sztálini Szovjetunió (a II. Világháborút követően Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Mongólia) egészét behálózó munkatáborrendszer volt, ahol az elhurcoltak kemény fizikai munkát végeztek napi 12-14-16 órában, embertelen körülmények között, melyhez párosult a kíméletlen bánásmód, az éhezés, a ruhátlanság, a sivár életkörülmények és a zord éghajlat, miközben egészségügyi ellátásukról egyáltalán nem gondoskodtak.

Mi lehetett a GULAG létrejöttének igazi oka? Milyen hatékonysággal játszott szerepet a kényszermunka-tábor az iparosításban? Mi vezetett végül a GULAG felszámolásához?

Meglepő tények és összefüggések Leonyid Borodkintól, a moszkvai Lomonoszov

Egyetem professzorától.

Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa

A GULAG létrejöttének politikai és gazdasági okai szétválaszthatatlanul összefonódtak – állította a nemzetközi hírű tudós a Russzkaja Zsizny című lapnak adott interjújában.

Kevés olyan régió van a Kárpát-medencében, ahol a magyar néphagyomány annyira megmaradt, mint Kalotaszegen. A keresztelési, esketési, temetkezési népszokásokat a mai napig őrzik ugyan a vidéken, de sajnos ezek is egyre jobban kikopnak az emberek életéből a modern világ előretörésével. Minden egyes szokást átitat a népi humor, profán vallásosság, sajátos életszemlélet.

A fiatalok nagy része őrzi még a hagyományokat. Az Isten házában nagyobb ünnepek alkalmával a lányok padja megtelik színnel, élettel.